A statisztikus mechanika a valoszin?segszamitas eszkozeivel vizsgal mechanikai problemakat. A makroszkopikus rendszerek tulajdonsagait a mikrovilag (atomok, molekulak) szabalyszer?segeib?l vezeti le. igy a termodinamika eredmenyei is a mikroszint? mechanikai es statisztikai torvenyek teljesulesekent ertelmezhet?ek. Lehet?ve valik, olyan termodinamikai mennyisegek ertelmezese, mint a munka , h? , szabadenergia , entropia stb. A statisztikus termodinamika egyik megalapitojanak az osztrak Ludwig Boltzmannt tekinthetjuk, az ? nevehez f?z?dik az entropia statisztikus bevezetese. Magat a statisztikus mechanika kifejezest James Clerk Maxwell hasznalta el?szor (1871). Az amerikai Gibbs ehelyett a statisztikus termodinamika kifejezes hasznalatat javasolta.

Attekintes [ szerkesztes ]

A statisztikus termodinamika alapvet? kerdese, hogy adott mennyiseg? energia hogyan oszlik el egyenl? rendszerek kozott. ^[1] A termodinamikai jellemz?k szarmaztatasahoz altalaban a kvantummechanika osszefuggeseit hasznaljak. Alapvet? mennyisegek a Boltzmann-tenyez? es az allapotosszeg .

Tortenete [ szerkesztes ]

1738-ban a svajci fizikus, Daniel Bernoulli megjelentette Hydrodynamica cim? m?vet, amelyben lefektette a kinetikus gazelmelet alapjait. Szerinte, es ez modell ma is ervenyes, a gazok nagyszamu reszecskeb?l allnak, es minden iranyban mozognak. Hatasuk egy feluletre okozza a gaznyomast, es h? nem mas, mint a reszecskek mozgasi energiainak az osszege.

1859-ben a skot James Clerk Maxwell olvasta Rudolf Clausius ertekezeset a molekulak diffuziojarol. Ezt felhasznalva megalkotta a reszecskek sebessegeloszlast megado Maxwell-eloszlast . Ez volt a statisztikus fizika els? torvenye. ^[2] Ot evvel kes?bb Boltzmann, mint ifju fizikus Becsben olvasta Maxwell munkajat a temarol, es ez annyira megragadta kepzeletet, hogy a rendkivuli sikerekben gazdag eletenek jelent?s reszet a targy tovabbi elemzesevel, fejlesztesevel toltotte. ? szoktak a statisztikus fizika atyjanak tekinteni, hiszen ? vezette le a targyban kozponti jelent?seg? osszefuggest az entropia S es az allapotszam Ω (azon mikroallapotok szama, amelyekhez ugyanaz a makroallapot tartozik egy bizonyos rendszerben) kozott ( ${\displaystyle S=\ln \Omega }$).

Igy a statisztikus fizika alapjai olyan szemelyek munkain nyugszanak mint Clausius, Maxwell, Boltzmann, Max Planck es Williard Gibbs , akik az idealis gazok leirasara a statisztikus modszereket es/vagy a kvantumelmelet eredmenyeit hasznaltak.

Alapvet? problemak [ szerkesztes ]

• A bolyongasi problema
• Reszecske-rendszerek statisztikus leirasa
• Termodinamikai jellemz?k be- es levezetese: egyensuly feltetele , h?kapacitas , entropia , fajh? , szabadenergia stb.
• Idealis es nem idealis gaz jellemzese
• Magnesesseg magyarazata
• Nem-egyensulyi statisztikus fizika
• Kvantumgazok elmelete stb.

Az entropia statisztikus definicioja:

${\displaystyle S=k_{B}\ln \Omega \!}$, ahol:

k _B a Boltzmann-allando 1,38066 · 10 ^?23 J K ^?1 , ${\displaystyle \Omega \!}$ pedig a lehetseges mikroallapotok szama a megfigyelt makroallapotban.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• https://en.wikipedia.org/wiki/Statistical_mechanics

Ez a fizikai temaju lap egyel?re csonk (er?sen hianyos). Segits te is, hogy igazi szocikk lehessen bel?le!