A Szalasi-kormany (vagy onelnevezese szerint a Nemzeti Osszefogas Kormanya ) volt Magyarorszag egyetlen hungarista kormanya, mely nemet segitseggel, puccs reven kerult hatalomra 1944 . oktober 16-an . Kezdeti kozpontja Budapest volt, am 1944 decembereben a Dunantulra helyezte at szekhelyet. Hivatalosan 1945 . marcius 28-an oszlattak fel, tagjai marcius 29-en hagytak el Magyarorszag teruletet.

Tortenete [ szerkesztes ]

Horthy Miklos kormanyzo 1944. oktober 15-ei sikertelen kiugrasi kiserlete utan nyilt lehet?seg a nyilasok szamara a hatalom megszerzesere. A helyzetben csak a beavatott hungaristak tudtak mit kell tenniuk, a tobbiek semmilyen utasitast nem kaptak. Videken tartozkodott tobbek kozott Csia Sandor es Beregfy Karoly , Szoll?si Jen? pedig Horthy radiobeszede utan indult a Dunantulra, egy esetleges letartoztatastol felve. A nemetek altal felfegyverzett nyilas partszolgalatosok ekozben megszalltak Budapest strategiai pontjait, es bels? embereik segitsegevel oldalukra allitottak a karhatalmat is. Este olvastak be Szalasi Ferenc hadparancsat az elfoglalt radioban, amiben bejelentette a hatalom atvetelet. Meg aznap delben megprobalta felkeresni Horthyt a kinevezese ugyeben, de a kormanyzo ketszer is kidobatta. Vegul a fia eletevel zsaroltak meg, aminek hatasara oktober 16-an lemondott es Szalasit nevezte ki kormanyf?ve. ^[1]

Szalasi megalakitotta a Nemzeti Osszefogas Kormanyat, amiben het tarcat kapott a Nyilaskeresztes Part , harmat a Magyar Elet Partja , egyet a Nemzeti Szocialista Part es a Magyar Megujulas Part , ket miniszteri tisztet pedig tabornokok toltottek be. ^[2] A allamf?i tiszt meguresedesekor osszehivando Orszagtanacs el?tt letette eskujet, es ideiglenes allamf?i testulet alakult Kormanyzotanacs neven. Ebben Beregfy kepviselte a hadsereget, Csia a partot, Rajniss Ferenc a szovetseges koalicios partokat. ^[3] A kormany els? ulesere oktober 17-en kerult sor, itt elfogadtak az 1945. januar 1-ig elvegzend? feladatokat tartalmazo Orszagepitesi terv -et, tobbek kozott kozigazgatasi reformrol, az orszag teljes hadba allitasarol stb. ^[4] Az Orszagtanacs oktober 27-en elfogadta a kormanyzoi es a kormanyf?i jogkor egyesitest. Az ezutan osszehivott orszaggy?lesen a 372 tag kozul csupan 55-en jelentek meg es november 3-an megszavaztak Szalasinak a teljhatalmat es a nemzetvezet? cimet. ^[5] November 16-an a Nyilaskeresztes Part egyesult a koalicios partnereivel, igy tenylegesen egypartrendszer jott letre, amiben a hatalom Szalasinal koncentralodott. ^[6]

A Szalasi-kormanyhoz f?z?dik a videki magyar zsidosag addig nem deportalt toredekenek tovabba a budapesti zsidok egy jelent?s reszenek elhurcolasa, illetve egy reszuk meggyilkolasa is. Szalasi a magyar allamot teljesen alarendelte a nemet erdekeknek, Magyarorszag javait, termenyeit, iparat, hadsereget es katonait onkent kiszolgaltatta illetve atadta a Harmadik Birodalom szamara.

A kormany 1945 . marcius 29 -en a Nemet Birodalom teruletere menekult, ahol tagjai mind fogsagba estek. A haboru vegeztevel az Ausztriaban ongyilkossagot elkovet? Jurcsek Bela es a megszokott es kes?bb a nyugati nyilas emigraciot vezet? Henney Arpad kivetelevel a kormany minden tagjat Magyarorszagra szallitottak es nepbirosag ele allitottak. Hellebronth Vilmost es Szakvary Emilt eletfogytig tarto kenyszermunkara, mig a tobbieket kotel altali halalra iteltek.

Intezkedesei [ szerkesztes ]

Szalasi november 7-en kormanyrendeletben tette kozze kormanyprogramjat, amely a ?Dolgozo Nemzet Hivatasrendje” nevet kapta, es amelyben egy korporativista allamot vazolt fel. Ebben a korabbi erdekvedelmi szervezeteket (pl. szakszervezetek ) betiltottak es helyette 14 rendre osztottak az orszag nepet (pl. parasztok, munkasok, katonak) es Szalasi onmagat bizta meg a munkasok rendjenek vezetesevel. ^[2]

A part es az allam kozott nagymertek? osszefonodas jott letre, amelyben a Nyilaskeresztes Parte volt a f?szerep. A Szalasi-kormany mellett egy arnyekkormany is felallitasra kerult, amely a nemzetvezet?i munkatorzs nevet kapta. ^[2] Az allamhatalom es a part esetleges viszalya eseten Szalasi ugy nyilatkozott: ?En mindig a partnak fogok igazat adni.” A nyilas partszervezetek sok allami funkciot vettek at es a part kizarolagossagat belugyminiszteri rendelet biztositotta, amely betiltotta meg a szovetseges szels?jobboldali partok m?kodeset is. ^[7] Az epphogy m?kod?kepes csonka-parlament mellett megszerveztek a Torvenyhozok Nemzeti Szovetseget, amelybe a szels?jobboldali partok es a Volksbund kepvisel?i kerultek be. A polgari torvenyhozas fels?hazanak mintajara pedig megalakult a Fels?hazi Tagok Nemzeti Szovetsege is. A nemzetvezet?i munkatorzs analogiajara ezek egyfajta arnyekparlamentkent m?kodtek. ^[8]

A polgari kozigazgatast teljesen alarendeltek a katonainak, a f?ispanokat es a fontos allami intezmenyek vezet?it levaltottak es sajat embereiket allitottak a helyukre, amit Gal Csaba felugyelt. El?szor a helyi es orszagos vezet?ket, majd a f?ispani kart csereltek le teljesen, utobbit ket lepcs?ben: oktober 27-en a tenylegesen iranyitott orszagreszben, es december 8-an a szovjet megszallas alatt lev? teruleteken. Gal november 1-jen megkapta kinevezeset a szemelyugyek orszagos kormanybiztosava, azzal a feladattal, hogy a hivatalok ellen?rzeset vegz? partmegbizottakat nevezzen ki. ^[9] A kozalkalmazottaknak eskut kellett tenniuk a nemzetvezet?re. Megszuntettek a feudalis eredet? cimek (f?meltosagu, nagysagos stb.) hasznalatat es eltorolte az ?ur” megszolitast, ^[8] ami helyett a hungarista ?testver” kerult bevezetesre. ^[10] Amikor a kozigazgatast kitelepitettek Budapestr?l Nyugat-Magyarorszagra ( Sopronba , K?szegbe es Szombathelyre ) a tisztvisel?ket rendelettel koteleztek a kormany kovetesere. ^[11] Uj allomashelyukon ?meghagyasi eljaras”-on kellett atesniuk, aminek soran szarmazasukat ellen?riztek. Mivel a kitelepites utan a kozigazgatas tenyleges mozgastere teljesen besz?kult, Szalasi jobb hijan a gy?zelem utani teend?k kidolgozasara utasitotta ?ket. ^[12]

Oktober 30-an az orszag egesz teruletet hadm?veleti teruletnek nyilvanitottak, aminek kovetkezteben az orszagban barhol eljarhatott a Honved Vezerkar ala tartozo kulonleges katonai birosag. Az orszag totalis harcba allitasaert Kovarcz Emil felelt, aki csucsminiszterkent az osszes kapcsolodo teruletet koordinalta. A termel?eszkozoket nyugatra, gyakran Nemetorszagba telepitettek, es elrendeltek a veszelyeztetett lakossag kitelepiteset. A kormany a honvedelem erdekeben 12?70 eves korig teljes mozgositast rendelt el: a 17 es 37 ev kozotti ferfilakossag sorkotelesse valt, a naluk id?sebbek es fiatalabbak pedig nemre valo tekintet nelkul kozerdek? munkaszolgalatot voltak kotelesek ellatni. ^[13]

1945. januar 1-jevel uj allamcimer es allampecset kerult bevezetesre, amin szerepelt a nyilaskereszt is. Uj kitunteteseket is alapitottak: a Nyilaskeresztes-rendet es a Hungarista Csillag-rendet. ^[12]

A zsidosag helyzete a Szalasi-kormany alatt [ szerkesztes ]

A zsidok elleni atrocitasok mar a nyilas hatalomatvetel estejen megkezd?dtek. Vajna Gabor hungarista belugyminiszterhez els?kent ezek a panaszok erkeztek be, aki reszletes jelentest adott at Szalasinak a partszolgalatosok onkenyeskedeseir?l. Szalasi erre ugy felelt, hogy ?megenged?nek” kell lenni a kerdesben a mozgalom ennyi evi elnyomasa utan. Ugyan Vajna kozzetett egy felszolitast a zsidok ugyeben torten? onkentes vagy onjelolt biraskodas ellen, de ezt nem kovette erelyes fellepes. A kormany oktober 17-en rendelkezett arrol, hogy az addig a zsidotorvenyek alol mentesitett 8000 ember szamat csokkentsek tizedere, a tobbieket pedig vigyek a teglagyari gy?jt?taborba. ^[14]

Szalasi hatalomra kerulese utan ujraindult a zsidok Horthy altal juliusban leallitott deportalasa, megkezd?dott az addig nem erintett budapesti zsidosag Nemetorszagba szallitasa, ezt azonban mintegy ket het utan leallitottak a nemet nyomas ellenere is, igy a budapesti zsidosag nagy resze megmenekult a halaltaboroktol. A Szalasi-kormany a munkaszolgalatra rendelt zsidokra a haborus korulmenyek kozott nelkulozhetetlen ingyenmunkaer?kent szamitott, meg az orszag haboru utani ujjaepitesenel is, valamint a szovjet fogsagba esett magyar honvedek kivaltasanal. ^[15] A munkaerejukre azonban a nemetek is igenyt tartottak, es Adolf Eichmann szemelyesen jott Magyarorszagra, hogy targyaljon az ugyben. Veesenmayer is surgette az ujabb deportalasokat, es figyelmeztette, hogy ahogy a hatalomba segitettek, ugy el is tavolithatjak Szalasit, es Dachauba deportalhatjak. Vegul azonban csak az gy?zte meg, hogy a zsidok a magyar hadseregnek szant hadianyagot fogjak el?allitani. ^[16] Igy korulbelul otvenezer munkaszolgalatost adott at a nemeteknek, akiket a Becs kornyeki vedelmi rendszer epitesere vezenyeltek, ahol mintegy feluk meghalt a rossz ellatas es banasmod miatt. ^[17]

Mikor a magyar kormany ertesult a ?kolcsonadott” zsidok rossz tartasarol, Vajna belugyminiszter november 17-en jegyzeket kuldott Heinrich Himmlernek , amiben azzal fenyeget?zott, hogy Magyarorszag nem kuld tobb munkaszolgalatost, amig nem garantaljak a visszajuttatasukat a haborus helyzet elmultaval. ^[15] Vajna decemberi berlini latogatasan arrol erdekl?dott Himmlernel, hogy igaz-e, miszerint a zsidokat elgazositjak, es ez mennyiben erinti a kolcsonadott munkaszolgalatosokat. Himmler tagadta a gazositast, es kozolte, hogy a munkaszolgalatosok finommechanikai munkakat vegeznek. ^[16]

A Szalasi-kormany alatt kenyszeritettek a budapesti zsidosagot gettokba , kialakitottak az ugynevezett nagy gettot es a nemzetkozi gettot. Ezeket a rend?rseg ?rizte es probalta vedeni is. Bagossy Zoltan , Szalasi kulugyminiszterenek kabinetf?noke rend?ri kulonitmenyt is vezetett a gettoba id?nkent betor?, fosztogato es gyilkolo nyilasok elkergetesere. A folytonos zaklatason kivul a gettokban el?knek sok szenvedest okozott a nelkulozes is, bar Budapest vezetese az ostrom alatti legnagyobb nelkulozesek kozepette is megprobalt gondoskodni az elelmezesukr?l. Szalasi engedelyezte a Raoul Wallenberg es mas kulfoldi diplomatak altal kiadott menlevelek hasznalatat (osszesen 35 000 darabot), annak ellenere, hogy tisztaban volt vele, ezek nemzetkozi jogi ertelemben ervenytelenek. Svajci es sved menlevellel birok eseten Szalasi meg az orszaguk teruletere szallitast is vallalta volna, am Veesenmayer nem jarult hozza az ertekes szallitokapacitas pazarlasahoz. ^[15]

A kormany december 11-en elhagyta a f?varost, amely korul karacsonykor bezarult az ostromgy?r?, viszont utasitotta az ott maradottakat, hogy a nemet csapatokkal egyuttm?kodve mindenaron es a legvegs?kig vedjek a varost a szovjet csapatokkal szemben. Ennek kovetkezteben a kovetkez? ket honapban elszabadult a pokol, a kormanynak nem volt erdemi eszkoze a varosban maradt felfegyverzett nyilasok altal a gettokba zart zsidok ellen elkovetett verengzes, rablas, fosztogatas megakadalyozasara. A Duna partjan tartott kivegzesek soran mintegy 3-4 ezer zsidot oltek meg a varosban maradt partszolgalatosok. ^[18] A kegyetlenkedesek egyik emblematikus alakja a szinten nyilas Kun pater volt, aki embereivel legalabb 1000 zsidot es zsidoment?t gyilkolt meg az utcakon es a Duna-parton, s?t korhazakban es vedett hazakban is. ?t akkor tartoztattak le es zartak 20 napra bortonbe, amikor nehany rend?rt elfogott es megvert.

Mikor Szalasi ertesult a partszolgalatosok viselkedeser?l, es hogy az onkenyeskedest fels?bb utasitasra sem szuntetik be, kijelentette, hogy ha kell, ?tizezer hungaristat szemelyesen fog felakasztatni” a rend megteremtesehez. A kijelentest megint nem kovette erelyes fellepes, csak huszonket partszolgalatos ugyeben indult nyomozas. A Fegyveres Nemzetszolgalat tagjai altal Budapesten elkovetett atrocitasok hirere Szalasi 1945. januar 17-en felfuggesztette annak m?kodeset, az 1944. augusztus 1. el?tt is hungarista tagjait a partszolgalathoz, a tobbieket hungarista szabadhadosztalyokba kellett beosztani. Egy marcius 17-en kelt belugyminiszteri jelentes a toborzott szemelyek erkolcstelenseget, fegyelmezetlenseget es alantas viselkedeset allapitotta meg, amit azzal magyarazott, hogy nem csak regi, megbizhato hungaristakbol allt a tagsaga. ^[19] Ugyanebben a honapban nevezte ki Jancsusko Gabor fiatal bacskai ugyvedet Gera Jozsef helyere a part iranyitojava, azzal a megbizassal, hogy szamolja fel a visszaeleseket, am erdemi lepeseket mar nem tudott tenni. Jancsusko korabban is nyiltan beszelt ezekr?l, igy Szalasi januari orszagjaro korutjan ?t bizta meg a panaszok osszegy?jtesevel. ^[10]

A kormany tagjai [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Bolony Jozsef ? Hubai Laszlo : Magyarorszag kormanyai, 1848-2004 (Akademiai Kiado, Budapest, 2004) 5. kiadas. ISBN 963-05-8106-X
• Magyar Alkotmanytortenet , szerk. Mezey Barna, Osiris Kiado, Budapest, 2003, ISBN 9633895324
• Paksa Rudolf: Szalasi Ferenc es a hungarizmus , Jaffa Kiado, Budapest, 2013, ISBN 9786155235559

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• A Nemzeti Osszefogas Kormanya cikke a Katolikus lexikonban