Mester es tanitvanyai (1464)
A
skolasztikus filozofia
vagy
skolasztika
a
kozepkorban
a nyugati civilizacio legmeghatarozobb, a
katolikus egyhazhoz
es ennek iskolaihoz szorosan kot?d?
filozofiai
iranyzata, egyben a kereszteny
teologia
sajatos megkozelitesi modja.
[1]
A
Szentirason
, azaz a
Biblian
kivul els?sorban a nagy okori gorog filozofus,
Platon
, majd kes?bb
Arisztotelesz
s meg inkabb az ? kommentatoraik munkassagara epitett. Az iskolak oktatasi modszere f?kent e meghatarozo tekintelyek m?veinek feldolgozasabol allt, azok nagy foku tisztelete es a gondolataikra iranyulo kritika meglehet?s hianya mellett. A skolasztikus filozofia tehat aligha valaszthato el a mogottes intezmenyrendszer jellegzetessegeit?l.
A
skolasztikus
,
skolasztika
kifejezesek maguk is a latin
schola
(?iskola”) szobol szarmaznak, mivel ebben az id?szakban f?leg az (egyhazi) iskolak es egyetemek foglalkoztak ezzel az er?sen teologiai alapokon allo filozofiai rendszerrel.
A skolasztikat a
tekintelyelv?seg
jellemezte, azaz a Szentiras, az egyhazatyak, a zsinati hatarozatok, valamint a ?Filozofus”, azaz
Arisztotelesz
tisztelete (bar a
12. szazad
vegeig meg
Platon
tanai is elevenen hatottak). Eppen ez az emlitett tekintelyekre alapozott tanitasi es kutatasi (vitatkozasi) modszer az egyik kapocs, ami a skolasztikus filozofia sokfele iranyzatat a kozos intezmenyrendszer szempontjan tul tartalmilag es modszertanilag egybekapcsolja.
Ezek a modszerek a kovetkez?k voltak:
- Minden tantargy tanitasa egy-egy hires es tekintelyesnek tartott tudos, az
auctor
(latinul: ?szerz?”) egy-ket m?venek reszletes es vizsgalodo, boncolgato tanulmanyozasara epult.
- A tanarok
(magistri scholae)
es a tanitvanyok
(scholastici)
a
lectio
kon (el?adasok) es a
disputatio
kon (vitak) formaltak ki, illetve fejlesztettek tovabb filozofiai tanaikat.
- A
kereszteny filozofian
kivul a skolasztikaban jelent?s szerepet kapott az
arisztoteleszi
es
sztoikus
logika
tanulmanyozasa es tovabbfejlesztese is, ami a
skolasztikus logika
es vitatkozastan (
dialektika
) kialakulasahoz vezetett. Ez nemcsak tartalmi, hanem modszertani jellemz? is, hiszen a vitak es vitairatok a fentebbi elmeletek kereteben kidolgozott, eleg hatarozott szabalyok szerint epultek fel.
- A skolasztikus tudomany gyakorta abbol allt, hogy a szerz? m?veit labjegyzetekkel, kommentarokkal lattak el. Nem volt cel, hogy teljesen uj, a szerz? tanaival radikalisan szakito elmeletek szulessenek.
Iranyzatai, iskolai
[
szerkesztes
]
A skolasztika f? iskolai reszben szemelyekhez, reszben szerzetesrendekhez kot?dnek:
- domonkos bolcseleti iskola ?
tomizmus
:
Aquinoi Szent Tamas
(Thomas Aquinas) nevevel femjelzett iskola, mely arisztotelianus beallitottsagu, ebb?l szarmazik a skotistakkal szembeni nezetkulonbsege is.
- ferences bolcseleti iskola ?
skotizmus
:
Scotus Szent Janos
(Duns Scotus) nevevel femjelzett iskola, mely platonikus beallitottsagu, ebb?l szarmazik a tomistakkal szembeni nezetkulonbsege is.
- jezsuita bolcseleti iskola ? molinizmus:
Luis de Molina
nevevel femjelzett iskola, mely els?sorban megigazulastani kerdesekben kerult szembe a klasszikus tomizmussal. Mig a molinistak a szabad akaratot hangsulyozzak az udvossegben, addig a tomistak a kegyelmet. A 16-17. szazadi vitaban a molinistak kriptokalvinizmussal vadoltak a kor tomistait, mig ?ket
semi-pelagianizmussal
hoztak osszefuggesbe a tomista domonkosok.
A skolasztika iranyzata id?ben els?sorban az 1100?1500 kozti id?szakban volt uralkodo nyugaton, kezdetben sokat meritett az arab es zsido
arisztotelianus filozofiabol
is; es a tortenelem soran maga is valtozott. Harom nagy korszakat tartjuk szamon:
Tortenete, korszakai
[
szerkesztes
]
Az iranyzat kezdeti szakaszaban (800?1200) a legfontosabb problema az un
univerzalia-vita
volt:
Porphuriosz
nyoman
Boethius
(
480
?
524
) veti fel az okorra, Arisztotelesz munkassagaig visszanyulo kerdest: ?Vajon a nemek es a fajok (az absztrakt fogalmak) valamilyen tekintetben onalloan leteznek-e, vagy pusztan az ertelemben helyezkednek el? Ha onalloan leteznek, vajon […] az erzekelhet? egyedekt?l elkulonitve leteznek-e, vagy pedig az egyedekbe belehelyezett modon?”
A valaszt illet?en harom iranyzat alakult ki attol fugg?en, hogy az altalanos fogalmat (univerzale) onalloan letez?nek vagy puszta absztrakcionak tekintettek. A skolasztikus filozofianak ennek nyoman harom nagyobb aliranyzata bontakozott ki:
Ez az iranyzat
Platon
idealizmusabol eredeztethet?. A realistak e tan peldajara, a platoni hagyomanybol kiindulva csak az univerzaleknak tulajdonitottak onallo, realis letet, s a konkret egyedi letez?ket az egyetemes univerzalek lekepezesenek es ?megcsonkulasanak” tekintettek (ahogy a platoni rendszerben a dolgok az ideak masai, utanzatai). ?Universalia sunt realia” (?Az univerzalek realis letez?k”) es ?Universalia ante rem” (Az univerzalek a dolgokat megel?zik) ? ez utobbi
ontologiai
jelleggel ertend? kijelentes.
Megjegyzend?, hogy mai szohasznalattal eppenseggel az ezeket a kijelenteseket
tagado
iranyzatokat nevezzuk realistanak. A skolasztikus realizmus egyik legjelesebb kepvisel?je
Canterburyi Szent Anzelm
(
1033
?
1109
).
A realistakkal szemben a nominalistak valosagosnak csak az egyes dolgokat (individuumokat) tartottak, az univerzalek szerintuk csak az emberi szellemben kialakulo absztrakciok, azaz puszta szavak
(flatus vocis).
Szellemi el?djuknek Platon helyett Arisztoteleszt tekintettek, mivel az (az
Organonban
) a
synolont,
a konkret egyedi dolgot tartotta onalloan letez?nek
(uszia, substantia),
es az altalanos nevek jelenteset csak kozmegegyezes eredmenyenek tekintette. ?Universalia sunt nomina” ? mondtak a nominalistak (?Az univerzaliak puszta nevek”). Ennek az iranyzatnak a legjelesebbje
Roscellinus
(
1050
?
1120
).
A nominalistak fenti meglatasaikkal az ujplatonikus filozofia ervenyesseget vontak ketsegbe, s a filozofia targyakent a nyelvet es a gondolkodast hataroztak meg (de ezt a szemleletet az adott korban meg nem ervenyesitettek kovetkezetesen).
Mersekelt realizmus
[
szerkesztes
]
Arisztotelesz m?veinek (pontosabban azok latin nyelv? kiadasainak) elterjedesevel, az arisztoteleszi logika es metafizika hatasara kialakult iranyzat szerint az univerzalek realis letez?k, de csak annyiban, amennyiben azok az egyedi dolgok lenyeget alkotjak. Az univerzale voltakeppen az altalanosnak az egyediben valo kifejez?dese, ezert ezek nem puszta nevek, hanem az egyedi dolgok lenyeges kozos sajatossagait kifejez? eszmek. ?Universalia sunt realia” es ?Universalia sunt in re”.
Pierre Abelard
(Petrus Abaelardus) (
1079
?
1142
) es
Aquinoi Szent Tamas
kepviselte ezt az iranyzatot.
A viragzas kora (1200?1300)
[
szerkesztes
]
Ez f?kepp a ?summak”
(summa
= osszeg, osszegzes, osszefoglalas) kora, vagyis az az id?szak, amikor az addigi iranyzatokbol epitkezve a skolasztika atfogo es akar ellentetes(nek t?n?) iranyzatokbol is eszmeket egyeztetni kepes szintezisei szulettek (lasd
Aquinoi Szent Tamas
summai). A meg ervenyes mondas ellenere (?Philosophia est ancilla theologiae”, azaz ?a filozofia a teologia szolgaloleanya”) megkezd?dik a
filozofia
es
teologia
elkulonulese. A korszak legnagyobb filozofusa
Aquinoi Szent Tamas
.
A hanyatlas kora (1300?1545)
[
szerkesztes
]
A
veritas duplex,
azaz ?ket igazsag van” elvenek elterjedesevel a
termeszetfilozofia
es a
termeszettudomanyok
kezdenek onallosulni. A korszak jeles kepvisel?je
William Ockham
.
Utohatas: neoskolasztika (a 19. szazad utolso eveit?l)
[
szerkesztes
]
A
tizenkilencedik szazad
utolso eveiben sok tekintetben modositva, de megis skolasztikus filozofiara epitve uj filozofiai iranyzat bontakozott ki, a
neoskolasztikus filozofia
.
B?vebben lasd a
skolasztikus filozofusok listaja
cikkben.
A ?Fenykorszak” kepvisel?i (
1250
?
1350
)
[
szerkesztes
]
Anti-skolasztikusok
[
szerkesztes
]
- ↑
Bevezetes a kereszteny teologiaba, 43. old.
- Alister E. McGrath: Bevezetes a kereszteny teologiaba. Osiris, Budapest, 2002
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
|
|---|
| Altalanos
| |
|---|
Regionkent,
kulturankent
| |
|---|
| Listak
| |
|---|
| Agak
| |
|---|
| Filozofiak
| |
|---|
| Iskolak
| |
|---|
|