Sevilla
Sevilla cimere Sevilla zaszlaja
Motto: No me ha dejado
Kozigazgatas
Orszag	Spanyolorszag
Autonom kozosseg	Andaluzia
Tartomany	Sevilla
Rang	spanyol kozseg
Szekhely	Seville city
Polgarmester	Juan Espadas ( PSOE )
Iranyitoszam	41001-41080
Korzethivoszam	(+34) 95*
Testvervarosok	Lista Angers Baler Tarija Barcelona Buenos Aires Columbus Guadalajara Havanna Kansas City Rabat Tifariti Ho Si Minh-varos Krakko Cartagena Caltanissetta Roma Jerez de la Frontera Kansas City Popayan Isla Cristina Berlin Iquique Rosztov-na-Donu
Nepesseg
Teljes nepesseg	684 025 f? (2023) [1]
Neps?r?seg	4,947 f?/km²
Foldrajzi adatok
Tszf. magassag	7 m
Terulet	140 km²
Id?zona	CET , UTC+1
Elhelyezkedese
e. sz. 37° 23′ , ny. h. 5° 59′ 37.383333333333 , -5.9833333333333 37.383333°N 5.983333°W Koordinatak : e. sz. 37° 23′ , ny. h. 5° 59′ 37.383333333333 , -5.9833333333333 37.383333°N 5.983333°W
Sevilla weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Sevilla temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Sevilla Spanyolorszag negyedik legnagyobb varosa, Andaluzia es Sevilla tartomany f?varosa. Lakossaga 2003-ban 710 000, az agglomeracioval egyutt 1 294 000. Egyetemi varos. A sevillai szekesegyhaz a vilag legnagyobb gotikus temploma.

Fekvese [ szerkesztes ]

Spanyolorszag deli reszen, a Guadalquivir folyo partjan fekszik. Noha sz?k es kanyargos utcai vannak, mor epit? m?veszetre emlekeztet? hazaival, m?emlekeivel, gyonyor? kertjeivel egyike Spanyolorszag legerdekesebb varosainak.

Eghajlat [ szerkesztes ]

Sevilla eghajlata mediterran jelleg?, nemi kontinentalis behatassal. Az evi atlagh?merseklet 19 °C korul alakul, ezaltal Europa egyik legmelegebb varosanak tekinthetjuk. A telek enyhek, ami azt jelenti hogy a telen mert atlagos napi maximum h?merseklet 15,9 °C, nyaron pedig 35,3 °C.

Az evi csapadekmennyiseg 534 mm (oktober es aprilis kozott leginkabb). A legcsapadekosabb honap december, amikor is atlagosan 95 mm csapadek hullik. A napsuteses orak szama kozel 3000 ora egy evben.

Sevilla eghajlati jellemz?i

Honap	Jan.	Feb.	Mar.	Apr.	Maj.	Jun.	Jul.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Ev
Rekord max. h?merseklet (°C)	24,2	28,0	32,9	35,4	41,0	45,2	46,6	47,2	44,8	36,6	31,2	25,5	47,2
Atlagos max. h?merseklet (°C)	16,2	18,1	21,9	23,4	27,2	32,2	36,0	35,5	31,7	26,0	20,2	16,6	25,5
Atlagh?merseklet (°C)	11,0	12,5	15,6	17,3	20,7	25,1	28,2	27,9	25,0	20,2	15,1	11,9	19,2
Atlagos min. h?merseklet (°C)	5,7	7,0	9,2	11,1	14,2	18,0	20,3	20,4	18,2	14,4	10,0	7,3	13,0
Rekord min. h?merseklet (°C)	?4,4	?5,5	?2,0	1,0	4,0	8,4	11,4	12,0	8,6	2,0	?1,4	?4,8	?5,5
Atl. csapadekmennyiseg (mm)	66	50	36	54	31	10	2	5	27	68	91	99	539
Havi napsuteses orak szama	183	189	220	238	293	317	354	328	244	217	181	154	2918
Forras: Agencia Estatal de Meteorologia

Nepesseg [ szerkesztes ]

A Spanyol Statisztikai Hivatal altal kozzetett 2011-es nepszamlalas szerint Sevilla varosnak 703 ezer lakosa van, mig a nagyvarosi teruletnek 1,5 millio.

A varos lakossaganak valtozasat az alabbi diagram mutatja:

Kozigazgatas [ szerkesztes ]

Sevilla kozigazgatasilag 11 keruletre van bontva, amelyek tovabbi 108 teruletre osztottak.

• Casco Antiguo
• Distrito Sur
• Triana
• Macarena
• Nervion
• Los Remedios
• Este-Alcosa-Torreblanca
• Cerro-Amate
• Bellavista-La Palmera
• San Pablo-Santa Justa

Tortenete [ szerkesztes ]

Sevilla, az okori Hispalis, a monda szerint Heraklesznek koszoni alapitasat; a romaiak idejeben mar tekintelyes hely volt; Julius Caesar koraban Julia Romula neven romai gyarmatta lett.

A vandalok es nyugati gotok uralma alatt a deli teruletek f?varosaul tekintettek. 590-ben es 619 -ben zsinatokat tartottak itt. 712 -ben az arabok hatalmaba kerult, akik Isbilijahnak hivtak es Andalusz legviragzobb varosava tettek 400 000 lakossal. 844 -ben a normannok folhajoztak a Guadalquiviren, a varos falai alatt II. Abd-er-Rhaman hadait levertek es a varost kegyetlenul elpusztitottak.

1026 -tol a Beni-Abadrol elnevezett mor kiralysagnak volt f?varosa. 1091 -ben az almoravidak , 1147 -ben az almohadok keritettek hatalmukba. 1248 . november 22-en, 18 havi ostrom utan III. Ferdinand foglalta el; ekkor mintegy 300 000 ember vandorolt ki innen.

A 16. szazad alatt, a varos atesett egy nagy fejl?desen es atalakulason, felepult nehany fontosabb epulet a tortenelmi kozeppontbol. Vegul a varos egy multikulturalis kozpont lett, amely segitette a viragzo m?veszetet, ez fontos szerepet jatszott a Spanyol Aranykorban.

Meg a 17. szazadban is lakoinak szama 130 000-re rugott, ?k legf?keppen selyemszovessel es egyeb iparagakkal foglalkoztak. 1501 - 1726 kozott az Amerikaval valo kereskedelem kizarolagos birtokosa volt. Mikor a kereskedelmet Spanyolorszag deli reszen mindinkabb Cadiz ragadta magahoz, Sevilla ipara is hanyatlasnak indult.

1808 -ban itt alakult meg a franciak ellen a kozponti junta. 1823 -ban a cortes menekult Madridbol Sevillaba. 1843 . julius 20-25. kozott Espartero bombaztatta le. 1992 -ben vilagkiallitas szinhelye. A nagy siker? magyar pavilont Makovecz Imre tervezte (miutan a tervpalyazat eredeti gy?ztes tervet mell?ztek).

Latnivaloi [ szerkesztes ]

Epuletek, emlekm?vek, parkok [ szerkesztes ]

• Andaluz Parlament (Parlamento Andaluz)
• Macarena-kapu (Puerta Macarena)
• Macarena-bazilika (Basilica de la Macarena)
• Szent Egyed-templom (Iglesia de San Gil)
• Szent Kelemen-kolostor (Convento de San Clemente)
• Szent Klara-kolostor (Convento de Santa Clara)
• Szent L?rinc es a Mindenhato Krisztus-templom (Iglesia de San Lorenzo y Jesus del Gran Poder)
• Hercules oszlopai (Los Hercules)
• Mindenszentek-templom (Iglesia de Omnium Sanctorum)
• Szent Marina-templom (Iglesia de Santa Marina)
• Szent Lajos-templom (Iglesia de San Luis)
• Szent Paula-kolostor (Convento de Santa Paula)
• Szent Erzsebet-templom (Iglesia de Santa Isabel)
• Szent Mark-templom (Iglesia de San Marcos)
• Holgyek palotaja (Casa de las Duenas)
• Szent Katalin-templom (Iglesia de Santa Catalina)
• Szent Peter-templom (Iglesia de San Pedro)
• Regi Egyetem (Universidad Vieja)
• Angyali udvozlet templom es a Sevillai Kivalosagok Panteonja (Iglesia de la Anuncion de los Sevillanos Illustres)
• Szent Vince-templom (Iglesia de San Vicente)
• Maria Magdolna-templom (Iglesia de Magdalena)
• Szent Jozsef-kapolna (Capilla de San Jose)
• Varoshaza (Ayuntamiento)
• Megvalto-templom (Iglesia de San Salvador)
• Pilatus haza (Casa de los Pilatos)
• Szent Istvan-templom (Iglesia de San Esteban)
• Romai vizvezetek romjai (Ruinas Acueducto)
• Szent Miklos-templom (Iglesia de San Nicolas)
• A szekesegyhaz es a Giralda (Catedral y la Giralda)
• Erseki palota (Palacio Arzobispal)
• Kiralyi palota (Alcazar)
• A Tiszteletre melto papok korhaza es temploma (Hospital e Iglesia de los Venerables Sacerdotes)
• Ujvilagi leveltar (Archivo General de Indias)
• Kiralyi fegyverraktar (Real Maestranza de Artilleria)
• Aranytorony ( Torre del Oro )
• Maestranza Arena (Plaza de Toros): a legjellegzetesebbnek tartott arena az orszagban
• II. Izabella-hid (Puente de Isabel II)
• Szent Anna-templom (Iglesia de Santa Ana)
• Szent Thelmusz-palota (Palacio de San Telmo)
• Egyetem (Universidad)
• Kolumbusz-emlekm? (Monumento a Colon)
• Kolumbusz tojasa (oriasszobor)
• Feher Sz?z Maria-templom (Iglesia de Santa Maria la Blanca)
• Szent Kereszt-templom (Iglesia de Santa Cruz)
• Szent Bernat-templom (Iglesia de San Bernardo)
• Lope de Vega Szinhaz (Teatro Lope de Vega)
• Maria Lujza-park (Parque Maria Luisa)
• Kiralyi Pavilon (Pabellon Real)
• Metropol Parasol , a vilag egyik legnagyobb faszerkezet? epitmenye az Encarnacion teren
• Torre Sevilla , a tobb mint 180 meteres felh?karcolo a varos legmagasabb epulete ^[2]

Muzeumok, kiallitasok [ szerkesztes ]

• Szepm?veszeti Muzeum (Museo de Bellas Artes)
• Nepm?veszeti Muzeum (Museo de Artes y Costumbres Populares)
• Murillo Muzeum (Casa de Murillo): Murillo egykori haza volt
• Regeszeti Muzeum (Museo Arqueologico)
• Expo ′92, az 1992-es vilagkiallitas helyszine, ahol bemutattak az Istvan, a kiraly cim? magyar rockoperat is. A vilagkiallitasra epult Plaza de Espanan forgattak a Csillagok Haboruja egyik jelenetet.

Oktatas [ szerkesztes ]

Sevilla egyetemei:

• Universidad de Sevilla ? Sevillai Egyetem
• Pablo de Olavide Egyetem

Kultura [ szerkesztes ]

Szinhazak [ szerkesztes ]

A varos legnagyobb es legjelent?sebb szinhaza, a neobarokk - eklektikus stilusban epulet Teatro Lope de Vega , amely 4600 negyzetmeteres es 1100 nez?t kepes befogadni. Szinhazi el?adasok mellett koncertek, dzsessz , flamenco estek, operael?adasok kerulnek megrendezesre a szinhazban.

Jelent?s szinhazak meg a Teatro de la Maestranza , Auditorio Rocio Jurado es a Teatro Central .

Fesztivalok [ szerkesztes ]

Bienal de Flamenco [ szerkesztes ]

A varos rendezi meg ketevente a Bienal nev? flamenco fesztivalt, amely a vilag egyik legjelent?sebb flamenco fesztivaljakent van szamon tartva. ^[3]

Vela de Santiago y Santa Ana [ szerkesztes ]

A varos Triana negyedeben megrendezett szabadteri nyari fesztival, sport m?sorokkal, el?adasokkal, kulturalis m?sorokkal, amivel Szent Annanak es Szent Jakab tiszteletere tartanak. ^[4]

Sevilla-i Nagyhet [ szerkesztes ]

Spanyolorszagban es Latin-Amerikaban nagyhethez szamos unnepseg es fesztival is kapcsolodik, ezek kozott a sevillai nagyhet kiemelked? jelent?seg?. A nagyhet fenypontja, a kormenet, aminek kereteben Sz?z Maria es Jezus Krisztus szobrait hordozzak vegig a kulonboz? vallasos testverisegek. ^{[5] [6] [7] [8]}

Gazdasag [ szerkesztes ]

A varosban allitjak ossze a Renault autokat. Sevilla Spanyolorszag tengeri kereskedelmenek egyik fontos kapuja. A szarazfold belsejeben fekv? varost a XIII. Alfonz-csatorna koti ossze az Atlanti-oceannal . A kikot? forgalmanak nagy reszet a varos nehezipari vallalatainak reszere beszallitott ercek es szen, illetve k?olaj alkotjak.

Kozlekedes [ szerkesztes ]

Buszok [ szerkesztes ]

A varosban a TUSSAM vallalat uzemelteti a buszjaratokat. A varos ket legf?bb buszpalyaudvara a Plaza de Armas es a Prado de San Sebastia n buszpalyaudvar. A Plaza de Armasi terminalrol a buszok szamos spanyol varosba es Lisszabonba mennek. A Prado de San Sebastian on talalhato terminalrol els?sorban Andaluzia mas tartomanyi kozpontjaiba: Almeriaba , Malagaba , Cadizba , Huelvaba , Jaenbe mennek kozvetlen buszok.

Metro [ szerkesztes ]

B?vebben: Sevillai metro

A sevillai metro, egyetlen vonalbol all, 22 allomassal. A varos delkeleti reszet koti ossze a belvarossal es az egykori vilagkiallitasra epult negyedet. A halozat kozvetlen atszallast biztosit a Prado de San Sebastianon talalhato buszpalyaudvarra. Spanyolorszag sorban hatodik varosa, ahol metrohalozat epitesebe kezdtek.

Vasut [ szerkesztes ]

A varos f?palyaudvar az Estacion de Santa Justa , ahova a helyi erdek? vasutnak szamito Cercanias vonalai mellett, az AVE vonatok is beerkeznek.

Legi kozlekedes [ szerkesztes ]

A varos nemzetkozi repul?ter, a San Pablo repul?ter , amely a Vueling es Ryanair legitarsasagok egyik bazisrepul?tere is, 2017-ben evi tobb mint 5 millio utasa volt a repul?ternek. A legforgalmasabb uticelnak Barcelona , Parizs , Madrid , Mallorca es London szamitanak. A repul?terr?l a Plaza de Armas buszpalyaudvarra mennek a transzfer buszok.

Sportelete [ szerkesztes ]

A varosban ket nagy labdarugoklub m?kodik: a Sevilla FC es a Real Betis . El?bbi otthona az Estadio Ramon Sanchez-Pizjuan , utobbie a Benito Villamarin Stadion . A harmadik nagy sportletesitmeny Sevillaban az Estadio de La Cartuja , ahol rendeztek tobbek kozott atletikai vilagbajnoksagot ( 1999-ben ), UEFA-kupa-dont?t ( 2003-ban ) es labdarugo-Europa-bajnoki merk?zeseket ( 2021-ben ) is.

Hires emberek [ szerkesztes ]

Fest?m?veszek [ szerkesztes ]

• Diego Rodriguez de Silva y Velazquez
• Juan de Valdes Leal
• Bartolome Esteban Murillo
• Jose Jimenez Aranda
• Domingo Gimeno Fuster
• Jose Luis Castrillo

Irok, kolt?k [ szerkesztes ]

• Jose Maria Blanco White , iro
• Rodrigo Caro , iro
• Mateo Aleman , iro
• Lope de Rueda , dramaturg
• Gustavo Adolfo Becquer , kolt?
• Francisco de Medrano , kolt?
• Vicente Aleixandre , kolt?
• Antonio Machado , kolt?
• Manuel Machado , kolt?
• Luis Cernuda , kolt?

Zeneszerz?k [ szerkesztes ]

• Francisco Guerrero (wd)
• Joaquin Turina (wd)

Enekesek [ szerkesztes ]

• Remedios Amaya (wd)
• Estrellita Castro (wd)
• Isabel Pantoja
• La Nina de los Peines (wd)

Politikusok, uralkodok, katonak [ szerkesztes ]

• Hadrianus romai csaszar
• Traianus romai csaszar
• Luis Daoiz
• Felipe Gonzalez Marquez , spanyol miniszterelnok

Tudosok [ szerkesztes ]

• Antonio de Nebrija , humanista, filologus, latin tudomanyok
• Amerigo Vespucci ( Firenze , 1451 . marcius 9. ? Sevilla, 1512 . februar 22. ) olasz utazo, felfedez?.

Testvertelepulesek [ szerkesztes ]

• Krakko , Lengyelorszag
• Kansas City , USA
• Angers , Franciaorszag
• Columbus , USA
• Guadalajara , Mexiko
• Cartagena de Indias , Kolumbia
• Tifariti

Kepek [ szerkesztes ]

• 
  Casa de Pilatos
• 
  Casa de Pilatos kertje
• 
  Casa de Pilatos kertje
• 
  'Adriatica'
• 
  Szepm?veszeti Muzeum
• 
  Alcazar
• 
  El Carmen
• 
  Plaza de Toros de la Real Maestranza
• 
  A Metropol Parasol
• 
  Puspoki palota
• 
  Szok?kut a Giralda el?tt
• 
  Plaza de Espana
• 
  Plaza de Espana
• 
  Guadalquivir-folyo
• 
  Palacio de San Telmo
• 
  A szekesegyhaz udvara
• 
  Kilatas a szekesegyhazbol
• 
  A sevillai szekesegyhaz
• 
  Kolumbusz sirja
• 
  Puente de Triana
• 
  Puerta de la Macarena es a Basilica de la Macarena
• 
  A Telefonica epulete
• 
  Archivo de Indias
• 
  Puente del V Centenario
• 
  Plaza del Altozano, Triana,
• 
  Barqueta-hid
• 
  Torre Triana
• 
  Sevillai vasar
• 
  Avenida de la Constitucion
• 
  A zsido negyed
• 
  Casa de los Pinelos, zsido negyed
• 
  Lope de Vega szinhaz
• 
  Alameda de Hercules
• 
  Salvador-templom
• 
  Schindler-torony
• 
  Plaza del Triunfo
• 
  A szekesegyhaz
• 
  Alcazar
• 
  Archivo de Indias

Forrasok [ szerkesztes ]

• A Pallas nagy lexikona
• Szentirmai Jozsef es Szentirmaine Banlaky Cecilia: Spanyolorszag (Panorama utikonyvek, Medicina Konyvkiado Rt., Bp. 1995.) ISBN 963-243-838-8

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Sevilla Polgarmesteri Hivatal weboldala (spanyol)
• Sevilla utikonyv magyarul
• Sevilla tortenete (spanyol) Archivalva 2007. majus 9-i datummal a Wayback Machine -ben
• Sevilla tortenete, Tartesszosz (spanyol)
• Sevilla tortenete, romai kor (spanyol)
• Sevilla tortenete, vizigot korszak (spanyol)
• Sevilla tortenete, XVI. szazad (spanyol)
• Sevilla nevezetessegei es hagyomanyai (spanyol)
• Sevilla, latnivalok es nyitvatartas (spanyol)
• Real Maestranza de Caballeria de Sevilla, Bikaviadal (spanyol)
• Sevilla, varosi kozlekedes (TUSSAM)(spanyol)
• Sevilla, kikot? (spanyol)
• Sevilla, Metro (spanyol)
• Fotogaleria Sevilla Archivalva 2007. oktober 12-i datummal a Wayback Machine -ben
• Sevilla Terkep Kalauz
• Sevilla.lap.hu - linkgy?jtemeny

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Sevillai puspokok es ersekek listaja