A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Stefan Hell
|
|
2010-ben
|
Eletrajzi adatok
|
Szuletett
| 1962
.
december 23.
(61 eves)
Arad
,
Romania
|
Ismeretes mint
| |
Nemzetiseg
| bansagi svab
|
Allampolgarsag
| nemet
|
Iskolai
| |
Iskolai
|
Fels?oktatasi
intezmeny
| Heidelbergi Egyetem
|
Palyafutasa
|
Szakterulet
| fizika
,
nanoszkopia
|
Tudomanyos fokozat
| doktoratus
|
Munkahelyek
|
Gottingeni Egyetem
| tanar
|
Heidelbergi Egyetem
| tanar
|
Max Planck Biofizikai Kemiai Intezet
| igazgato
|
Szakmai kituntetesek
|
- kemiai Nobel-dij
(2014, Eric Betzig, William Moerner, 2 666 666 kr)
- Kavli Prize in Nanoscience
(Thomas Ebbesen, John Pendry, Max Planck Institute for Biophysical Chemistry, 2014)
- Berthold Leibinger Innovationspreis
- Korber-dij
(2011)
- German Future Prize
(2006)
- Gottfried Wilhelm Leibniz-dij
(2008)
- Otto Hahn-dij
(2009)
- Carl Zeiss Research Award
(2002)
- Ernst Hellmut Vits Award
(2010)
- Hansen Family Prize
(2011)
- Helmholtz Prize
(2001)
- Meyenburg Prize
(2011)
- Also-Szaszorszag Allami Dija
(2008)
- Carus medal
(2013)
- Romania Csillaga erdemrend nagykeresztje
- Onsager Medal
(2016)
- Karl Heinz Beckurts Award
(2002)
- Hall of Fame of German Research
(2014)
- Wissenschaftspreis der Fritz-Behrens-Stiftung
(2012)
- a Nemet Szovetsegi Koztarsasag nagykeresztje csillaggal
- Wilhelm Exner Medal
(2016)
- Markgrafler Gutedelpreis
(2016)
- Baden-Wurttemberg Tartomany Erdemrendje
(2015)
- Fellow of the American Association for the Advancement of Science
(2018)
- IET Kelvin Lecture
(2016)
- az Eidgenossische Technische Hochschule diszdoktora
(2018)
- Glenn T. Seaborg Medal
(2015)
|
|
Stefan Hell
szuletett
Stefan Walter Hell
(
Arad
,
1962
.
december 23.
?)
bansagi svab
szarmazasu
kemiai Nobel-dijas
nemet fizikus, a
gottingeni
Max Planck Biofizikai Kemiai Intezet igazgatoja.
A szuperrezolucios mikroszkopiaban, a stimulalt emisszios kioltast az ugynevezett STED-eljarast dolgozta ki. 2014-ben a nanoszkopia teruleten elert eredmenyeert
Eric Betzig
amerikai fizikussal es
William Moerner
amerikai kemiai-fizikussal kozosen kapott Nobel-dijat.
Banati svab
csaladba szuletett szulei Romaniaban
Ujszentannan
eltek. Egy evet jart a Nikolaus Lenau Liceumban
Temesvaron
, azonban 1978-ban szuleivel egyutt emigralt
Nyugat-Nemetorszagba
. 1981-t?l a
Heidelbergi Egyetemen
fizikusnak tanult es itt szerzett 1990-ben doktori fokozatot. Temavezet? tanara
Siegfried Hunklinger
vizsgalt temakore az atlatszo mikrostrukturak kepalkotasa
konfokalis mikroszkopon
(
angolul:
imaging of transparent microstructures in a confocal microscope
).
1991 es 1993 kozott Heidelbergben, az Europai Molekularis Biologiai Laboratoriumban dolgozott. Kutatott meg a finnorszagi Turku Egyetemen es Oxfordban is. 1997-ben kerult
Gottingenbe
a Max Planck Biofizikai Kemiai Intezethez. 2002-t?l lett az intezmeny igazgatoja es ? hozta letre az itt m?kod? nanobiofotonikai reszleget. Emellett 2003-tol
Heidelbergben
vezeti a nemet rakkutatasi kozpont nagyfelbontasu optikai mikroszkopiaval foglalkozo reszleget. Tanarkent kiserleti fizikat tanit a Gottingeni Egyetemen, es elmeleti fizikat a Heidelbergi Egyetemen.
2014-ben a
nanoszkopia
teruleten elert eredmenyeert kapta meg a Nobel-dijat
Eric Betzig
amerikai fizikussal es
William Moerner
amerikai kemikus-fizikussal kozosen.
[1]
Az optikai kepalkoto rendszerek nanomeretes tartomanyban (a meter milliomod resze) zajlo folyamatokat is kepesek megfigyelni. Hell 2000-ben fejlesztette ki a
STED-eljarast
a stimulalt emisszios kioltast vagy mas neven stimulalt emisszio-depleciot
(stimulated emission depletion, STED)
, melynek segitsegevel a vizsgalt mintat nanometerr?l nanometerre letapogatva lehet megkapni, igy az optikai mikroszkopoknal nagysagrendekkel nagyobb felbontasu kepekhez lehet jutni. Az eljarasnak koszonhet?en vizsgalhatoak lettek a feherje-elvaltozasok olyan betegsegekben, mint az
Alzheimer-
, a
Parkinson-
vagy a
Huntington-kor
.
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Stefan Hell
cim? angol Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
|
---|
2001:
Knowles
,
Nojori
,
Sharpless
?
2002:
Fenn
,
Tanaka
,
Wuthrich
?
2003:
Agre
,
MacKinnon
?
2004:
Ciechanover
,
Hersko
,
Rose
?
2005:
Grubbs
,
Schrock
,
Chauvin
?
2006:
Kornberg
?
2007:
Ertl
?
2008:
Chalfie
,
Simomura
,
Tsien
?
2009:
Ramakrisnan
,
Steitz
,
Jonat
?
2010:
Heck
,
Eiicsi
,
Akira
?
2011:
Shechtman
?
2012:
Lefkowitz
,
Kobilka
?
2013:
Karplus
,
Levitt
,
Warshel
?
2014:
Betzig
,
Hell
,
Moerner
?
2015:
Lindahl
,
Modrich
,
Sancar
?
2016:
Sauvage
,
Stoddart
,
Feringa
?
2017:
Dubochet
,
Frank
,
Henderson
?
2018:
Arnold
,
G. Smith
,
Winter
?
2019:
Goodenough
,
Whittingham
,
Akira
?
2020:
Charpentier
,
Doudna
?
2021:
List
,
MacMillan
?
2022:
Bertozzi
,
Meldal
,
Sharpless
2023:
Bawendi
,
Jekimov
,
Brus
|