한국   대만   중국   일본 
Schiermonnikoog ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Schiermonnikoog

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Schiermonnikoog
Schiermonnikoog címere
Schiermonnikoog cimere
Schiermonnikoog zászlaja
Schiermonnikoog zaszlaja
Nevado ciszterciek
Kozigazgatas
Orszag   Hollandia
Tartomany Frizfold
Rang
Beosztott telepulesek Schiermonnikoog
Iranyitoszam 9166
Korzethivoszam 0519
Nepesseg
Teljes nepesseg 931 f? (2021. jan. 1.) [1]
Foldrajzi adatok
Tszf. magassag 4,0 m
Id?zona CET , UTC+1
Térkép
e. sz. 53° 29′ 24″ , k. h. 6° 13′ 30″ Koordinatak : e. sz. 53° 29′ 24″ , k. h. 6° 13′ 30″
A Schiermonnikoog weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Schiermonnikoog temaju mediaallomanyokat.

Schiermonnikoog ( Hallgat  kiejtes ); friz nyelven : Skiermuntseach ( Hallgat  kiejtes ) a Friz-szigetek egyike es egyben lakott terulet Hollandiaban Hollandiaban , Frizfold tartomanyban. Lakosainak szama 931 f? (2021. januar 1.) . [1]

A 18 kilometer hosszu es negy kilometer szeles sziget lakossaga a Holland Statisztikai Hivatal adatai szerint 2014. januar 1-jen 942 f?b?l allt, es ezzel a legkisebb holland kozseg volt a lakossag szama szerint. A sziget gazdasagi elete a turizmusra alapszik, f?leg a csend es nyugalom a vonzereje. A szigeten a turistak szamara tilos a gepkocsi-kozlekedes, az allando lakosok kozul is csak 200-an valtottak ki az auto tartasahoz szukseges specialis engedelyt.

A szigetet evente mintegy 300 ezer turista latogatja (juliusban es augusztusban szamuk napi 4000 f? korul mozog), nagy reszuk egynapos kirandulas celjabol, de korulbelul 5500 f? szamara szallaslehet?seg is van.

Tortenelme [ szerkesztes ]

A szel es a tengeraramlatok a szigetet alkoto d?neket allando mozgasban tartjak. 1250-ben a sziget mintegy 2 kilometerre eszakra fekudt jelenlegi helyzetet?l, es alakja is lenyegesen kulonbozott a maitol. [2]

A sziget els? irasos emlitese 1440 oktobereb?l szarmazik, Jo Fulop burgundi herceg egy okleveleb?l . Els? ismert tulajdonosai a ciszterciek voltak, egy kozeli monostoruk, a Klaarkamp apatsag reven, ami a szarazfoldon, a mai Dantumadiel kozseg teruleten, Rinsumageest telepulesen volt. [3] A szurke kopenyt visel? ciszterci baratoktol ered a sziget neve is: a ?schier” egy regi szo a szurke szinre, a ?monnik” jelentese barat, szerzetes, az ?oog” pedig szinten egy korabeli szo, ami szigetet jelentett. A hely neve magyarul tehat Szurkebarat-sziget . [4] [5]

A hollandiai reformacio idejen, 1580-ban a sziget a kolostor tulajdonabol Frizfold tartomanyeba kerult. A tartomanyi kozigazgatas 1638-ban eladta a teruletet maganbirtokosoknak. 1640 es 1859 kozott a Stachouwer-csalad, 1859 es 1893 a hagai John Eric Banck volt a sziget tulajdonosa. Utobbi uj gatakat epittetett es a homok vandorlasat fekez? f?vel vettette be a d?neket. 1893-ban a nemet grof Hartwig Arthur von Bernstorff-Wehningen, vasarolta meg a szigetet 200 000 guldenert. ? t?level? erd?ket telepittetett fakitermeles celjabol.

A masodik vilaghaboru alatt Schiermonnikoogot a nemetek szalltak meg, akik radarallomast epitettek es keskeny vaganyu vasutat fektettek le. 1945 aprilisaban a megszallokhoz csatlakozott meg 120 SS-katona a szarazfoldr?l menekulve. Az utolso 600 nemet katonat csak junius 11-en szallitottak el a felszabadito kanadai csapatok.

1945 decembereben a holland allam a szigetet, mint ellenseges tulajdont elkobozta. Utolso tulajdonosa, grof Bechtold Eugen von Bernstorff meg evtizedekig pereskedett a holland allammal, es 1983-ban kapott is egy szereny, 80 000 nemet markas karpotlast.

Foldrajza [ szerkesztes ]

Schiermonnikoog Eemsmond, Dongeradeel , De Marne es Ameland kozsegekkel hataros.

Schiermonnikoog az Eszaki-tenger es a bels? Watt-tenger kozott fekszik. Nyugati szomszedja Ameland , keletre t?le Rottumerplaat szigete es a Balg homokzatony terul el. Teljes hossza 18 km, a szigeten 30 km kerekparut van.

A sziget nyugati partjat folyamatosan erodaljak a tenger hullamai, mig a keleti vegen homok es iszap rakodik le, aminek kovetkezteben a sziget egesze kelet fele mozog. 2006-ban ennek megfelel?en a kozigazgatasi hatarokat is korrigaltak.

Schiermonnikoog szigetenek belsejet gatrendszer vedi a vihardagalytol . A hivatalos adatok szerint ezt a gatrendszert csak 2000 evekent egyszer el?fordulo nagysagu vihardagaly lepheti at. 2013 -ban azonban uj vizsgalatok azt allapitottak meg, hogy az elarasztas veszelye 350 evenkenti egy alkalomra novekedett. [6]

A sziget egyetlen falva is a Schiermonnikoog nevet viseli; ez Hollandia legeszakibb telepulese. 1719-ben epult, amikor az el?z?, Westerburen nev? falut fokozatosan elmosta a tenger. A telepules helyi neve ezert Aisterbun azaz Oosterburen vagy egyszer?en csak Darp ( Dorp , azaz falu). A telepules kozpontjanak varoskepe vedett.

Latnivalok [ szerkesztes ]

Kozigazgatas, politika [ szerkesztes ]

A kozseghaza
Kepvisel?i helyek a kozsegi tanacsban
Part 1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998 2002 2006 2010 2014
Ons Belang (Schiermonnikoog) - - - - - 1 3 4 3 3 3 4
Christelijke Groepering Schiermonnikoog 3 3 3 2 2 2 2 3 3 3 3 2
Democraten Schiermonnikoog 2010 - - - - - - - - - - 1 2
Schiermonnikoogs Belang 3 3 2 2 1 2 2 1 3 3 2 1
Schiermonnikoger Volkspartij - - - - 1 1 - - - - - -
Alternatieve Lijst Schiermonnikoog 1 1 - - - - - - - - - -
Liberalen Schiermonnikoog - - 2 3 3 1 2 1 - - - -
Osszesen 7 7 7 7 7 7 9 9 9 9 9 9

A varos hires szulottei [ szerkesztes ]

Testvertelepulesek [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. a b Kerncijfers wijken en buurten 2021 , 2021. augusztus 6.
  2. Van de Ven, G. (editor) (1996). Leefbaar laagland , p. 90. Utrecht: Uitgeverij Matrijs. ISBN 90-5345-031-9 .
  3. Stenvert, R. et al. (2000). Monumenten in Nederland: Friesland , p. 265?267. Zwolle: Waanders Uitgevers. ISBN 90-400-9476-4 .
  4. [1]
  5. van Dale, Groot Woordenboek der Nederlandse Taal (12th edition)
  6. [2]

Forditas [ szerkesztes ]

  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Schiermonnikoog cim? holland Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]