|
|
Ez a szocikk vagy szakasz
lektoralasra
, tartalmi javitasokra szorul.
A felmerult kifogasokat
a szocikk vitalapja
reszletezi (
vagy extrem esetben a szocikk szovegeben elhelyezett, kikommentelt szovegreszek
).
Ha nincs indoklas a vitalapon (vagy szerkesztesi modban a szovegkozben), batran tavolitsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejere ezt a sablont, ha az egesz cikk megszovegezese hibas. Ha nem, az adott szakaszba tedd, igy segitve a lektorok munkajat!
|
Schweinfurt
jarasszabad varos
Nemetorszagban
,
Bajororszagban
.
Lakossaga
2007
-es adatok szerint: 53 481 f?. Jelent?s szamu torok es orosz lakossaggal rendelkezik. Schweinfurt a harmadik legnagyobb varos
Wurzburg
es
Aschaffenburg
utan Also-Frankfoldon. A varos mottoja: Ipar es m?veszet.
971 ota ismerjuk a
Swinfurt
helysegnevet, amely folyamatosan valtozott: Suinuurde, Suinfurte, Swinvordi, Sweinvort, Sweinfurt es vegul Schweinfurt.
A varos neve szo szerinti forditasban
Disznogazlo
. A varosban nagyon sok helyen talalhato disznot abrazolo szobor. Ezeket altalaban cegek helyezik ki, a cegre jellemz? egyenruhaban, viseletben.
Schweinfurt
Bajororszag
eszaki reszen talalhato,
Also-Frankfold
(kormanyzati) keruletben. A
Majna
partjan fekszik,
Wurzburgtol
mintegy 30 km-re. A lakoovezetek a varos eszaknyugati (Bergl), eszaki (Haard, Hochfeld, Steinberg, Eselshohe) es eszakkeleti (Deutschhof) reszen talalhatoak. Az ipari teruletek a varos nyugati, delnyugati reszein talalhatoak. Schweinfurtnal fordul a
Majna
altalanos kelet-nyugati folyasiranya els?kent delre. Ez az ugy nevezett Majnaharomszog (Maindreieck).
Csak autobuszforgalom. Villamos, illetve foldalatti nincs. A legtobb buszvonal vegallomasa a Roßbrunnon talalhato. Erdekesseg, hogy a Roßbrunn leginkabb egy setaloutcara hasonlit, de megsem forgalom el?l elzart terulet. Tobb vasuti megallohely kozul csak a f?palyaudvar hasznalatos a varosok kozotti utazasnal, a Schweinfurt-Hauptbahnhof. Ezenkivul rendelkezik meg ket kisebb vasutallomassal, de azokat csak a helykozi jaratok hasznaljak.
A leger?sebb politikai er? 40 even at az
SPD
volt. Hosszu id?n at abszolut tobbsegben voltak a varosi tanacsban. 1920 es 1933 kozott illetve 1946-tol 1992-ig ?k adtak a polgarmestert is.
A varosi kepvisel?testuletben 44 kepvisel? kap helyet (2014-2020), a kovetkez? megoszlas szerint:
791-b?l szarmazik az els? emlitese mint
Swinfurt
illetve
Suinfurtero
.
A varos 1240 es 1250 kozott el?szor pusztult el. Birodalmi szabadvarosi statuszat el?szor 1254-ben emlitik. A varos 1542-ben tert at a
protestans
vallasra. 1554-ben masodik alkalommal is elpusztult (csak a varoshaza maradt meg). 1627 es 1650 kozott, a
harminceves haboru
alatt csapatok (pl. svedek) tobbszor is atvonultak a varoson. 1652-ben kerult sor a
Leopoldina akademia
megalapitasara.
1803
-ban a birodalmi f?rendi hatarozat
(Reichsdeputationshauptschluss)
alapjan a telepules a
bajor valasztofejedelemseghez
csatlakozott. A varos 1810 es 1814 kozott a
Wurzburgi Nagyhercegseghez
tartozott, majd 1814-ben veglgesen a
Bajor Kiralysaghoz
csatoltak. A
Bamberg
fel?l Wurzburg iranyaba halado vasutvonal 1852-ben erte el a telepulest, majd 1854-ben
Bad Kissingen
es
Meiningen
fele is kiepult a
schweinfurt?meiningeni vasutvonal
.
- 1872: a Kugelfischer ceg megalapitasa.
Schweinfurt Also-frankfold gazdasagi kozpontja, tobb mint 48 000 munkahellyel. Schweinfurtba naponta akar 40 km tavolsagrol is jarnak be dolgozni.
Kultura es latnivalok
[
szerkesztes
]
- Schweinfurti varosi szinhaz
- Babaszinhaz nev nelkul
- Kulturm?hely diszharmonia
- Hans Sachs Gruppe
A muzeum a legfontosabb 19. szazadi nemet fest?k kepeit allitja ki maganygy?jtemenyb?l.
- Otto Schafer muzeum
- Regi gimnazium muzeuma
Fontosabb szemelyek, akik a varosban szulettek
[
szerkesztes
]
Friedrich Ruckert
- Itt szuletett
Mechwart Andras
,
- Heinrich Salmuth
(1522. marcius 2.; † 1576. marcius 20.) , teologus
- Johann Lorenz Bausch
(1605. szeptember 30. - 1665. november 17.), gyogyszeresz
- Johann Lorenz Bach
(1695. szeptember 10. - 1773. december 14.), zeneszerz?
- Johann Elias Bach
(1705. februar 12. - 1755. november 30.), zeneszerz?
- Margarethe Geiger
(1783; † 1809. szeptember Becs), fest?, grafikus
- Friedrich Ruckert
(1788. majus 16. - 1866. januar 31.), kolt?
- Philipp Moritz Fischer
(1812 - 1890), feltalalo
- Carl Christian Giegler
(mas neven Giegler Pascha (1844 - 1921), tavkozlesi mernok, szudani nagykovet
- Friedrich Fischer
(1849. marcius 19. - 1899. oktober 2.) feltalalo,
- Itt szuletett 1862-ben
Thoedor Fischer
epitesz
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]