A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A szem vazlatos metszete
A
szaruhartya
(cornea) a
szemgolyo
kuls? ved?burkolatanak az eluls?, attetsz? resze. Gorbuletenek a merteke, egyenenkent es az eletkorral valtozik (fiatalkorban nagyobb, mint az oreg szemben). Gorbuletenek a fugg?leges es a vizszintes iranyban valo egyenetlenseget
asztigmatizmusnak
nevezik (ilyenkor a fugg?leges es vizszintes vonalak nem ugyanabban a pontban fokuszalodnak).
Fontos szerepe van a szembe belep?
feny toreseben
, amely nagyjabol az ideghartyara vetul ugy, hogy a szemlencsenek csak a finom beallitast kell elvegeznie. A feln?tteknel nincs benne verer (az oldalso reszeket kiveve), ami megmagyarazza, hogy a szaruhartya miert mentesul a kilok?desi reakcio alol atultetesnel. Az oxigent kozvetlenul a leveg?b?l nyeri.
A szaruhartya attetsz?, a szeli reszein 0,8-0,9 mm, mig a kozeps? reszen 0,5-0,6 mm vastagsagu szovet.
A szaruhartya 6 retegb?l all, melyek - kivulr?l befele haladva - a kovetkez?k:
- Epithelium
- Bowman-hartya
(anterior elastic lamina)
- Szaruhartya-stroma
(substantia propria)
- Dua-hartya
- Descemet-membran
(posterior elastic lamina)
- Endothelium
- Az
epithelium
harom anatomiailag kulonboz? reszb?l all.
- A legkuls? reteg, a felszini epithelsejtek citoplazmatikus kituremkedeseket tartalmaznak, melyek felszinet a konnyreteg simitja.
- Kozvetlen az epithelsejtek felszine alatt egy specializalt szarnyas-sejt populacio talalhato. Itt fut a
Nervus ophthalmicus
, az V. agyideg els? aga, mely a corneat idegzi be.
- A szarnyas-sejtek korul es mogott huzodik az alap sejtreteg (bazissejt-reteg). A bazisretegben kepz?dnek a vandorsejtek, melyek a felszini epithelsejteket helyettesitik azok kopasa vagy serulese eseten.
- A
Bowman-membran
egy 8-14
mikron
vastag bazismembran, mely nem sejtekb?l all, es az epitheliumot vedi es er?siti. Benne kollagen rostok helyezkednek el, melyek csatornakat kepeznek, igy a szaruhartya-idegek keresztulfuthatnak a szoveten. Ennek a retegnek rendszertelen szerkezete nyujt vedelmet a behatolo serulesekkel szemben.
- A
szaruhartya-stroma
alkotja a cornea legnagyobb reszet, teljes vastagsaganak kb. 90%-at teszi ki, a kozepen kb. 500μm vastag. A stroma biztositja a cornea formajat es stabilitasat. A stromat alkoto kollagen rostoknak ugyanakkora atmer?je es egymas kozti tavolsaga (21-65
nanometer
), valamint szabalyszer? elrendez?dese van (kb. 200 db 2 mikron vastagsagu lemez), ezaltal a stroma attetsz? marad. A stromarostok kozott talalhato egy reteg glukozaminoglikan, mely 3:1 aranyban keratin-szulfatot es chondroitint tartalmaz. Ezek alatt az alabbiak talalhatok:
- Fibrocitak (a kollagen rostokat termelik)
- Limfocitak
(felismerik az idegen testeket, melyek makrofagoktol szarmaznak, es limfokinek felszabadulasat okozzak)
- Makrofagok (idegen anyagokat vesznek fel, es a feherjeket a felszinukre juttatjak)
- Monocitak (a verarambol a szovetbe vandorolnak, es ott makrofagokka alakulnak)
- Neutrofil granulocitak (felismerik az idegen anyagokat, felfaljak a mikroorganizmusokat, es beinditjak az immunvedekezest)
- Valamint szaruhartya-idegek.
- a Dua-hartya: 15 mikron szeles reteg. 2013-ban fedeztek fel.
- A
Descemet-membran
az endothelsejtek bazismembranja, mely szinten szabalyszer?en elrendezett kollagenrost-retegekb?l all. A Descement-membran 8-10μm vastag es 55%-os viztartalmu. Feladata az endothelium tamasztasa.
- Az
endothelium
4-500.000, 15-30μm atmer?j? sejtb?l all, es 4μm vastag. Az endothelsejtek kivonjak a folosleges folyadekot a szovetb?l es el?segitik a szaruhartya normal hidrataciojanak fenntartasat (78%-os viztartalom).
- Cambridge enciklopedia
. Szerk. David Crystal. A magyar kiadast szerk. Szelle Bela. Ford. Acsady Judit et al. Budapest: Maecenas. 1992.
ISBN 963-7425-65-9
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
