Az 1570 . augusztus 16 -an megkotott speyeri szerz?des (vagy speyeri egyezmeny) II. Janos magyar kiraly es Miksa magyar kiraly kozotti egyezmeny volt, amely az 1568. februar 17-en megkotott drinapolyi bekevel egyutt jogilag rogzitette a fennallo allapotot, amely szerint II. Janos Erdely es a Partium princepse, es rogzitette, hogy Erdely a Magyar Korona elidegenithetetlen resze. A kozhiedelemmel ellentetben tehat nem a ?harom reszre szakadast” rogzitettek, hanem eppen annak ellenkez?jet.

El?zmenyei [ szerkesztes ]

1541 -ben Buda elfoglalasa utan a torok porta Szapolyai Janos fiara, Janos Zsigmondra , Izabella kiralynere es Frater Gyorgyre bizta Erdelyt evi ado fejeben.

Erdely elkerulte a torok megszallast. Frater Gyorgy eleinte a torok szultan elvarasa szerint cselekedett, valojaban a Magyar Kiralysag egyesitesere torekedett. A bonyolult politikai helyzetben hol a Habsburgoknak, hol a torokoknek tett engedmenyeket. 1551-ben Habsburg Ferdinand megolette. 1556-ban a Habsburg-uralommal elegedetlen es a torok bosszujatol fel? erdelyi rendek visszahivtak Izabellat Lengyelorszagbol. Izabella oktober 22-en vonult be Kolozsvarra, es fia, Janos Zsigmond neveben atvette az uralmat.

A torok partfogas alatt el? Erdely Magyarorszagtol valo kulonvalasa ekkor valt veglegesse. A szultan akaratabol tehat ujra Izabella kerult a Keleti Magyar Kiralysag tronjara. ?t 1559 -ben bekovetkezett halala utan Janos Zsigmond kovette a tronon. A torok szultan es Habsburg Ferdinand tronutodja, II. Miksa nemet-romai csaszar 1568. februar 17-en megkototte a drinapolyi beket , emiatt a Keleti Magyar Kiralysag es Erdely is kenytelen volt rendezni kapcsolatat a Habsburgokkal.

Tartalma [ szerkesztes ]

A szerz?desben foglaltak szerint Janos Zsigmond lemondott a rex electus cimr?l, amely a magyar kiralysagra tamasztott igenyeinek alapja volt. Ezert megkapta a Erdely es a Partium princepsi cimet. A princeps (herceg) ebben az esetben az erdelyi vajda rangot takarta, aki a Magyar Kiralysag egyik tartomanya felett gyakorolt nem szuveren fennhatosagot. Az egyezmeny a torok hoditas miatt a foldrajzi Erdelyhez kapcsolodo Partium korabban vitatott kiterjedeset is tisztazta: Bihar , Kraszna es Kozep-Szolnok varmegye teruletere terjedt ki. A Szapolyai-csaladra nezve orokletes princepsi cimr?l volt szo, de a csalad kihalasa utan Erdelyben ujra a Habsburg-haznak lett volna joga princepset kinevezni. Torok tamadas eseten a ket fel kolcsonosen segitseget nyujt egymasnak, Janos Zsigmond felesegul kapja I. Miksa unokahugat, Albert bajor herceg leanyat, Mariat. Janos Zsigmond 1570 . december 1-jen ratifikalta az egyezmenyt, Miksa 1571 . marcius 10-en.

Kovetkezmenyei [ szerkesztes ]

Janos Zsigmond 1571 . marcius 14-en hunyt el, negy nappal azt kovet?en, hogy a speyeri szerz?des ratifikalasa megtortent a regensburgi nemet birodalmi gy?lesen. Az egyezmeny sosem lepett ervenybe; azok a fejedelmi tanacsosok , akik tudtak rola ( Csaky Mihaly , Hagymasi Kristof , a Bathoriak, Forgach Ferenc ), nem is mertek kihirdetni. ^[1] Lenyege ? Erdely egysege a Magyar Kiralysaggal ? nem valt valora. II. Janos halalaval I. Szulejman athnameja alapjan kovetkeztek a fejedelemvalasztasok, hiszen ebben igerte meg a torok uralkodo, hogy Erdely szabadon valaszthatja meg fejedelmeit. A speyeri egyezmeny ilyen kitetelt nem tartalmazott.

Janos Zsigmondot ravatalanal David Ferenc , az Erdelyi Unitarius Egyhaz megalapitoja bucsuztatta Deva varaban . Halalaval egyben a Szapolyai-csalad is kihalt. Ez aktualissa tette az Erdelyi Fejedelemseg tronutodlasanak kerdeset, de a Habsburgok nem voltak eleg er?sek ahhoz, hogy szerz?desben rogzitett jogaiknak a torok elleneben ervenyt szerezzenek. Az erdelyi rendek torok tamogatassal Bathory Istvant , Kelet-Magyarorszag legnagyobb foldbirtokosat valasztottak meg fejedelmukke 1571 -ben.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Kereszt es felhold
• Partium a hatarokkal szetszabdalt regio

Ez a tortenelmi targyu lap egyel?re csonk (er?sen hianyos). Segits te is, hogy igazi szocikk lehessen bel?le!