Sankt Gallen kanton
Sankt Gallen kanton cimere Sankt Gallen kanton zaszlaja
Kozigazgatas
Orszag	Svajc
Kanton	Svajc
Gepkocsijel	SG
Nepesseg
Teljes nepesseg	507 697 f? (2018. dec. 31.) [1]
Foldrajzi adatok
Tszf. magassag	668 m
Terulet	2025,54 km²
Id?zona	CET , UTC+1
Elhelyezkedese
e. sz. 47° 20′ , k. h. 9° 10′ 47.333333333333 , 9.1666666666667 47.333333°N 9.166667°E Koordinatak : e. sz. 47° 20′ , k. h. 9° 10′ 47.333333333333 , 9.1666666666667 47.333333°N 9.166667°E
Sankt Gallen kanton weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Sankt Gallen kanton temaju mediaallomanyokat.

Sankt Gallen (svajci nemet dialektusban Sanggale , franciaul Saint-Gall , olaszul San Gallo , retoromanul Son Gagl ) Svajc egyik kantonja az orszag eszakkeleti reszen. 2013-ban 491 699 lakosa volt. Szekhelye Sankt Gallen varosa.

Tortenete [ szerkesztes ]

Sankt Gallen kantont Bonaparte Napoleon hozta letre mestersegesen kulonboz? tortenelmi teruletekb?l es birtokokbol az 1803-as rendeletevel, melyben az addigi Helvet Koztarsasag helyett megalapitotta a Svajci Allamszovetseget. A kanton teruletenek mintegy fele a Sankt Gallen-i apatsag birtokaibol szarmazik.

A kolostor tortenete i.sz. 612-ig megy vissza, amikor az ir Szent Gal remetelakot epitett a helyen. 720-ban az alemann Szent Otmar alapitotta meg az apatsagot, melyet Galrol nevezett el. 926-ban a kalandozo magyarok kifosztottak a kolostort es a kornyez? varost. 1205 korul a kolostor apatja a Nemet-romai Birodalom onallo egyhazi vazallusa lett. 1405-ben Appenzell fellazadt az apat uralma ellen, sikeresen elszakadt es csatlakozott az Osvajci Konfoderaciohoz . 1415-ben Sankt Gallen varos szabadsagjogokat vasarolt Zsigmond csaszartol , a szazad vegere pedig teljesen elszakadva az apatsagi fuggest?l, szabad birodalmi varosi jogokat kapott. 1468-ban a kolostor megszerezte a Toggenburg grofok birtokait. Mind a varos (1454-ben), mind a kolostor (1451-ben) tarsult tagkent csatlakozott az Osvajci Konfoderaciohoz, de Appenzellel ellentetben nem kivantak teljes jogu kanton lenni.

A reformacio idejen a varos polgarmestere, Joachim Vadian protestans hitre teritette Sankt Gallent, mig a kolostor termeszetesen a katolikus hit bastyaja maradt. A feltuzelt varosi lakossag azonban ki?zte a szerzeteseket a varosbol es leszaggatta a szentkepeket a varosi templomokbol.

1798-ban a francia megszallas utan letrehoztak a Helvet Koztarsasagot . A kanton mai teruletenek eszaki fele Santis kantonhoz, a deli pedig Glarus egyes reszeivel Linth kantonhoz kerult. Az apatsagot 1798. szeptember 17-en felszamoltak, Pankraz Vorster apat pedig Becsbe menekult. Az uj kormanyzat altal kivetett adok es a kolostor bezarasa miatt lazadasok tortek ki. A masodik koalicios haboru idejen, 1799-ben az osztrak hadsereg bevonult Sankt Gallenbe es rovid id?re visszaultette az apatot korabbi helyere. Az 1803-as mediacios torvennyel Napoleon megszuntette a Helvet Koztarsasagot es letrehozta a kantonok konfoderaciojat, a Svajci Allamszovetseget. Ekkor hoztak letre Sankt Gallen kantont az apatsag, Sankt Gallen szabad varos, Rapperswil, a pfafersi kolostor, Sargans grofsag es a rheintali, sax-forsteggi, hohensaxi, werdenbergi, windeggi es uznachi birtokok osszeolvasztasaval. A kanton alkotmanyat 1814-ben hoztak letre, amelyet kes?bb tobbszor modositottak, utoljara 2001-ben.

Foldrajza [ szerkesztes ]

Sankt Gallen kanton Svajc eszakkeleti felen helyezkedik el. Eszakon Thurgau kanton es a Boden-to (es azon keresztul Nemetorszag Baden-Wurttemberg tartomanya), keleten Ausztria Vorarlberg tartomanya es Liechtenstein , delen Graubunden , Glarus es Schwyz kantonok, nyugaton pedig Zurich kanton hatarolja. Sankt Gallen teljesen korbeveszi Appenzell Innerrhoden es Appenzell Ausserrhoden kantonok teruletet.

A kanton legfontosabb folyoi a Rajna , a Thur, a Linth es a Seez. A Rajna es a Boden-to eszaki siksagait delen az Appenzelli Alpok es a Glarusi Alpok valtjak fel. A legnagyobb tavak a Boden-to, a Zurichi-to es a Walen-to , de valamennyin mas kantonokkal osztozik. Legalacsonyabb pontja a Boden-to (398 m), a legmagasabb pedig a 3251 m magas Ringelspitz. Reszben a kanton teruletere esik a sardonai tektonikus toresvonal , melyet az UNESCO a Vilagorokseg reszeve nyilvanitott.

Sankt Gallen terulete 2025,54 km2, melyb?l 980 km2-t a mez?gazdasag hasznosit, 620 km2 pedig erd?. 259 km2-t tesznek ki a magashegyek, gleccserek es folyok, 176 km2-t pedig a telepulesek es utak.

Kozigazgatas [ szerkesztes ]

2003 ota Sankt Gallent a korabbi keruletek (Bezirke) helyett 8 valasztokorzetre (Wahlkreise), valamint 86 onkormanyzatra osztjak:

• Rheintal, szekhelye Altstatten
• Rorschach, szekhelye Rorschach
• Sarganserland, szekhelye Sargans
• See-Gaster, szekhelye Rapperswil-Jona
• Sankt Gallen, szekhelye Sankt Gallen
• Toggenburg, szekhelye Lichtensteig
• Werdenberg, szekhelye Buchs
• Wil, szekhelye Wil

Nepesseg [ szerkesztes ]

A lakosok tobbsege nemet anyanyelv? (88%) es katolikus (52%), mig 28%-uk evangelikus vallasu. A nagyobb varosok Sankt Gallen (69 700 lakos), Jona (18 100 lakos), Wil (17 500 lakos) es Gossau (17 000 lakos).

Gazdasag [ szerkesztes ]

A mez?gazdasag legfontosabb az aga a szarvasmarhatenyesztes a hegyi legel?kon, valamint az eszaki sikvideken a gyumolcs- es sz?l?termeles.

Az ipar f?bb agai az optikai, pirotechnikai, vegyi termekek es gyogyszerek gyartasa. Jelent?s a turizmus, Bad Ragazban es St. Margrethenben termalfurd? is talalhato.

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Hivatalos honlap
• Statisztikai adatok Statistik Schweiz
• St Gall (canton) The Encyclopaedia Britannica 24. New York: The Encyclopaedia Britannica Company. 1911

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Canton of St. Gallen cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.