A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A sziderikus nap (1. es 2.) es a szolaris nap szemleltetese (1. es 3.)
A
sol
egy szolaris
marsi
nap hossza, a foldi szolaris
nap
megfelel?je a Marson, 1 sol = 1,0275 foldi nappal. Maskepp kifejezve (atlagosan)
1 sol = 24 ora, 39 perc, 35,2 masodperc hosszu
A
szolaris nap
a Nap ket egymas utani delelese kozott eltelt id? egy adott foldrajzi helyen.
A sol hivatalosan meg nem elfogadott id?egyseg. A
NASA
1976
-ban vezette be hazi hasznalatra, amikor az els?
Viking Lander
szonda leszallt a Marson.
A sol hasznalatara azert van szukseg, mert a Mars kornyezeteben tevekenyked? ?reszkozok m?kodeset meghatarozza a helyi id?, ugyanis a nappal es ejszaka kozott a ritka legkor miatt oriasi h?merseklet-kulonbsegek adodnak (150 fok), a
napelemek
csak nappali fenyben m?kodnek, valamint az egyes kepalkoto- es egyeb m?szerek is tobbnyire nappali megvilagitast igenyelnek. Mindezek miatt az eszkozoket a helyi naplemente utan kikapcsoljak, es csak a nappali fenyben kapcsoljak vissza, a kuldeteseket a helyi nappali id?szakokhoz igazitjak.
Altalaban a leszallas napjat ?Sol 0”-nak (=sol nulla) nevezik, es a ra kovetkez? napokat novekv? sorszammal latjak el. Az egyes kuldetesek napjainak sorszamozasat nem igazitjak ossze, mindegyiket a sajat napjai szerint szamoljak (bar mar felmerult egy multbeli id?pont kinevezese, mint a marsi id?szamitas kezdete, de err?l meg nem szuletett dontes).
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]
