Seregi Laszlo (tancm?vesz)

	Seregi Laszlo
Szuletett	Szeplaki Laszlo ; 1929 . december 12. ; Budapest
Elhunyt	2012 . majus 11. (82 evesen) ; Budapest
Allampolgarsaga	magyar
Nemzetisege	magyar
Hazastarsa	Jellen Katalin (1953-2012)
Gyermekei	Seregi Katalin 1964 Seregi Laszlo 1967
Foglalkozasa	tancos, koreografus
Kituntetesei	Erkel Ferenc-dij (1969) ; Magyarorszag Erdemes M?vesze dij (1972) ; SZOT-dij (1975) ; Magyarorszag Kivalo M?vesze dij (1978) ; Kossuth-dij (1980) ; A Magyar Allami Operahaz Mesterm?vesze (2003) ;
Sirhelye	Farkasreti temet? (25-10-93)
	PORT.hu ;
	A Wikimedia Commons tartalmaz Seregi Laszlo temaju mediaallomanyokat.
	Sablon • Wikidata • Segitseg

Hasonlo cikkcimek es megnevezesek: Seregi Laszlo (egyertelm?sit? lap) .

Seregi Laszlo (eredeti neve: Stern Laszlo ) ( Budapest , 1929 . december 12. ? Budapest , 2012 . majus 11 ) Kossuth-dijas magyar tancm?vesz, koreografus, a Halhatatlanok Tarsulatanak orokos tagja. A 20. szazadi magyar balett tortenetenek egyik legkivalobb, kulfoldon is legelismertebb alkotoja. Gyermekei es a Magyar Allami Operahaz, kezdemenyezesere dijat nevezett el rola. ^[1]

Eletpalyaja [ szerkesztes ]

Szulei Szeplaki (Stern) Ferenc es Kerekes (Kohn) Margit voltak. ^[2] Grafikusnak keszult az Iparm?veszeti F?iskolan (1945?1949), de tanulmanyait anyagi okokbol nem tudta folytatni. Komolyabb el?kepzettseg nelkul, feln?ttkent sikerrel felvetelizett 1949-ben a Honved M?veszegyuttesbe . Mar e neptancegyuttesben megmutatkozott koreografusi tehetsege, amikor 1953-ban elkeszitette a Reggel a taborban cim? humoros tancjelenetet, melyet az egyuttes evtizedekig m?soron tartott. Itt balettet is tanult, Nadasi Marcellatol . 1957-t?l mar az operahaz balettegyutteseben tancolt, ahol Carl Millocker A koldusdiak cim? operettjehez keszitett balettbetettel t?nt fel, majd mas hasonlo munkak utan biztak meg 1968-ban els? egesz estes tancdramaja elkeszitesevel, a Spartacusszal . Hasonloan nagy nemzetkozi sikert ert el a Bartok -balettekkel, A fabol faragott kiralyfi es A csodalatos mandarin uj megformalasaval (1970).

Kepz?m?veszeti el?kepzettseget is kamatoztatva dolgozta fel Csontvary Kosztka Tivadar latvanyvilagat A cedrus ban, amerikai tanulmanyutja hatasara pedig tobb Bernstein -m?re is keszitett koreografiat. Utolso alkotoi periodusaban Shakespeare -m?vek tancadaptacioit (Romeo es Julia, Szentivaneji alom , A makrancos Kata) vitte szinre, hagyomanyosabb, realisztikus stilusban, egyeni humorral. Mindezzel Harangozo Gyula kovet?jenek is tekinthet?. M?veit folyamatosan jatsszak a vilag szamos varosaban (pl. Dortmund , Moszkva , Roma , Praga , Bordeaux , Edinburgh , Koln , Szentpetervar , Kijev , Berlin , Monte-Carlo , Becs , Salzburg , Parizs , Torino , London Zurich , Dusseldorf , Sydney ). Allando asszisztense Kaszas Ildiko .

1977-t?l 1984-ig az Operahaz balettigazgatoja , 1993-tol orokos tagja volt. L?rinc Gyorgy utodakent az ?altala kialakitott, nyitott m?sorpolitikat folytatta.

Szinhazi munkai [ szerkesztes ]

A Szinhazi Adattarban regisztralt bemutatoinak szama: tancoskent: 11 ; koreografuskent: 40 , rendez?kent: 162 . ^[3]

Tancoskent [ szerkesztes ]

Kipphardt: Shakespeare kerestetik - Fridolin
Moricz Zsigmond : Nem elhetek muzsikaszo nelkul - Viktor
Fenyes Szabolcs : Maya - Dixi
Sztravinszkij: A katona tortenete - a katona
Hacsaturjan: Gajane - Lezginka
Weiner Leo : Csongor es Tunde - Berregh
Szabo Ferenc : Ludas Matyi - masodik komedias
Beaumarchais: A sevillai borbely - Figaro
Milhaud: Francia salata - Coviello
Miller: Edes fiaim - Chris Keller

Koreografuskent [ szerkesztes ]

Szolovjov-Vitkovics: Csendhaborito (1959)
Csehov: Cseresznyeskert (1960)
William Shakespeare : Vizkereszt, vagy amit akartok (1960)
Gozzi: Turandot hercegn? (1961)
Ranki Gyorgy : Holgyvalasz (1961)
Carl Millocker : A koldusdiak (1962)
Rossini: Tell Vilmos (1963)
Kosma: Elektronikus szerelem (1963)
Orff: Az okos lany (1964)
Kodaly Zoltan : Szekelyfono (1965, 1972, 1976, 1982, 1998)
Gounod: Faust (1966, 1974, 1978)
Wagner: Tannhauser (1967, 1970)
Strauss: A denever (1967)
Rimszkij-Korszakov: Az aranykakas (1968)
Gershwin: Porgy es Bess (1970, 1973, 1981)
Kacsoh-Kenessey: Janos vitez (1971)
Bartok Bela : A kekszakallu herceg vara (1976)
Durko Zsolt : Mozes (1977)
Mozart: Don Giovanni (1982)
Wagner: Parsifal (1983)
Andrew Lloyd Webber : Macskak (1983, 1990-1991, 1993)
Prokofjev: Eljegyzes a kolostorban (1983)
William Shakespeare : Teli rege (1992)
Gershwin: Bolondulok erted (1995)
Bart: Oliver! (1997)
Andrew Lloyd Webber : Az operahaz fantomja (2003)

Balettek [ szerkesztes ]

Aram Hacsaturjan : Spartacus (1968)
Bartok Bela : A fabol faragott kiralyfi (1970, 1981)
Bartok Bela: A csodalatos mandarin (1970, 1981)
Leo Delibes : Sylvia (1972)
Hidas Frigyes : A cedrus (1975)
Paul Hindemith : Kamarazene No. 1. (1977)
Leonard Bernstein : Szerenad (1977)
Leonard Bernstein: A varosban (1977)
Dohnanyi Ern? : Valtozatok egy gyermekdalra (1978)
Johann Sebastian Bach : Air (1978)
Szergej Szergejevics Prokofjev : Romeo es Julia (1985)
Felix Mendelssohn : Szentivaneji alom (1989)
Goldmark Karoly ? Hidas Frigyes : A makrancos Kata (1994)
Sas Jozsef : Kisebbsegi balett (1999)

Tancbetetek musicalekhez [ szerkesztes ]

Jerry Herman : Hello, Dolly (1998, Becs )

Dijai, kituntetesei [ szerkesztes ]

Erkel Ferenc-dij (1969)
Erdemes m?vesz (1972)
SZOT-dij (1975)
Nagy Osztrak Erdemkereszt (1976)
Kivalo m?vesz (1978)
Kossuth-dij (1980)
A Magyar Nepkoztarsasag Baberkoszorukkal ekesitett Zaszlorendje (1989)
Budapestert dij (1993)
Pro Urbe Budapest dij (1997)
Orokos tag a Halhatatlanok Tarsulataban (1999)
A Magyar Allami Operahaz Mesterm?vesze (2003)
A Magyar Tancm?veszek Szovetsegenek eletm?dija (2003)
A Magyar Koztarsasagi Erdemrend kozepkeresztje a csillaggal (2004)
Hazam-dij (2005)
Prima Primissima dij (2005)
Gundel m?veszeti dij (2009)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

↑ http://www.magyarhirlap.hu/kultura/seregi-dijat-alapitott-az-operahaz/ Archivalva 2012. december 14-i datummal a Wayback Machine -ben Seregi-dijat alapitott az Operahaz. Magyar Hirlap. 2012. december 12.
↑ Hazassagkotesi bejegyzesuk a Budapest X. keruleti polgari hazassagi akv. 518/1928. folyoszama alatt . (Hozzaferes: 2019. aprilis 18.)
↑ 2013. januar 17-i lekerdezes

Forrasok [ szerkesztes ]

Kaan Zsuzsa : Seregi. Nemzetkozi tanc- es kultura alapitvany, Bp. 2005
Kortvelyes Geza : Hagyomany es ujitas egysege az Operahaz balettszinpadan ( Kritika, 1989/4)
MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Peter. Budapest: Magyar Tavirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
Mai szuletesnapos: Seregi Laszlo, a nagy magyar balettancos (sic!) Archivalva 2019. januar 3-i datummal a Wayback Machine -ben

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

[magyarhirlap.hu-1] ttp://www.magyarhirlap.hu/kultura/seregi-dijat-alapitott-az-operahaz/ Archivalva 2012. december 14-i datummal a Wayback Machine -ben Seregi-dijat alapitott az Operahaz. Magyar Hirlap. 2012. december 12.

[2] Hazassagkotesi bejegyzesuk a Budapest X. keruleti polgari hazassagi akv. 518/1928. folyoszama alatt . (Hozzaferes: 2019. aprilis 18.)

[3] 2013. januar 17-i lekerdezes

[1]

[2]

[3]

Seregi Laszlo

Szuletett	Szeplaki Laszlo 1929 . december 12. Budapest
Elhunyt	2012 . majus 11. (82 evesen) Budapest
Allampolgarsaga	magyar
Nemzetisege	magyar
Hazastarsa	Jellen Katalin (1953-2012)
Gyermekei	Seregi Katalin 1964 Seregi Laszlo 1967
Foglalkozasa	tancos, koreografus
Kituntetesei	Erkel Ferenc-dij (1969) Magyarorszag Erdemes M?vesze dij (1972) SZOT-dij (1975) Magyarorszag Kivalo M?vesze dij (1978) Kossuth-dij (1980) A Magyar Allami Operahaz Mesterm?vesze (2003)
Sirhelye	Farkasreti temet? (25-10-93)

PORT.hu
A Wikimedia Commons tartalmaz Seregi Laszlo temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg