A szintestek (plasztiszok) igen valtozatos meret? sejtalkotok (sejtszervecskek) . Szinte csak novenyekben es bizonyos algakban talalhatok. Feladatuk a fotoszintezis vagy a raktarozas. A szintestek egymasba at is alakulhatnak. Szintelen, csak ket membrannal hatarolt, proplasztisznak nevezett testkent indulnak, majd elhelyezkedesukt?l es DNS -tartalmuktol fugg?en alakul kes?bbi formajuk. Cianobakteriumokban klorofillok , karotinoidok , fikobilinek lehetnek, ^[1] bel?luk alakultak ki az els? plasztiszok. ^[2]

Csoportositasuk [ szerkesztes ]

• Az osztodo (merisztema-) sejtekben proplasztiszok vannak, melyeknek nincs bels? membranrendszeruk, nincs klorofilljuk, es a fotoszintezishez szukseges enzimek kozul is csak nehanyat tartalmaznak.
• A leukoplasztiszok szintelen plasztiszok, amelyeknek ket csoportjat kulonboztetjuk meg:
  1. az amiloplasztiszok : a kemenyit?szintezis es -raktarozas szinterei.
  2. az etioplasztiszok : peldaul a talajban csirazo magvakban talalhatok. Prolamellaris testek talalhato bennuk es klorofill helyett halvany sargaszold szin? pigmentet, a protoklorofillt tartalmazzak. Nehany masodperces megvilagitas utan megindul a membranrendszer atrendez?dese. Bel?luk alakulnak ki a kloroplasztiszok.
• a kromoplasztiszok : klorofill helyett mas pigmenteket tartalmaznak (f?leg karotint . Ezek adjak a gyumolcsok es az egyes nem zold novenyi levelek szineit.
• a kloroplasztiszokat ket membran hatarolja; a kuls? a mitokondriumok membranjahoz hasonloan red?zetlen. A bels?b?l lapos es parhuzamos zsakok f?z?dnek le az alapallomanyba. Ezek a zsakocskak nehany helyen penztekercsszer?en egymasra rendez?dnek es granumokat alkotnak; ezekben van a zold szinanyag. A granumokat egymagukban allo zsakocskak haloszer?en kotik ossze. A zsakocskakban folyik a fotoszintezis, a szen-dioxidot pedig a halo koti meg.
• a gerontoplasztiszok adjak az ?szi lombozat sajatos sargas-barnas szineit.

Zold szintest vagy kloroplasztisz [ szerkesztes ]

B?vebben: Kloroplasztisz

A kloroplasztiszok a fotoszintezist vegz? novenyi es eukariota algasejtekben talalhato sejtszervecskek .

Sarga szintest vagy kromoplasztisz [ szerkesztes ]

B?vebben: Kromoplasztisz

Altalaban sarga, narancssarga vagy piros szin? koszonhet?en a szinanyagaiknak, amik kulonboz? karotinoidok es xantofillok . Membranrendszeruk hasonlo a zold szintestekeehez, de kevesbe fejlett es rendszerezett. Feladatukat elenk szineik miatt altalaban a viragtakaroban es a termesekben vegzik, igy el?segitik a megporzast es a magok terjeszteset. Ezen kivul fotoszintetizalast is vegeznek, de ez csak tort resze annak amit a zold szintestek vegeznek.

Raktarozo szintestek vagy leukoplasztiszok [ szerkesztes ]

Gomboly?, orso alaku vagy palcikaszer? szintestek. Kuls? es bels? membranjuk megvan, de bels? differencializaltsaguk nagyban hianyzik. Legtobbszor fenyt?l elzart szervekben talalhatoak meg, ennek megfelel?en hianyzik bel?luk a fotoszintetizalas kepessege, igy feladatuk a raktarozas maradt. Attol fugg?en, hogy mi a raktarozott anyag, tobbfele raktarozo szintestet kulonboztetunk meg, igy letezik amiloplasztisz ( kemenyit? ), proteoplasztisz ( feherjek ) es elaioplasztisz ( olajok ).

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Tuba Zoltan ? Szerdahelyi Tibor ? Engloner Attila ? Nagy Janos: Botanika I. Nemzeti Tankonyvkiado, Budapest, 2007
• Dr. Lenard Gabor: Biologia II. Nemzeti Tankonyvkiado, Budapest, 2002