A Sonderbund-haboru ( nemetul Sonderbundskrieg ) svajci polgarhaboru volt, amely 1847 novembereben zajlott. A katolikus es politikailag konzervativ vezetes? kantonok a liberalis szovetsegi kormanyzattal szemben letrehoztak a Sonderbundot. A konfoderacio kormanya az alkotmanyra hivatkozva el?bb politikailag, majd katonai er?vel lepett fel a Sonderbund ellen. A Guillaume-Henri Dufour altal vezetett konfoderacios csapatok kevesebb mint egy honap alatt es minimalis veszteseggel lezartak a konfliktust, ami utan 1848-ban uj szovetsegi alkotmanyt fogadtak el.

El?zmenyek [ szerkesztes ]

Az 1840-es evek elejen a protestans, varosi kantonokban er?s Radikalis Part, valamint a liberalisok tobbsege jutottak Svajc Szovetsegi Gy?leseben (Tagsatzung) . Szerettek volna egy uj szovetsegi alkotmanyt elfogadtatni, amely amellett, hogy centralizaltabb allamot hozott volna letre, vedte volna a svajci kereskedelmet es egyeb reformokat leptetett volna eletbe. A szegenyebb, kevesbe iparosodott katolikus kantonok elleneztek a liberalis alkotmanyt es a politikai feszultseget csak tovabb szitotta a fellangolo felekezeti konfliktus. 1841-ben Aargauban betiltottak a szerzetesrendeket es elkoboztak birtokaikat, mire valaszul Luzern kantonban visszahivtak a jezsuitakat az oktatasi intezmenyek elere; mire felfegyverzett radikalisok (Freischarler) betortek a kantonba. A feszult bels? helyzetben a katolikus kantonok letrehoztak vedelmi szovetseguket, a Sonderbundot ("Kulonszovetseg"), melyhez Luzern , Fribourg , Wallis , Uri , Schwyz , Unterwalden es Zug csatlakozott. A szinten katolikus Ticino es Solothurn azonban kivul maradt.

Mikor a Sonderbund lete 1846 nyaran napvilagra kerult, oktoberben a radikalis tobbseg? Tagsatzung felszolitotta ?ket, hogy mivel a kantonok kulonallo szervez?deset az 1814-es alkotmany 6. paragrafusa egyertelm?en tiltotta, oszlassak fel a szervezetet. A Sonderbund-tagok a hatarozatot illegalisnak tekintettek es megtagadtak a vegrehajtasat. A konfoderacios kormanyzat erre osszehivta a kantonok kozos hadsereget, melybe Neuchatel es Appenzell Innerrhoden kantonokon (es termeszetesen a Sonderbundon) kivul valamennyi kanton delegalt csapatokat es melynek letszama elerte a 10 ezer f?t.

Haborus el?keszuletek [ szerkesztes ]

A Sonderbund hosszas vitak utan (miutan kulfoldi katonak neve is felmerult, illetve a wallisi Guillaume de Kalbermatten nem vallalta) f?parancsnoknak a graubundeni Jean-Ulrich de Salis-Soglio ezredest valasztotta. Salis-Soglio protestans volt ugyan, de politikailag hatarozottan a konzervativ unio partjara helyezkedett. A kantonokban (Luzern es Fribourg kivetelevel) nepgy?leseken kertek ki a polgarok engedelyet a kantoni hadseregek mobilizaciojara, melyekre meg oktoberben sor kerult.

A Szovetsegi Gy?les oktober 21-n a genfi Guillaume-Henri Dufourt valasztotta a kozos hadsereg elere, aki meg Napoleon alatt kezdte a katonaskodast. Dufour hat hadtestparancsnokat fele-fele aranyban valasztotta a radikalisok es konzervativok kozul. Oktober 30-an a Gy?les elrendelte a hadsereg mozgositasat, november 4-en pedig azt, hogy katonai er?vel hajtja vegre a Sonderbund felszamolasara iranyulo korabbi donteset.

A Neuchateli Hercegseg es Appenzell Innerrhoden nagyszamu katolikus polgarara valo hivatkozassal semlegesnek nyilvanitotta magat a konfliktusban es megtagadta csapatainak mobilizalasat. Vaud emiatt a Sonderbund titkos tamogatasaval vadolta meg Neuchatelt es tobb incidensre is sor kerult, peldaul egy g?zhajojuk lefoglalasara a vaudi katonak altal. A feszultseget vegul sikerult politikai uton megoldani, es IV. Frigyes Vilmos porosz kiraly, aki egyben Neuchatel hercege is volt, megigerte, hogy semleges marad. Basel-Stadt kanton is vonakodott csapatait a konfoderacio rendelkezesere bocsatani, de vegul november 6-an, ket nappal az osszecsapasok elkezdese utan beadta a derekat.

A haboru menete [ szerkesztes ]

Els?kent a Sonderbund lepett; november els? napjaiban csapatai megszalltak a vedelem nelkuli Szent Gotthard-hagot . A diadalmas ujsagcikkek ellenere azonban nem sikerult elvagniuk egymastol a ticinoi es graubundeni kormanycsapatokat (utobbiakat a felkel?k f?parancsnokanak testvere, Eduard de Salis-Soglio vezette), mert azok a Szent Bernat-hagon at kapcsolatban maradtak. A haboru els? halalos aldozatai november 4-en estek el, amikor a ticinoiak lel?ttek egy Uri-beli tisztet es egy kozlegenyt.

November 7-en a Sonderbund er?i a f?parancsnok vezetesevel offenzivat kezdemenyeztek Aargau Freienamt regiojaba, hogy kettevagjak a szovetsegi hadsereget es megkonnyitsek a konfoderacios terulettel teljesen korbevett Fribourg helyzetet. Kisebb el?renyomulas utan a zurichi Eduard Ziegler vezette kormanycsapatok vissza?ztek ?ket Luzernbe.

A fribourgi offenziva [ szerkesztes ]

November 9-en Dufour meginditotta a konfoderacio els? akciojat. A cel Fribourg kanton elfoglalasa volt, amely egyreszt a legkozelebb volt Bernhez , a f?varoshoz; masreszt el volt vagva a tobbi felkel? kantontol igy kisebb ellenallasra szamitott. Ezenfelul Fribourg megszallasa utan er?it Kozep-Svajcra koncentralhatta. 10-11-en ellenallas nelkul megszalltak Fribourg ket Vaud-beli enklavejat, a fribourgi csapatok pedig visszavonultak a kanton szekhelyenek ( Fribourg varosanak) a vedelmere.

Mig Dufour a berni tartalekosok latvanyos felvonulasaval elvonta a varos ved?inek figyelmet, hatvan agyujat megfelel? pozicioba allitotta fel az ostromhoz. November 13-anak reggelen felszolitotta a fribourgiakat a megadasra, akik egynapos fegyverszunetet kertek az ajanlat megtargyalasara. Dufour elfogadta a kerest, de Bertigny er?djenel felreertett parancsok kovetkezteben a konfoderaciosok rovid tuzersegi parbajt kovet?en megrohantak az er?ditmenyt, am 8 halott es 50 sebesult elvesztese utan visszavertek ?ket. Masnap reggel a fribourgi tanacs dontesenek ertelmeben a lazado kanton megadta magat.

November 14-en este a Valais kanton ugy dontott, hogy offenzivat indit Vaud ellen, hogy enyhitse a fribourgiakra nehezed? nyomast, de a kapitulacio hire meg id?ben elert hozzajuk es Vaud helyett Ticino fele iranyitottak csapataikat.

A megadassal Fribourg vallalta, hogy kilep a Sonderbundbol, lefegyverzi katonait es gondoskodik a megszallo konfoderacios katonak ellatasrol. Mar november 15-en uj kormanyzatot valasztottak, melyben a radikalisok kerultek tobbsegbe es amelynek els? dolga volt, hogy a kantonbol ki?zze a jezsuitakat.

Az uj fribourgi kormanyzat felallasa utan Dufour keletnek, Kozep-Svajc fele indult a seregevel. A nyugat-svajci er?ket a vaudi Louis Rilliet de Constantra bizta, de megtiltotta neki, hogy kulon parancsa nelkul akciot kezdemenyezzen Valais ellen.

November 17-en a nidwaldeniekkel meger?sitett Uri kantonbeli csapatok behatoltak Ticinoba, ahol 21-eig elfoglaltak Airolo , Faido es Biasca varosokat, majd megalltak, hogy megvarjak az er?sitest.

A luzerni offenziva [ szerkesztes ]

Ekozben Dufour Aargauban keszitette fel csapatait a kovetkez? tamadasra. A helyi arzenal felajanlotta, hogy katonait felszereli Congreve-raketakkal , amit a parancsnok elutasitott, mondvan: "amennyire lehetseges, el kell kerulni hogy ennek a haborunak er?szakos jelleget adjunk, mert az csak artana az ugyunknek". November 21-en Zug kanton gy?lese mindket hadvisel? fel meglepetesere nagy tobbseggel a kapitulacio mellett dontott. A szovetsegi katonak ellenallas nelkul, a lakosok unneplese mellett foglaltak el a kantont.

A f? offenziva november 23-an indult. A konfoderacios er?s a Reuss-folyo ket partjat kovetve, oldalrol tamogatva vonultak del fele es Gisikon kozeleben talalkoztak a Sonderbund katonaival, akik egy erd?s dombon vedelmi poziciot vettek fel. A Sonderbund ket rohamot visszavert, de a harmadik utan - melyet maga Ziegler ezredes vezetett - visszavonultak Ebikonba. A lazadok parancsnoka, Salis-Soglio maga is megsebesult a fejen egy felrobbano tuzersegi lovedek miatt.

A ketoras gisikoni csata az egesz haboru leghosszabb utkozete volt es a legveresebb is a maga 37 halottjaval es 100 sebesultjevel. A mai napig ez az utolso szabalyos csata amit a svajci hadsereg vivott. Egyben ez volt a hadtortenelem els? csataja, melyben el?re kijelolt jarm?veket (zurichi onkentesek es apacak altal m?kodtetett lovaskocsikat) allitottak fel a sebesultek ellatasara.

Szinten november 23-an Meierskappel kozeleben a szovetsegi V. hadosztaly visszaszoritotta a vitezul vedekez? schwyzi katonakat a Zugi-to tulpartjara es elvagta ?ket a Sonderbund tobbi csapataitol.

A konfoderacios gy?zelmek hatasara november 23-an este a luzerni vezet?seg es a jezsuitak elhagytak a kanton szekhelyet es Uriba menekultek. Dufour csapatai masnap reggel ellenallas nelkul masiroztak be Luzern varosaba.

November 26-an a Sonderbund tanacsa Fluelenben feloszlott. 29-ig a szovetsegi csapatok ellenallas nelkul bevonultak Unterwalden, Schwyz, Uri es vegul Valais kantonokba.

Valais 29-ei kapitulaciojaval a haboru veget ert. A konfliktusnak konfoderacios reszr?l 78 halalos aldozata es 260 sebesultje volt; a Sonderbund vesztesegei ennel is alacsonyabbak voltak.

Kovetkezmenyek [ szerkesztes ]

A Sonderbundot tamogato kantoni kormanyzatok lemondtak es Fribourg, Luzern es Valais kantonokban a liberalisok jutottak hatalomra. Neuchatel es Appenzell Innerrhoden jovatetelt fizetett, amiert megtagadtak katonaik mozgositasat. 1848 februarjara a volt Sonderbund-kantonok megszallasa veget ert.

1848 szeptembereben elfogadtak az uj, reszben az Egyesult Allamok alkotmanyat kovet? szovetsegi svajci alkotmanyt, amely veget vetett a kantonok korabbi szinte teljes fuggetlensegenek es szovetsegi allamma valtoztatta az orszagot. A kantonok tovabbra is jelent?s fuggetlenseget elveztek, de a szovetsegi kormanyzat magahoz vonta a kulkereskedelmi szerz?deseket, a vam- es postai szolgaltatast, a penzkibocsatast es egysegesitette a mertekegysegeket. A jezsuitakat kitiltottak Svajcbol; ezen csak 1973-ban valtoztatott egy nepszavazassal meger?sitett alkotmanymodositas.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Coolidge, William Augustus Brevoort (1911). Switzerland/History/Constitution Encyclopædia Britannica 26 (11th ed.). Cambridge University Press
• Reverdin, Olivier (1997). Slatkine, ed. La Guerre du Sonderbund vue par le General Dufour. pp. 25?26. ISBN 2-05-101578-3 .
• ≪Dans la seance du 25, M. Dufour a ete assermente et a accepte le commandement tel qu'il lui a ete confere par la Diete≫, Nouvelliste vaudois. 29 October 1847.
• de Schaller, Henri (1890). Souvenirs d'un officier fribourgeois 1798-1848. Fribourg.
• The cambridge modern history vol. XI. Cambridge: Cambridge University Press. 1909. p. 251.
• Sonderbund Historisches Lexikon der Schweiz
• Oechsli, Wilhelm (1922). History of Switzerland, 1499-1914. The University Press. pp. 391?395.

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Sonderbund War cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.