A segelyhivoszam olyan nyilvanos es ingyenes telefon hivoszam, mely vesz eseten hivhato. A szam orszagonkent elter?, altalaban egy konnyen megjegyezhet? harom szamjegy? szam, mely gyorsan hivhato. Egyes orszagban tobb segelyhivoszam is letezik kulonboz? tipusu veszhelyzetekre. Az Europai Unioban az 1990-es evek ota hasznalatos segelyhivo szam a 112. ^[1]

Tortenete [ szerkesztes ]

Telefonkozpont szolgalat [ szerkesztes ]

Amikor az el?retarcsazos telefon korszakat megel?z?en veszhelyzet tortent, fel kellett venni a telefont, a kezel? megkerdezte, milyen szamot ker a hivo, ekkor csak meg kellett mondani neki, hogy kuldje a rend?rseget, a t?zoltokat vagy a ment?ket. Meg a nagyobb varosokban is csak ritkan volt szukseg ezeket a szolgaltatasokat telefonszammal kerni. A kisebb varosokban ezek a telefonkozpontosok gyakran mas egyeb szolgaltatasokkal is rendelkezesre alltak, tajekoztattak, hol van orvos, allatorvos vagy rendeszet. Gyakran az ? felel?sseguk volt a varosi t?zriasztas bekapcsolasa.

Amikor a kezi kapcsolasu rendszereket automatizalni kezdtek es a tarcsazorendszerek leptek m?kodesbe, a felhasznalok gyakran aggodtak amiatt, hogy a kezi kapcsolassal kert segitseg nem erkezik meg. Mivel a szamok kulonboz?ek voltak az egyes telefonkozpontokban, a hivoknak vagy a kezel?t kellett hivni, vagy megkeresni a telefonszamot. Erre volt pelda az 1960-as evekben - a 111-es uj-zelandi segelyhivoszam bevezetese el?tt - Auckland varosa, ahol 40 telefonkozpont m?kodott, mind mas-mas segelyhivo szamokkal, es a helyi szamokat a varos 500 oldalas telefonkonyveb?l kellett kikeresni. ^[2] Ezt a problemat reszben megoldottak az Egyesult Allamokban, Kanadaban es az Egyesult Kiralysagban azzal, hogy a 0-t kellett tarcsazni veszely eseten, bar a hivo fel hamarabb juthatott segitseghez, ha kozvetlenul hivta a rend?rseg vagy t?zoltosag sajat szamat. Ez a rendszer ennek ellenere Eszak-Amerika legnagyobb reszeben megmaradt egeszen az 1970-es evekig.

Kozvetlen szamtarcsazas [ szerkesztes ]

Az els? segelyhivorendszert 1937. julius 1-jen Londonban vezettek be a 999 szam tarcsazasaval, ^{[3] [4]} melyet rovid id?n belul kiterjesztettek az egesz orszagban. ^[3] A 999 hivasakor berreg? hang hallatszott es egy voros jelzes villant fel, hogy a kezel? figyelmet felhivja a veszhelyzetre. ^[4] Figyelmet forditottak arra, hogy a veszhivoszamokat ne lehessen veletlenul tarcsazni. Ezt azzal ertek el, hogy a hosszu rezgessel tarcsazando 999-et tettek meg segelyhivoszamnak. ^[4] A modern id?kben ez mar problemat okozhat, mivel a mobiltelefonokon ezek a szamok is gyorsan tarcsazhatoak egymas utan veletlen lenyomas eseten, meg akkor is, ha nincs SIM kartya a keszulekben. ^[5] Erkeztek jelentesek a 112-es szam veletlen tarcsazasarol is kulonboz? technikai okok miatt, ami arra mutat, hogy a 112-nek is vannak hatranyai mint segelyhivoszam. ^[6]

1946-ban a Southern California Telephone Co. tarsasag a 116-os szamot kezdte erre a celra hasznalni Los Angelesben. ^[7] A 999-et 1959-ben vett at Winnipeg , Manitoba es Kanada is Stephen Juba , Winnipeg polgarmestere surgetesere. A varos 1972-ben valtott at a 911-re, hogy alkalmazkodjon az akkor mar altalanos amerikai segelyhivoszamhoz.

Segelyhivas mobiltelefonokrol [ szerkesztes ]

A mobiltelefonokon kulonboz? segelyhivoszamok hasznalatosak orszagonkent. Azonban egy kulfoldre utazonak megsem kell tudnia a helyi veszhivoszamot. A mobilkeszulekek es a SIM kartyak tartalmaznak nehany el?re beprogramozott telefonszamot. Amikor a felhasznalo olyan segelyhivoszamot tarcsaz, melyet egy GSM vagy 3G keszulek ismer, a halozat automatikusan a helyi segelyhivoszamra iranyitja a hivast. A legtobb GSM keszuleken akkor is hivhato ez a szam, ha a billenty?zet le van zarva, ha nincs a telefonban SIM kartya, vagy akar akkor is, ha a PIN kod megadasa helyett tarcsazza ezt a hivo fel.

Jegyzetek [ szerkesztes ]