Ez a szocikk Salamon Ferenc torteneszr?l szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Salamon Ferenc (egyertelm?sit? lap) .

Salamon Ferenc
Eletrajzi adatok
Szuletett	1825 . augusztus 29. Deva
Elhunyt	1892 . oktober 9. (67 evesen) Budapest
Sirhely	Fiumei Uti Sirkert
Ismeretes mint	tortenetiro
Nemzetiseg	magyar
Palyafutasa
Szakterulet	tortenettudomany
Jelent?s munkai	Magyarorszag a torok hoditas koraban
A Wikimedia Commons tartalmaz Salamon Ferenc temaju mediaallomanyokat.

Salamon Ferenc ( Deva , 1825 . augusztus 29. ? Budapest , 1892 . oktober 9. ) tortenesz, eszteta, szinikritikus es m?fordito, az MTA tagja.

Eletpalyaja [ szerkesztes ]

Salamon Istvan reformatus esperes es Sala Klara fia. 1836-ban apja a nagyenyedi kollegiumba vitte baratjahoz, Szasz Karoly tanarhoz, aki nagy befolyassal volt az ifju Salamonra. Itt ismerkedett meg az oreg Zeyk Miklossal es bejutott laboratoriumaba. Ekkor hatarozta el, hogy tanar lesz, mint Szasz, tudos, mint Zeyk es iro, erre a palyara mar a kollegiumban keszulni kezdett. Az iskolai fegyelem terhere volt, ezert az eminensek koze sohasem emelkedett. Egyenesen es biztosan haladt a siker fele. Apja kora halala (1843. december 27.) megfosztotta attol a csekely segelyt?l, amit hazulrol kapott. Egeszen magara maradt es naponkenti ket cipojabol, melyet mint papnovendek kapott, es szaz banko forintnyi osztondijabol kellett fenntartania magat. Nem oraadasra forditotta a draga id?t, hanem a kit?zott palyajahoz el?keszuletre: nyelveket tanult. Ohajtott vilagot latni, s amikor a ≪tengerre magyar≫ jelszo felhangzott, elindult egy baratjaval Fiume fele gyalog, hogy a tengereszeti akademiaba beiratkozzanak. De Zombornal nem jutottak tovabb, baratja megbetegedett es vissza kellett terniuk Nagyenyedre.

Aztan masodeves deak koraban baro Kemeny Simonne meghivta udvaraba nevel?nek. 1847 -ben jogaszkent vegzett, ezutan matematikaval foglalkozott. Zeyk Miklostol tanulta meg a gyorsirasnak altala keszitett rendszeret, mely nem hasonlitott a Hajnikehoz. Salamon is torte fejet problemak megoldasan: tablazatokat keszitett a 7-es es 12-es rendszer logaritmusairol.

1848 januarjaban Tordan tartozkodott es innet kes?bb Kolozsvarra tette at lakasat; azon ev szeptember 20-an beallott honvednek. Reszt vett a csatakban a csucsai visszavonulasig, ahol egy agyukerek atment laba fejen. Ekkor mar hadnagy volt. Gyogyulni Elesdre szallitottak. Amikor sebe gyogyulni kezdett, szallasado gazdajanak suketnema fiat sajat modszere szerint beszelni es olvasni tanitotta; rovid id? alatt mar 7-8 gyermek jart iskolajaba. Kolozsvar visszavetele utan itt gyogyitottak a korhazban.

A oroszok betorese ismet a harcterre szolitotta, Borgo-Prundra . A fegyverletetel es nehany havi bujdosas utan Nagyvaradra menekult es itt 1850 -t?l ismet suketnema gyermekek tanitasaval kezdett foglalkozni. Az itt szerzett tapasztalatokat termekenyen hasznositotta kes?bbi oktataselmeleti irasaiban.

Ezt tartotta megfelel? palyanak, ezert elhatarozta, hogy orvos lesz es 1851 -ben felment Pestre, ahol oraadassal tartotta fenn magat, s beiratkozott a pesti egyetem orvostudomanyi karara. 1854-ben gimnaziumi tanar lett Nagyk?roson. Az 1854/55-os tanevben matematikat tanitott, itt tanarkodott ebben az id?ben tobbek kozt Arany Janos es Szasz Karoly is.

1856 -ban otthagyta a tanari palyat, Budapestre koltozott es ujsagiro lett.

Publicisztikai karrierje 1851-t?l kezd?dott, ekkortol Szilagyi Ferenc Magyar Hirlapjanak munkatarsa. Szorosabban vett irodalmi munkassagat 1855 -t?l szamithatjuk, a Budapesti Hirlap tarcarovatanak allando kritikusakent tevekenykedik ett?l az evt?l, 1857 -t?l a Pesti Naplo munkatarsava is lesz, itt szinten tarcaban kozolt irodalmi tanulmanyokat, konyvismerteteseket, szinikritikakat. A Pesti Naploban 1865 -ig rendszeresen jelentek meg tanulmanyai. 1859 . december 16-tol az MTA levelez? tagja, 1871 . majus 17-en rendes tagga valasztottak. 1860 . julius 15-t?l tagja volt a Kisfaludy Tarsasagnak is. 1860-62 kozott Arany Janos Szepirodalmi Figyel?jenek szinikritikusakent dolgozott.

A kiegyezes letrejotte utan tanugyi kerdesekr?l cikkeket irt a Reform ba; s?t 1873-ban munkaja is jelent meg Kozoktatasunk reformjarol, melyet a szakemberek nem tartottak praktikusnak. Munkaja megjelenesekor mar egyetemi tanar volt 1870-t?l; kidolgozta el?adasait es ugy olvasta fel.

1865 . aprilis 15-en neki mondta tollba Deak Ferenc a hires "husveti cikk"-et. Az irodalomtortenetek szerint Salamon 1864-67-t?l "atpartolt" az irodalomtudomany teruletet?l a tortenetirashoz, az Akademia els?, nyelv- es szeptudomanyi osztalyabol 1864 -ben kerte athelyezeset a negyedik, tortenettudomanyi osztalyba, ekkortol publikalt rendszeresen tortenettudomanyi tanulmanyokat, 1865-t?l mar csak elvetve jelentetett meg irodalmi tanulmanyokat, 1867 . marcius 7-en pedig a Budapesti Kozlony cim? hivatalos lap szerkeszt?jeve nevezte ki a minisztertanacs. Valamifele kapcsolata ugyanakkor megis maradt az irodalommal, hiszen Arany Janos ?t es Greguss Agostot 1870 -ben a dramabiralo bizottsag tagjanak jelolte.

1870-71-t?l a Magyar Kiralyi Tudomanyegyetemen ( 1873 -tol budapesti Magyar Kiralyi Tudomanyegyetem) a magyar tortenelem nyilvanos rendes tanara, 1873-74-t?l a gimnaziumi tanarkepezdeben is tanitott, 1876-77-es tanevt?l pedig a tanarvizsgalo bizottsag tagja lett. 1881 -ben a Bolcseszkar diszdoktorra avatta, es ? lett az 1886 ?szen indult tortenelmi szeminarium els? igazgatoja. Az 1881-82-es tanevt?l 1889 -ig Salamon kozepkori tortenelmet tanitott, ezutan egeszen halalaig ismet a magyar tortenelem tanarakent dolgozott az egyetemen. 1887 . augusztus 18-an Pro Literis et artibus -eremmel jutalmaztak.

A Magyar Tudomanyos Akademiaban 1894. november 26-an Szilagyi Sandor tartott folotte emlekbeszedet. Mellszobrat, melyet Jankovics Gyula keszitett bronzbol, az Akademia el?tti kertben allitottak fel es 1902. november 9-en lepleztek le. Devan a szul?haza helyen epult reformatus papi haz falaba illesztett emlektablat, melyet a Hunyad megyei tortenelmi es regeszeti tarsulat keszittetett, 1903. junius 11-en nagy unnepellyel lepleztek le. Arckepet az egyetem szamara Zilzer Antal , az Akademia kepes termeben lev?t pedig 1895-ben Ballo Ede festette.

M?vei [ szerkesztes ]

• Talalmanyok konyve, a legujabb adatok es forrasok utan. I. fuzet. G?zhajo. G?zkocsi. Gazdasagi gepek, Pest, 1857 ( Janosi Ferenccel )
• Magyarorszag a torok hoditas koraban . Pest, 1864
• Az els? Zrinyiek . Pest, 1865
• A magyar kiralyi szek betoltese es a pragmatica sanctio tortenete, Pest, 1866
• Ket magyar diplomata a XVII. szazadbol , Pest, 1867
• Magyarorszag 1849-ben es 1866 utan, Pest, 1869
• Rendi orszaggy?leseink jellemzesehez , Pest, 1869
• Kozoktatasunk reformja, Pest, 1873
• Kisebb tortenelmi dolgozatai, Bp., 1875
• A magyar hadi tortenethez a vezerek koraban . Bp., 1877. Javitott kiadasa a Szazadokban jelent meg.
• Budapest tortenete Budapest az o-korban (I. kot.) Bp., 1878.; Budavar 1458-1470-iki kepevel (II. kot.), Bp. 1880.; Kutf?biralatok, a varos 1687. tervrajzaval (III. kot.), Bp. 1885
• A honfoglalas eve , Bp., 1883
• Irodalmi tanulmanyok, Bp., 1889 Els? kotet Masodik kotet
• Salamon Ferencz Kisebb tortenelmi dolgozatai , Bp., 1889
• Szemelvenyek Salamon Ferenc torteneti munkaibol, Bp., 1904
• Dramaturgiai dolgozatok, Bp., 1907

Forditasai [ szerkesztes ]

• Pontanges marquis. Irta Girardin Emilne, franciabol forditotta, Kiadja Szilagyi Ferenc. Pest, 1854 (Kulonny. a Budapesti Hirlapbol.)
• Egy szegeny ifju tortenete. A kis grofne. Irta Feuillet Octave . Franciabol forditotta, Pest, 1859 (Kulonny. a Budapesti Hirlapbol. 2. kiadas Budapest, 1873. 3. kiad. Budapest, 1882. A M. Nemzet Csaladi Konyvtara 15-17. es IV. kotet.)
• Magyarorszag es szerepe Europa elelmezeseben. Bontoux Jen? utan franciabol forditotta, Pest, 1861, terkeppel.
• Bede Adam . Regeny. Eliot Gyorgy utan angolbol forditotta, Kiadja a Kisfaludy Tarsasag , Pest, 1862, negy kotet
• William Makepeace Thackeray , A csalad gyemantja, angolbol forditotta, a Budapesti Hirlap tarcajaban jelent meg, 1856-1857

Forrasok [ szerkesztes ]

• Magyar Tudom. Akademia Almanach. Csillagaszati es kozonseges naptarral MDCCCLXIV-re, Pest, 1864
• A Budapesti Kiralyi Magyar Tudomanyegyetem Almanachjai 1868-69-es evt?l 1892-93-ig
• A Magyar Kiralyi Tudomany-Egyetem szemelyzete 1869-1870, Buda, 1870
• A Magyar Kiralyi Tudomany-Egyetem szemelyzete 1870-1871, Buda, 1871
• Szadeczky Lajos , Salamon Ferenc emlekezete, Kolozsvar, 1893
• Beothy Zsolt , A Bolcseszeti Kar es intezetei = Dr. Breznay Bela et alii, A fels? oktatasugy Magyarorszagon. Az 1896-iki ezredevi orszagos kiallitas alkalmara a Vallas- es Kozoktatasugyi M. Kir. Minister megbizasabol, Budapest, 1896. 188?221.
• Angyal David , Szemelvenyek Salamon Ferenc munkaibol, Franklin, Budapest, 1904., 3?5.
• Szinnyei Jozsef : Magyar irok elete es munkai XII. (Saad?Steinensis). Budapest: Hornyanszky. 1908. 58?68. o.  
• Szentpetery Imre , A Bolcseszettudomanyi kar tortenete 1635?1935. Budapest, 1935 (A Kiralyi Magyar Pazmany Peter ? Tudomanyegyetem tortenete IV. kot.)
• Meszaros Zoltan , Salamon Ferenc irodalmi eszmei, 1936
• Somogyi Sandor , Salamon Ferenc = S?ter Istvan (f?szerk.), A magyar irodalom tortenete, IV. kot., u? (szerk.), A magyar irodalom tortenete 1849-t?l 1905-ig, Akademiai, Budapest, 1965. 222?228.
• Pach Zsigmond Pal (f?szerk.), A Magyar Tudomanyos Akademia Masfel Evszazada 1825-1975, Budapest, 1975
• A Magyar Tudomanyos Akademia Tagjai 1825?2002., III. kot. (R?ZS), Budapest, 2003, 1096.
• A magyar irodalom tortenete 1849-t?l 1905-ig, Akademiai Kiado, Budapest, 1965
• Magyar szinhazm?veszeti lexikon. F?szerk. Szekely Gyorgy. Budapest: Akademiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Szilagyi Sandor: Salamon Ferencz emlekezete 1825?1892 ; Hornyanszky Ny., Bp., 1895
• Vardai Bela: Salamon Ferencz eszthetikai munkassaga ; Franklin Ny., Bp., 1907
• Fitz Artur: Salamon Ferenc mint m?biralo ; Nemeth Jozsef, Bp., 1912
• Zaban Marta: Salamon Ferenc szakmai eletutja. Hivatastorteneti esettanulmany ; Kolozsvari Egyetemi, Cluj-Napoca, 2014 (Fiatal erdelyi kutatok mestermunkai a human- es tarsadalomtudomanyok koreb?l)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Gulyas Pal : Nepkonyvtari cimjegyzek. Nepkonyvtarak es kisebb konyvtarak reszere ajanlhato m?vek magyarazatos jegyzeke . Fuggelek: Az Orszagos Tanacs mintakonyvtarainak hivatalos jegyzeke , A Muzeumok es Konyvtarak Orszagos Tanacsanak Kiadasa, Budapest, 1910, 306. o.