A
szangha
(
pali
: ????;
szanszkrit
: ???);
wylie
: 'dusz szde) szo kozelit?leg magyarul a kovetkez?ket jelenti: "szervezet" vagy "gy?les", "tarsasag" vagy "kozosseg". Nagy kezd?bet?vel hasznaljak
Gautama Buddha
korabeli tortenelmi kozossegere vonatkozolag is.
A kifejezes tobbfele ertelemben hasznalatos
buddhista
vagy
dzsainista
csoportokra.
Hagyomanyosan a buddhizmusban a szanghanak majdnem mindig ket jelentese lehet: legaltalanosabb ertelemben a feleskudott buddhista
szerzetesek
(
bhikkhu
) es
n?verek
(
bhikkhuni
)
kolostori szanghajat
jelenti. Szigorubb ertelemben a szangha jelentheti az osszes olyan el?lenyt, akik mar valamilyen magasabb tudati szintet ertek el (
arja-szangha
vagy ?nemes szangha”). Ez a cikk els?sorban a
kolostori szanghaval
foglalkozik. A buddhistak hagyomanyosan ugy tartjak, hogy a szerzetesi elet nyujtja a legmegfelel?bb kornyezetet a
megvilagosodashoz
vezet? uton. A szangha felel?s Buddha tanitasainak karbantartasaert, leforditasaert, fejleszteseert es terjeszteseert. Ugyanezen hagyomany szerint egy orszag vagy egy nemzet akkor lehet igazan buddhista, ha a lakossag tulnyomo resze buddhista es a teruleten jelen van legalabb a bhikkhuk, a bhikkhunik, az
upaszakak
es az
upaszikak
negyes szanghaja.
[1]
Ezert is letezik a joga tantrikus gyakorloinak egy hagyomanya, akik ugyan vilagi emberek, megis buddhista gyakorlok (lasd:
haztulajdonos (buddhizmus)
).
A szangha (
szanszkrit
: ?
gyulekezet
“) a
buddhista
terminologiaban ?nyajat“ vagy ?kozosseget“ jelent. Tobb definicioja ismert az elter? buddhista tradiciok menten:
- a buddhizmust gyakorlo hivek gyulekezete/kozossege
- a mindenkori buddhista tradicio, vagy iskola fuggvenyeben vagy altalaban a buddhizmus kovet?it jelenti, vagy pedig kizarolag a buddhista szerzeteseket (bhikkhu) es apacakat (bhikkhuni) jelenti.
- a buddhista megvilagosultak kozossege (?
nemes sangha
“)
- a ?
nemesek kozossege
“ (szanszkrit: ?
Arya-Sangha
“) mindazokat jelenti, akik a buddhista tanitas szerint a megvilagosodas utjanak els? szakaszat mar megtettek, mivel mar megszabadultak az ?en-illuziotol“, de meg nem erkeztek el a teljes megvilagosultsag allapotaba, mert felfogasukat reszben meg finom leplek zavarjak, peldaul szubtilis erzesek formajaban. Ezek az erzesek ugy tunnek fel, mint ?
felh?k az egen
“, melyek elvonulnak. Vagyis ezekkel mar nincs azonosulas, egeszseges tavoltartassal veszik tudomasul ?ket. Emiatt a ?
megvilagosultak
“ allapotat gyakran ?megszabadulaskent“ jelolik meg. A ?
nemesek sanghaja
“ egyike annak a
harom dragak?nek
, amelyekhez egy buddhista menekul.
- a buddhista kozosseg
- a laikusa hiv?k es a klerus kozossege, egymast tamogatva kovetik
Buddhat
es a
dharmat
.
[2]
A szangha min?sitesei
[
szerkesztes
]
A
buddhizmusban
a
Buddhanak
, a
Dharmanak
es a Szanghanak is vannak bizonyos jellemz?ik, amelyeket napi szinten
kantalnak
es/vagy csupan az
Uposzatha
napokon (unnepnapok), a buddhista iskola fuggvenyeben. A
theravada
hagyomanyban a napi kantalas reszet kepezik:
A Szangha
: ?Aldott Tanitvanyok Szanghaja (
Szavakak
):
- a helyes ut gyakorlasa
- az egyenes ut gyakorlasa
- a logikus vagy ertelmes ut gyakorlasa
- a megfelel? ut gyakorlasa;
azaz, a negy par szemely, a nyolc tipusu szemely - Aldott Tanitvanyok Szanghaja:
- ajandekokra erdemes
- vendeglatasra erdemes
- felajanlasokra erdemes
- tiszteletteljes udvozlesre erdemes
- erdemek felulmulhatatlan mezejere a vilag szamara."
[3]
Kolostorok hagyomanyai
[
szerkesztes
]
Upaszakak es upaszikak
rovid kantalast tartanak a Harom ?s templomban,
Anhuj
tartomanyban.
A n?verek es szerzetesek szanghajat eredetileg
Gautama Buddha
alapitotta az
i. e. 5. szazadban
, hogy lehet?seget nyujtson azok szamara, akik teljes id?ben kivantak gyakorolni a dharmat. Raadasul itt nagy foku fegyelmet lehet elerni, a vilagi elet korlatoltsagatol es kotelezettsegeit?l mentesen. A Szangha feladata ?rizni Buddha eredeti tanitasait es spiritualis segitseget nyujtani a vilagi buddhistak szamara.
A buddhista szerzetesseg legf?bb jellemz?je a
vinaja
kovetese, amely kidolgozott szabalyokat tartalmaz a magaviseletr?l. E szerint a szerzetesek csak delel?tt fogyasztanak etelt es meg?rzik erkolcsosseguket. Delt?l a kovetkez? napig szigoruan tanuljak a szent szovegeket, kantalnak, meditalnak es olykor tisztalkodnak. A szabalyok megszegese bunteteseket von maga utan a gyonastol a szanghabol valo kizarasig. A japan tendai szektak lecsokkentettek a szabalyok szamat kb. hatvanra (Enkai). A Kamakura teruleten sok szekta (
zen
,
Tiszta Fold
es
Nicsiren
), amely a
tendai
szektabol ered teljesen eltorolte a vinajat. Ezert a japan Zen, Tiszta Fold es Nicsiren vezet?i papok es nem szerzetesek.
A szerzeteseknek es n?vereknek csupan a lehet? legkevesebb sajat vagyonuk lehet a
szamajajuk
szerint (idealis esetben harom ruhadarab, egy alamizsnas tal, egy ov, egy t? es cerna, egy borotva a haj borotvalasahoz, es egy vizsz?r?). A gyakorlatban azonban gyakran van ezen felul meg egy par szemelyes vagyonuk.
Hagyomanyosan a buddhista kolostorok tartozkodnak a kozonseges ruhaviselett?l. Eredetileg a szerzetesi ruhakat viseltes rongyokbol varrtak ossze. A hiedelemmel ellentetben a ruhakat nem festettek safranyszin?re, mivel az nagyon draga dolognak szamitott es a szerzetesek szegenyek voltak. A modern szerzetesi ruhak szine valtozo (altalaban safranyszin? a delkelet-azsiai
theravada
es
mahajana
csoportoke, gesztenyebarna a tibetieke, szurke a koreaiake, fekete a japanoke stb.).
Alamizsnas tal, amit a Szangha tagjai hasznalnak.
A szerzetesek elnevezese a pali
bhikkhu
vagy a szanszkrit
bhikshu
szobol jon. Ezek n?i alakja
bhikkhuni
es
bhikshuni
. Ezek szo szerinti jelentese "kereget?", ezert a bhikkhuk hagyomanyosan keregetesb?l szedik ossze az elelemre valot, vagy magat az elelmet. A legtobb helyen ez kidolgozott szertartassa valt, ugyanis a vilagi emberek etetik a szerzeteseket, hogy ezzel erdemeket szerezzenek es ezzel szerencses ujjaszuletest nyerjenek. Indiaban ugyan a szerzetesek nem tettek szert jovedelemre, am a buddhizmus atterjedt Kelet-Azsiaba is es Kinaban es a kornyez? orszagokban peldaul a papok reszt vesznek a foldm?velesben.
Csupan a nyugati ember felreertelmezese, hogy minden buddhista vegetarianus, kivaltkepp a szerzetesek es a n?verek. Nemely szanszkrit szutraban a husevest kifejezetten ellenzik, mig a pali szutraban a Buddha kifejezetten elutasitotta az egyik id?sebb szerzetes otletet, hogy vezessek be a
vegetarianizmust
a szanghan belul. Buddha maga is allitolag fogyasztott hust es megengedte a Szangha tagjainak, hogy elfogyasszanak barmilyen etelt, amit a vilagi emberek nekik adomanyoztak. Kivetelt kepezett az, ha tudtak vagy sejtettek, hogy a legyilkolt allat kifejezetten nekik lett leolve. Kovetkezeskeppen a theravada hagyomany (
Sri Lanka
,
Thaifold
,
Laosz
,
Kambodzsa
es
Burma
), ami a pali szovegeket koveti nem vegetarianus. Masreszr?l a mahajana es a vadzsrajana hagyomanyok elfogadjak egymas szentirasait, igy vegul is a gyakorlat egyedul a szutrak ertelmezesen mulik. F?leg a kelet-azsiai szerzetesek tesznek bodhiszattva eskut, amelyben benne van a vegetarianizmus is. Ehhez kepest a tibeti vonalak altal atvett fogadalmakba ez nem tartozik bele. Egyes teruleteken, peldaul
Kinaban
,
Koreaban
es
Vietnamban
szigoruan vegetarianus a szangha, mig Japanban es
Tibetben
nem az.
A vilagi kozosseg felel?s a javakert, a szolgaltatasokert, a nemzesert es a gyermeknevelesert a tarsadalomban. A mahajana szutrak szerint
Buddha
mindig ugy tartotta, hogy a vilagi emberek is kepesek elerni hatalmas bolcsessegi szinteket es akar meg is vilagosodhatnak. Nyugaton sokan felreertik, hogy a Theravada szerint nem lehetseges a szanghan kivuli emberek szamara a megvilagosodas. Ez igy nem helyes. A theravada szutrakban vilagosan benne van, hogy Buddha nagybatyja, aki vilagi ember volt elerte a megvilagosodast azaltal, hogy hallotta Buddha beszedet.
A szangha tagjai es a vilagi emberek kozotti kulonbseg mindig is fontos volt. Ez hozta eletre a Parisza buddhista kozosseget is. Ebben a kozossegben a szerzetesek tanitjak a vilagiakat, mig ?k adomanyokkal segitik a kozosseg jov?beni m?kodeset.
Ez az egymastol valo fugg?seg tartotta fent a buddhizmust a mai napig.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
- ↑
www.congress-on-buddhist-women.org
. [2020. februar 27-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2010. december 10.)
- ↑
Lotus Seeds, The Essence of Nichiren Shu Buddhism, Nichiren Buddhist Temple of San Jose, S.17,
ISBN 0-9705920-0-0
- ↑
Bhikkhu Bodhi (2000). "The Collected Discourses of the Buddha: A new translation of the Samyutta Nikaya”. Somerville: Wisdom Publications, Sakkasamyutta, Dhajjaggasutta (3), p.319-321.
- Manfred Seegers:
Buddhistische Grundbegriffe
, Buddhistischer Verlag, Wuppertal (5.Auflage 2004),
ISBN 3-937160-12-4
- Heinz Bechert
, Richard Gombrich (Hrsg.):
Der Buddhismus, Geschichte und Gegenwart
, C.H.Beck- Verlag, Munchen (2. Auflage, 2002),
ISBN 3-406-42138-5
- Nyanaponika Thera und Hellmuth Hecker:
Die Junger Buddhas - Leben, Werk und Vermachtnis der 24 bedeutendsten Schuler und Schulerinnen des Erwachten.
O.W. Barth-Verlag, 2000.
ISBN 3-502-61019-3
Kuls? hivatkokzasok
[
szerkesztes
]