Scheiber Hugo
Onarckep
Szuletett	1873 . szeptember 29. [1] [2] [3] [4] [5] Budapest [6]
Elhunyt	1950 . marcius 7. (76 evesen) [1] [2] [3] [4] [5] Budapest [7]
Allampolgarsaga	magyar
Foglalkozasa	fest?m?vesz
Sirhelye	Kozma utcai izraelita temet? (11-31-26)
A Wikimedia Commons tartalmaz Scheiber Hugo temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Scheiber Hugo ( Budapest , 1873 . szeptember 29. ? Budapest , 1950 . marcius 7. ) ^[8] magyar fest?. A 20. szazadi magyar avantgard egyeni hangu, nemzetkozileg is ismert kepvisel?je, aki kulonosen rembrandti b?segben megfestett, ironikus latasmodot tukroz? onarckepeivel irta bele magat a magyar kepz?m?veszet tortenetebe. ^[9]

Elete es munkassaga [ szerkesztes ]

Scheiber Sandor es Dittersdorf Borbala fia. A festeszeti alapokat edesapja, a becsi Prater diszletfest?je mellett sajatitotta el, majd 1890-ben ? is diszletfest?kent kezdett dolgozni Budapesten. 1898 es 1900 kozott az Iparm?veszeti F?iskolan kepezte magat, amelyet azonban nem vegzett el. Autodidakta, osztonos tehetseg volt.

1914-ig az impresszionizmus es a plein air hatasarol arulkodo taj- es eletkepeket, valamint portrekat festett. Az 1910-es evekben stilusat a nemet expresszionizmus befolyasolta, igy alakitotta ki uj stilizalt szin- es formavilagat. Baratsagot kotott Herwarth Waldennel , akinek berlini galeriaja, a Der Sturm eveken at kiemelt helyet biztositott Scheiber m?veinek. 1921-ben els? ? Kadar Belaval kozos ? kiallitasat is a berlini galeriaban rendezte. Az 1920-as evekben a vilag szamos helyen szerepelt kepeivel. 1924-et kovet?en az evtized vegeig minden evben legalabb egyszer gy?jtemenyes tarlattal is jelentkezhetett, az els? evben peldaul Moholy-Nagy Laszloval , 1928-ban pedig Kurt Schwittersszel kozosen. Walden a galeriaval azonos nev?, s legalabb akkora jelent?seg? m?veszeti folyoirataban is gyakran kozolte Scheiber m?veinek reprodukcioit. A nemet sikerek mellett ebben az id?ben Angliaban es Amerikaban is felfigyeltek rajzaira es festmenyeire: Londonban es New Yorkban is kiallitasai nyiltak, utobbi varosban 1926-ban reszt vett a Brooklyn Museum Modern Art cim? tarlatan, melynek jelent?s szerepe volt az europai izmusok amerikai bemutatasaban. 1930-ban Becsben rendezett tarlatot. 1933-ban Filippo Tommaso Marinetti meghivasara a futuristak romai kiallitasan is reszt vett. Az 1930-as evekben mar az art deco stilusa hatott m?veszetere, munkaival a modern, nagyvarosi elet esszenciajat ragadta meg.

Az allando egzisztencialis gondokkal kuszkod? Scheiber bamulatosan termekeny m?vesz volt, a leginkabb temperaval , akvarellel , papirra es kartonra festett m?veinek szamat a szakert?k tizezer korulire becsulik, amelyek kozul ma mintegy ezerotszazat ismernek. Rengeteg alkotasa viszont maig lappang.

A getto, a zsidouldozes megviselte az egeszseget. ^[10] Amikor 1949-ben az ujonnan alakult Kepz?m?vesz Szovetseg nem erdemesitette arra, hogy a tagjuk lehessen, lelkileg osszeomlott. Visszavonult, s alkotokedve is elapadt. Halalat dulmirigy-tultenges, hugyver?seg okozta.

Mai ertekelese [ szerkesztes ]

Scheiber Hugo a magyar avantgard nepszer? kepvisel?je. ^[11]

Eletm?venek csucsait kit?n? portrei (leginkabb is kegyetlenul ?szinte onarckepei) jelentik. A nagyvarosi elet, az urbanus let forgatagat, fulledt atmoszferajat megelevenit? kompozicioi pedig valosaggal kordokumentumok. ^[12] M?veiben szinte kepi kifejezesmodot nyer a dzsessz; bepillantast enged az ejszakai szorakozohelyek, kabarek, diz?zok vilagaba. ^[13]

?Scheiber egy ikonikus figura volt az 1920-as, 30-as evek Budapestjen. Kortarsai azt mondtak, hogy ugyanugy hozza tartozik a varoskephez, mint a Lanchid vagy az Operahaz. Mindenki ismerte ?t.” ? allitja monografusa, Molnos Peter a Scheiber Hugo munkainak szentelt konyveben.

Az igazsaghoz hozzatartozik, hogy bar Scheiber Hugo az aukciokon rendkivul jol teljesit, nemcsak Magyarorszagon, hanem kulfoldon is, munkassagaval kapcsolatban a kritika nem igazan egyseges. Tobbseginek mondhato az a velemeny, hogy a fest? legendasan konny? kezzel megfestett oeuvre-jeben egyarant talalhatok rutinbol osszecsapott, gyatra festmenyek es remekm?vek is. ^[14]

P. Sz?cs Julianna m?veszettortenesz szerint Rejt? Jen? es Scheiber Hugo alkotoi modszereben rokonvonasok fedezhet?ek fel. "Mindketten talmi anyaggal, olcso temaval, kozonseges technikaval ejtettek foglyul a felszinesen polgarosodo, gyorsan civilizalt es a tradicionalis kulturara fittyet hanyo kozonseget. Mindketten ezerszamra ontottak bovlit, de alruhas remekm?veket is." ^[15]

Galeria [ szerkesztes ]

• 
  Onarckep
• 
  Jazzband
• 
  Tancosn?
• 
  Karneval
• 
  Kankan
• 
  Falusi latkep
• 
  Onarckep
• 
  A karmester
• 
  Scheiber Hugo sirja a Kozma utcai zsido temet?ben

Irodalom [ szerkesztes ]

• A Storm in Europe: Bela Kadar, Hugo Scheiber and Der Sturm in Berlin (Ben Uri Gallery, The London Museum of Art, 2003), ISBN 978-0900157028
• Georges Darany & Ernest Schmidt, Hugo Scheiber: Leben und Werk (Edition Inter Art Galerie, 1982)
• Le Guidargus de la peinture (G. Schurr: Editions de l’amateur, Paris, 2000) ^{[ halott link ]}
• Haulish Lenke, Hugo Scheiber (Serpento, Budapest, 1955), ISBN 978-963-8551900 ^[16]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• A Kieselbach Galeria honlapjan
• Irodalmi Radio
• "Nekem szul?hazam..." Magyar zsido fest?k kiallitasa a Budapest Galeriaban. Zsido Nyari Fesztival, 2000. augusztus 27?szeptember 3. Kadar Bela, Scheiber Hugo, Schonberger Arman d; BZSH Idegenforgalmi es Kulturalis Kozpont, Bp., 2000
• Molnos Peter: Scheiber Hugo. Festeszet a jazz ritmusaban ; Kieselbach, Bp., 2014