A sikkot?gep a vetulekrendszer? kot?gepek egyik legismertebb, legelterjedtebb, legsokoldalubb fajtaja, amely ? konstrukciojatol fugg?en ? rendkivul valtozatos kotesmodok, mintazatok es nagyon kulonfele felhasznalasra szant kotottaruk es kotott kelmek keszitesere alkalmas. Jellemz?je az egyenes t?agy, amelyen siklapu kelme keszul ? innen ered a sik kot?gep elnevezes. Altalaban kanalas t?kkel m?kodik, bar vannak olyan tipusai is, amelyeken tolokas t?ket hasznalnak. A t?k egyenkent mozgathatok es egy vagy ket t?agyba foglalva m?kodnek, eszerint kulonboztetnek meg egy ill. ket t?agyas sikkot?gepeket. A ket t?agy vagy Λ alakban, haztet?szer?en helyezkedik el (ezek az un. bordas sikkot?gepek), vagy egy sikban, egymassal szemben (ezek az un. bal-bal sikkot?gepek). ^{[Jegyzet 1]} Az egy t?agyas gepeken ?egyszinoldalas”, a ket t?agyas gepeken ?ketszinoldalas” kelme keszithet?, de a ket t?agyas gepek egy t?aggyal is m?kodtethet?k, igy alkalmasak egyszinoldalas kotes el?allitasara is. ^[1]

A sikkot?gepek magas fokon automatizalt, nagyipari valtozatai a kot?iparban nagyon elterjedtek, egyszer?bb valtozatait pedig el?szeretettel hasznaljak magan celra, hobbikot?gep gyanant, sajat keszites? kotottaruk el?allitasara.

Tortenet [ szerkesztes ]

A sikkot?gepet 1863 -ban az amerikai Isaac Wilcom Lamb talalta fel. ^[2] Gepen ket t?agyat alkalmazott, amelyek haztet?szer?en helyezkedtek el egymas mogott. A ket t?agyban ugy helyezte el az egyedileg mozgatott kanalas t?ket, hogy azok egymas kozeivel voltak szemben, igy a t?agyak hossza menten vegigvezetett fonalbol valtakozva kepz?dtek a szemek az egyik ill. a masik t?agy t?in. A t?ket a t?agyak folott oda-vissza mozgatott lakathazban kialakitott terel? elemek (lakatok) mozgattak, amelyek a t?szarbol kiallo labakra hatottak.

Lamb eredeti konstrukciojat 1864 -ben az amerikai Henry J. Griswold tokeletesitette es haztartasi harisnyakot?gepkent hozta forgalomba. Megoldotta a kotesi szelesseg szaporitassal ill. fogyasztassal torten? szelessegvaltoztatasat is, vagyis az idomozas lehet?seget, ami lehet?ve tette a harisnyasarok ill. -orrhegy kialakitasat, vagyis igy mar sikkot?gepen is lehet?ve valt harisnyak kiteritett, de formara kotese. Ezeket a harisnyakat ugyanugy hosszaban osszevarrva cs?ve kellett alakitani, mint annak idejen a William Lee -fele technikaval keszult harisnyakat. Tulajdonkeppen ez volt a sikkot?gep els? alkalmazasi terulete es els?sorban hazi hasznalatu gepnek szantak. 1870 -ben a lakatrendszer atalakitasaval alkalmassa tettek a sikkot?gepet un. cs?kotes keszitesere, azaz olyan kotesmodra, hogy a lakathaz egyik iranyu mozgasakor csak az egyik, masik iranyu mozgasakor csak a masik t?agy t?i m?kodtek. 1888 -ig kellett azonban varni arra, hogy a nemet G. F. Grosser sikkot?gep-gyaros megoldja a sarok- es orrhegyzsak kialakitasat cs?kotesben is. 1879 -ben a nemet Laue und Timaeus gepgyar fejleszt?i oldottak meg el?szor, hogy a sikkot?gep lakatkapcsolasos mintas kotesek keszitesere is alkalmas legyen. ^[3]

Mindaddig a sikkot?gepek csak kezi hajtasuak voltak. 1880 -as evek elejen jelentek meg az els? villanymotorral hajtott sikkot?gepek, ezeken azonban a fogyasztas-szaporitas meg csak kezi munkaval volt vegrehajthato. 1886 -ban Albin Beyer oldotta meg az idomozas gepesiteset. ^[3] A Seyfert und Donner sikkot?gepgyar tobb munkahelyes (tobbfejes) sikkot?geppel jelent meg, amely felepiteseben a cotton-gepet idezte. 1885 -t?l, a Grosser ceg neve alatt jelentek meg az els? jacquard-gepek a piacon, amelyeken a t?ket szemsoronkent femlemezekb?l keszitett lyukkartyak vezereltek kotesre ill. nemkotesre. 1912 -ben kezdtek felvaltani a femlemezekb?l osszeallitott lyukkartyakat a kartonbol keszult valtozatok. ^[3]

Heinrich Stoll erdeme a bal-bal sikkot?gep megjelenese 1891 -ben. Ez a gep az 1881 -ben feltalalt ketfej? kanalas t?nek koszonhette letet. A bal-bal gepen a ket t?agy vizszintes helyzet?, azonos sikban helyezkednek el es a t?ket befogado hornyok egymassal szemben helyezkednek el. A ketfej? t?k igy egyik t?agybol a masikba csuszhatnak at es soronkent valtakozva hol az egyik, hol a masik t?agyban kepezik a szemeket. Igy a kelme hosszaban osszeugrott allapotban mindket oldalan fonak oldalu (?bal-”) szemeket mutat, innen ered a ?bal-bal” elnevezes. Emellett Stoll szamos tovabbi szabadalmazott megoldassal jarult hozza a bordas sikkot?gepek fejlesztesehez is. Ezek koze tartozik peldaul a szematakasztas gepi megoldasa. ^[4]

Henri I. Edouard Dubied 1893 -ban jelent?s atalakitast vegzett a lakatrendszeren, megoldotta a feltartott szemek kesziteset es ezzel nagymertekben fokozta a sikkot?gep mintazo kepesseget es sokoldalu alkalmazhatosagat. ^[3]

A fejlesztesekben nagy szerepet jatszott az a torekves, hogy magan a sikkot?gepen teljesen formazott kotottarut lehessen el?allitani. Mar az 1800 -as evekben megjelentek olyan gepek, amelyeken szemvisszatarto platinakkal oldottak meg, hogy cs?kotesben idomozott termekek ( keszty?k , zoknik , sapkak) keszulhessenek. 1940 -ben az USA-ban szabadalmaztattak egy olyan sikkot?gepet, amelyen formara kotott szoknyakat allithattak el?. 1960 -ban jelent meg a Shima Seiki els?, teljesen automatikus m?kodes? keszty?kot?gepevel, amit 1995 -ben kovetett az egybekotott (azaz minden alkatreszt egyidej?leg es egymashoz kapcsolodoan keszitett, utolagos konfekcionalast nem vagy alig igenyl?) ruhadarabok ( pulover , kardigan, n?i ruha stb.) el?allitasara alkalmas gepe, amelyet azota igen magas szinvonalra fejlesztett. ^[5] A Stoll ceg 1979 -ben mutatta be els?, szamitogeppel programozhato sikkot?gepet, amit 1994 -ben a maig jol ismert CMS tipussorozat es ennek a kes?bbiekben egyre fejlettebb valtozatai kovettek. Mai gepei igen valtozatos kelmeszerkezetek, mintak el?allitasara es nem utolso sorban teljesen idomozott, egybekotott ruhadarabok keszitesere alkalmasak. ^[6]

A gepek vezerleseben, a mintazasban egyre nagyobb szerepet kapott az elektrotechnika , ujabban a mikroelektronika ? napjainkban korszer? sikkot?gep mar nem kepzelhet? el szamitogeppel programozhato elektronikus vezerles nelkul. Ez a fejl?des lehet?ve tette a gepek szinte korlatlan mintazo kepesseget, mind a szerkezeti (a kotesmodok valtoztatasain alapulo), mind a szinmintazasok teren. Ma mar szeles korben elterjedtek a teljes idomozasra alkalmas, akar egybekotott termekek el?allitasara is hasznalhato gepek. Tokeletes formara kotesi kepesseguk folytan csaknem teljesen kiszoritottak a korabban ebben verhetetlen sihurkologepeket . Ezek a mai gepek nemcsak ruhazati cikkek, hanem jelent?s m?szaki felhasznalasu kelmek es akar terbelileg idomozott, m?szaki vagy egeszsegugyi alkalmazast szolgalo termekek keszitesere is hasznalatban vannak. ^[7]

A sikkot?gep m?kodesi elve [ szerkesztes ]

A sikkot?gepeknek tobbfele valtozata van, de ezek m?kodesi elve megegyezik. ^[8]

A sikkot?gepek altalaban kanalas t?kkel dolgoznak, bar kivetelesen vannak tolokas t?kkel m?kod? tipusok is, amelyek nagyon specialis kotesmodok megoldasara szolgalnak. A t?ket siklapu t?agy egymassal parhuzamos hornyaiban helyezik el (innen ered a sikkot?gep elnevezes, szemben a henger vagy tarcsa alaku t?aggyal m?kod? korkot?gepekkel). A t?k a t?agy hornyaiban el?re-hatra mozognak es e mozgasuk kozben alakitjak ki a hozzajuk vezetett fonalbol a szemeket. Mozgatasukhoz egy labbal rendelkeznek, amely kiemelkedik a t?agy sikjabol es a t?agy folott oda-vissza mozgo lakatrendszer hatasa alatt all. ^{[Jegyzet 2]} A sikkot?gepeken altalaban ket t?agy van, amelyek haztet?szer?en helyezkednek el, bar vannak ? altalaban egyszer? kivitel?, f?leg haziipari tevekenysegre keszult ? egy t?agyas gepek, tovabba bonyolult kotesmodok keszitesere szolgalo, harom t?agyas gepek is. A ket t?agy hornyait ugy allitjak be, hogy alaphelyzetben horony horonykozzel legyen szemben, nehogy a ket t?agyban egyidej?leg m?kod? t?k osszeutkozzenek. (Ez az elrendezes az un. bordas sikkot?gepre jellemz?, ezt az elnevezest a rajta keszithet?, bordas kotesnek nevezett kotesmodrol kapta.) Az egyik t?agy a masikhoz kepest oldaliranyban elmozdithato, ezaltal t?ik egymashoz viszonyitott helyzete megvaltoztathato. Ennek bizonyos kotesmodok megvalositasaban es f?leg a mintazasban van nagy szerepe.

A t?ket a lakatrendszer mozgatja. Ez ? leegyszer?sitve ? haromszog alaku alkatreszekb?l (lakatokbol) all, amelyek kozott hezag (csatorna) van, ide nyulnak be a t?labak. A lakatelemeket magaban foglalo lakathazat a t?k szarara mer?legesen toljak vegig a t?agy folott. A lakat ferde ele beleutkozik a t?agybol kiallo t?labakba es azokat el?re vagy hatra tolja, attol fugg?en, hogy a haromszog ele milyen iranyu. Azt a lakatelemet, amely a t?ket el?re tolja ? a horog iranyaban ?, emel?lakatnak, azt, amelyik hatra tolja a t?ket, sullyeszt?lakatnak nevezik. Mindket t?agyhoz tartozik egy-egy lakatrendszer, amely tehat harom lakatbol (kozepen egy emel?- es ket oldalt egy-egy sullyeszt?lakatbol) all, hogy a lakatrendszer mindket iranyu mozgasa kozben betolthessek a lakatok az emel? ill. sullyeszt? funkciojukat. A ket lakatrendszernek tokeletesen egyutt kell mozognia, ezert ezeket osszekapcsoljak es egyuttesen mozgatjak oda-vissza, kezi sikkot?gepeken kezzel, vagy ipari gepeken gepi er?vel. Az emel?lakat altalaban tobb reszb?l all, amelyek kulon-kulon mozgathatok, ezaltal az altaluk mozgatott t?k kulonboz? modokon mozoghatnak, ami kulonboz? kotesvaltozatok letrehozasat teszi lehet?ve. A sullyeszt?lakatok helyzete valtoztathato, amivel a szemek nagysagat lehet befolyasolni.

A t?khoz a fonalat akkor kell adagolni, amikor azok ? a fels? holtpontjukat elhagyva ? mar megkezdtek sullyed? mozgasukat es a szem mar csaknem eleri hatulrol a nyitott kanalat. A fonalat ekkor a nyitott horogba fektetik, hogy a kovetkez? pillanatban a szem racsukja a kanalat. A t?nek ehhez a mozgasahoz kell igazitani a fonalvezet? helyzetet, a lakathaz mindket iranyu mozgasaban. Annak erdekeben, hogy szines mintakat lehessen kesziteni, a sikkot?gepeken altalaban tobb fonalvezet? van, amelyek a minta szerint valtogatva alkalmazhatok. Van olyan fonalvezet? is, amelybe ket kulonboz? fonal f?zhet? egymastol fuggetlenul, ezzel un. fed?fonalas koteseket lehet kesziteni, amelyek szin- es fonakoldala akar elter? szin? is lehet, vagy amelyeknek a ket fonal elter? tulajdonsagai miatt a szokasostol elter? tulajdonsag adhato (pl. fokozott rugalmassag, ha az egyik fonal nagyrugalmassagu). A fonalakat bizonyos feszultseggel kell a t?khoz vezetni, ehhez minden egyes fonalhoz kulon-kulon fekez? ? korszer? automatizalt gepeken adagolo ? berendezest alkalmaznak.

Kotes kozben a keszul? kelmet hossziranyu huzasnak kell kitenni, hogy az elkeszult szemek megbizhatoan bukjanak at a t?kon. A huzasnak a gep teljes szelessegeben es a kelme gyarapodasa folyaman egyenletesnek kell lennie, hogy biztosithato legyen minden szem azonos merete. Egyszer?bb gepeken ezt a kelmere akasztott sulyokkal, ipari gepeken allando keruleti sebesseg?, a kelmet kozrefogo hengerparral biztositjak. Korszer? gepeken vannak emellett olyan megoldasok is, amelyek a t?kon keszul? szemeket huzas nelkul is feszesen tartjak, ez specialis kotesi megoldasokat tesz lehet?ve.

Jacquard-sikkot?gep. A jacquard-sikkot?gep jellegzetessege a ? legalabb az egyik oldalon alkalmazott ? egyedi t?valogatas. Ezeken a gepeken minden t? mogott egy un. mintazo platina ^{[Jegyzet 3]} helyezkedik el, amelyek hatso vege kiall a t?agybol. Ezekre a kiallo platinavegekre egy a jacquard-berendezesekre jellemz?, el?re-hatra leng?, a gep teljes szelessegeben huzodo lyukkartya hat, amely csak azokat a t?ket m?kodteti, amelyek mogott a platina vege a kartyan fallal talalkozik es az a platinat es vele a t?t m?kod? helyzetbe tolja. (A lyukkal talalkozo platina helyben marad es a hozza tartozo t?t nem helyezi m?kod? allasba.) Ez a megoldas rendkivul valtozatos, nagy mintaelem? szin- es szerkezeti mintas kelmek kesziteset teszi lehet?ve. ^[8]

Bal-bal rendszer? sikkot?gep. A bal-bal rendszer? sikkot?gepen a ket t?agy egy sikban van es a t?hornyok pontosan egymassal szemben helyezkednek el. A gepben ketfej? kanalas t?ket hasznalnak, amelyek mindket vege szemkepzesre kepes kialakitasu. A t?k valtakozva m?kodnek hol az egyik, hol a masik t?agyban. Amikor a gep mells? t?agyaban dolgoznak, akkor szinoldali, amikor a hatso t?agyban, akkor fonak- (bal-) oldali szemeket kepeznek. Igy ? alapesetben ? ugyanazon a t?n valtakozva kepz?dnek szin- es fonakoldali szemek. Az ily modon keszult sima, mintazat nelkuli kelme a gepr?l leveve, osszeugrott allapotaban mindket oldalan fonak- (bal-) oldali szemeket mutat, innen ered a bal-bal kotes elnevezes. Ezeknek a t?knek nincs laba, mozgatasukat un. t?mozgato platinak segitsegevel vegzi. Ezek mindket t?agyban a t?k mogott helyezkednek el es olyan kialakitasuak, hogy kampojukkal bele tudnak kapaszkodni a t?k hatso horgaba es annal fogva mozgatjak azokat el?re-hatra. Mivel itt a platinaknak van laba, a lakatrendszer ezekre hat. A lakatrendszer kialakitasanal fogva alkalmas a t?ket olyan mertekben el?re tolni, hogy azokat a szemben lev? platina atvegye es attol kezdve annak hatasa alatt vegezze el a t? a szemkepzest. Erre a mintazashoz van szukseg, mert a bal-bal kotesmintak a kelme esztetikai szinoldalan szin- es fonakoldali szemek valamilyen rendszer szerinti valtakozasabol allnak. Bal-bal sikkot?gepek is rendelkezhetnek jacquard-berendezessel. ^[8]

Korsikkot?gep. Az 1950 ?es evekben konstrualt es az akkori Nemet Demokratikus Koztarsasagban gyartott tobb lakathazas sikkot?gep, amely nagy teljesitmenyenel fogva egyesiti a sikkotes es a korkotes el?nyeit. Felepiteset tekintve olyan, mintha ket sikkot?gepet egymassal hattal allitananak fel, de a gep egymashoz kapcsolt 12 lakathaza egy iranyban korbe jar ezeken a "kulonallo" gepeken. A ket oldal kulonboz? mintazatu vegkelmek keszitesere alkalmas (idomozasra, azaz fogyasztasra-szaporitasra nincs lehet?seg), az ehhez szukseges lakatkapcsolasokat a gep vezerm?ve a fordulasi helyeken vegzi el. A gepet gyartottak bordas es bal-bal kotesek keszitesere is. Az eredeti nemet gyar megsz?nte utan egy ideig mas sikkot?gepgyarak is keszitettek ilyen gepeket, de azota ezek gyartasa megsz?nt. ^[9]

A sikkot?gepek mai jelent?sege [ szerkesztes ]

A mai automata sikkot?gepek elektronikus vezerlesuknek koszonhet?en gyakorlatilag minden munkam?veletet onm?kod?en vegeznek el. Ez egyreszt szinte korlatlan mintazo kepessegukben, masreszt sik- es terbeli idomozo (formara kot?) kepessegukben nyilvanul meg. A termelesi folyamatban azon kivul, hogy egy esetleg elszakadt fonalat ujra ossze kell kotni, egy eltorott t?t ki kell cserelni, a csevetarto allvanyon a lefogyott cseve helyere uj csevet kell elhelyezni, az elkeszult es a gep tartalyaban elhelyezked? kesztermekeket id?nkent el kell onnan tavolitani, joforman semmilyen mas, a gep m?kodesevel, a termek kialakitasaval osszefugg? kezi m?veletet nem igenyelnek. Magatol ertet?dik azonban, hogy egy uj minta vagy egy uj fazon beallitasanal nagyon gondos programozasi es gepbeallitasi munkara van szukseg, amit csak jol kepzett szakember tud elvegezni. A kot?gepet vezerl? program elkesziteset szamitogepen vegzik, az ehhez szukseges szoftver minden kot?gepgyar sajatja es ezek altalaban nem konvertibilisek mas gyarak hasonlo celu szoftverjeivel. Egy munkas altalaban tobb sikkot?gep kiszolgalasat vegezheti.

A rendkivul gazdag mintazokepesseget az teszi lehet?ve, hogy a t?k ? az elektronikus programozasu t?valogato rendszer hatasa alatt ? egyedileg tehet?k alkalmassa kulonboz? szemszerkezetek keszitesere, szemek atakasztasara egyik t?r?l a masikra, valamint oriasi ? akar az egesz kelmelapra kiterjed? ? szin- es szerkezeti mintaelemek el?allitasara. Vannak olyan geptipusok, amelyeken egy ruhadarab (pulover, kardigan, ruha stb.) egy darabban megkothet? (un. egybekotott ruhadarabok), nem, vagy alig igenyel utolagos konfekcionalasi munkat. ^[10]

A gepek sokoldalusaga lehet?ve teszi, hogy mindenfele kotottaru, sokfele m?szaki felhasznalasu kotott kelme gyarthato sikkot?gepen. Ennek ellenere vannak celgepek, amelyek egy-egy specialis termek (pl. keszty?, sapka) gyartasat ? epp a celnak legmegfelel?bb szerkezeti felepitesuknel fogva ? igen nagy termelekenyseggel vegzik. Mindezek folytan a sikkot?gepek a nagyuzemi kotottarugyartasban ma is nagyon elterjedtek es termekeik a fogyasztokozonseg koreben nagyon nepszer?ek.

A sikkot?gepek jellemz? m?szaki adatai [ szerkesztes ]

A sikkot?gepek igen sokfele valtozatban keszulnek, de vannak m?szaki adataik, amelyek minden gepre nezve jellemz?k. Ilyenek: ^{[8] [11]}

• a t?agyak szama (ha a gepen csak egy t?agy van, ezen csak egyszinoldalas kotes keszithet?; ket t?agy ketszinoldalas vagy cs?kotes kesziteset is lehet?ve teszi);
• a ket t?agy egymashoz viszonyitott elrendezese (haztet? alakban vagy egy sikban elrendezett t?agyak ? ett?l fugg, hogy a gep bordas- vagy bal-bal kotesre alkalmas-e);
• a gep finomsaga, azaz az 1 angol huvelykre (inch, coll, 25,4 mm) es? t?k szama, ami meghatarozza, hogy milyen finomsagu fonalat lehet a gepen feldolgozni. A szokasos gepfinomsagok a 2?18 t?/huvelyk tartomanyban vannak, minel nagyobb ez a szam, annal finomabb fonal feldolgozasat igenyli a gep;
• a t?agy munkaszelessege, ami meghatarozza, hogy milyen szeles kelme vagy idomdarab keszithet? a gepen;
• a lakathazban elhelyezett lakatrendszerek (munkaegysegek) szama, ami egyreszt a termelekenysegre nezve fontos adat (ket munkaegyseg megketszerezheti a gep teljesitmenyet), de fontos lehet a mintazokepesseg kiterjesztese szempontjabol is;
• a fonalvezet?k szama, ami a tobbszin? mintak keszitese szempontjabol lenyeges (minden fonalvezet?be mas szin? fonal f?zhet?), vagy lehet?ve teheti kulonboz? tulajdonsagu fonalak alkalmazasat (pl. rugalmas fonal bekoteset a kelme rugalmassaganak fokozasa erdekeben),
• a t?valogatas rendszere (csoportos vagy egyedi t?valogatas), ami a mintazokepessegre van jelent?s befolyassal,
• az egyedi t?valogatas rendszere (lyukkartyas ill. -szalagos, vagy elektronikus).

Jegyzet [ szerkesztes ]

1. ↑ A haztet?szer?en elhelyezett ket t?agyon keszitett kelme nyugalmi allapotaban mindket oldalan szinoldali szemeket mutat es a kelme hossziranyban bordazottnak latszik, ezert a szaknyelv az ilyen, tet? alakban elhelyezett t?agyakkal rendelkez? gepeket ?bordas” sikkot?gepnek nevezi. Azokon a gepeken viszont, amelyek t?agyai egy sikban helyezkednek el es t?ik hol az egyik, hol a masik t?agyban dolgozva kepeznek szemeket, a nyugalmi allapotban lev? kelme mindket oldalan fonak- (bal-) oldali szemek lathatok, ezert nevezik ?bal-bal” kot?gepnek.
2. ↑ A "lakat" szakkifejezest az azonos ertelemben hasznalt nemet Schloss szobol vette at a magyar szaknyelv. (Lasd: Palinkas Andras: A kot?- es hurkoloipar ? magyarul. Budapest, 1937)
3. ↑ A "platina" szakkifejezes nem utal az eszkoz anyagara. Platinanak nevezik altalaban a textiliparban az olyan, legkulonboz?bb alaku, vekony acellemez alkatreszt, amelynek valamilyen mozgaskozvetit? szerepe van es ? kot?gepek eseteben ? kozvetve vagy kozvetlenul reszt vesznek a szemek kialakitasaban vagy a mintazasban. A magyar szakszo a nemet Platine szobol ered. (Lasd: Palinkas Andras: A kot?- es hurkoloipar ? magyarul. Budapest, 1937)

Forrasok [ szerkesztes ]

1. ↑ Vekassy Alajos. Hurkolo- es konfekcioipar . Tankonyvkiado, Budapest (1960)  
2. ↑ Die Geschichte der Strickmaschine . [2012. szeptember 18-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2018. januar 7.)
3. ↑ ^{a b c d} Zur Geschichte der Strickmaschinen . [2012. julius 30-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2018. januar 7.)
4. ↑ Heinrich Stoll ? Founder of the Company . (Hozzaferes: 2018. januar 7.) ^{[ halott link ]}
5. ↑ Nancy B. Powell: Three dimensional seamless garment knitting on V-bed flat kntting machines . (Hozzaferes: 2018. januar 7.)
6. ↑ Stoll Milestones. Development oft the first computer-controlled flatknittingmachine CNCA-3 by Stoll. Start oft the CNC-Age . [2018. januar 24-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2018. januar 7.)
7. ↑ Lazar Karoly (2014). ? 425 eves a kot?gep. A kotes es a kot?gep rovid tortenete ”. Magyar Textiltechnika LXVII (2), 8-18. o.  
8. ↑ ^{a b c d} Lazar Karoly. Kotestechnologia I. Szakkozepiskolai tankonyv . M?szaki Konyvkiado, Budapest (1983)  
9. ↑ Christoph Schaller et al.. Technologie Flach- und Rundstricker . Volk und Wissen Volkseigener Verlag, Berlin (1957)  
10. ↑ Lazar Karoly (2016). ? Az ITMA 2015 kot?s szemmel ”. Magyar Textiltechnika LXVIII (1), 2-12. o.  
11. ↑ Dieter Tollkuhn. Flachstrick-Lexikon . Meisenbach GmbH, Bamberg (1995). ISBN 3 87525 068 0  

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Kotes (textilipar)
• Kot?gep
• Kotott keszty?
• Svajcisapka

Tovabbi informaciok a haztartasi (hobbi) sikkot?gepekr?l [ szerkesztes ]

• Stricke mit - Strickmaschinenkatalog 2018 (nemet es angol nyelven). [2018. oktober 20-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2018. oktober 20.)