A
Russell?Einstein-manifesztum
ot a
hideghaboru
kozepen (
1955
.
julius 9
-en)
Bertrand Russell
tette kozze. A nyilatkozat ravilagitott a
nuklearis fegyverek
jelentette veszelyre es kerte a vilag vezet?it, hogy torekedjenek bekes donteshozatalra a nemzetkozi konfliktusokat illet?en.
Az alairok kozott talalunk 11 kiemelked? ertelmisegit es
tudost
, a leghiresebb
Albert Einstein
, aki halala el?tt nem sokkal latta el kezjegyevel 1955. aprilis 18-an.
Nehany nappal a megjelenese utan a filantrop
Cyrus Eaton
felajanlotta, hogy tamogatna egy konferenciat, amelyet Pugwash-ban, Uj-Skociaban (Eaton szul?helyen) hivnanak ossze. Ez volt az els? "
Tudomanyos es vilagbeli esemenyek Pugwash konferenciaja
", amelyet
1957
juliusaban szerveztek.
Az els? nuklearis fegyverrobbantast
1945
.
julius 16
-an az uj-mexikoi Alamagordotol eszakra fekv? sivatagban hajtottak vegre.
1945
.
augusztus 6
-an az
Amerikai Egyesult Allamok
ledobta
a
Little Boy
elnevezes?
atombombat
a
japan
Hirosima
varosara, harom nappal kes?bb pedig a
Fat Man
-t
Nagaszakira
. Legalabb 100 000 ember vesztette eletet kozvetlenul a ket esemeny utan.
1945
.
augusztus 18
-an a Glasgow Forward kiadta az els? ismert kommentart a temaban Bertrand Russell el?adasaban, melyet Nagaszaki bombazasa utan kezdett el osszeallitani.
A manifesztum szovege
[
szerkesztes
]
Einstein-Russell nyilatkozat (
London
,
1955
. julius 9.)
Ebben a tragikus helyzetben, az emberisegek szembesulnie kell a tomegpusztito fegyverek fejlesztese jelentette kockazattal. Ezert ugy erezzuk, hogy a tudosoknak ossze kell jonniuk, es konferenciak kereten belul fel kell becsulniuk ennek a kockazatnak a nagysagat.
Ez alkalommal nem egyik vagy masik nemzet, kontinens vagy hitvallas tagjakent beszelunk, hanem mint emberi lenyek, annak az emberi fajnak tagjai, amely folyamatos fennmaradasa ketseges. A vilag tele van konfliktusokkal es ezt bearnyekoljak kisebb konfliktusok is, oriasi a harc a
kommunizmus
es az anti-kommunizmus kozott.
Majdnem mindenkinek, aki politikailag tudatos, er?s erzelmi szalak kotik egy vagy tobb itt emlitett kerdeshez; de azt szeretnenk Onokt?l, hogy ha tudjak tegyek felre ezeket az erzelmeket es nezzenek magukra csupan ugy, mint egy olyan biologiai faj tagjaira, amelynek jelent?s tortenelme van es amelynek az elt?neset, kihalasat egyikunk sem szeretne.
Nem szandekozunk egyetlen szavunkkal sem tetszeni egyik vagy masik csoportnak. Mindannyian egyenl? kockazatot vallalunk, ha fel tudjuk merni azt, es akkor van remeny, hogy egyutt elkeruljuk.
Meg kell tanulnunk uj modon gondolkodni. Nem azt kell kerdezni magunktol, hogy milyen lepesek szuksegesek az altalunk el?nyben reszesitett csoport katonai gy?zelme erdekeben, hanem onmagunknak az a kerdest kell feltenni, hogy milyen lepesek szuksegesek ahhoz, hogy elkeruljuk az osszes fel szamara katasztrofalis kovetkezmenyekkel jaro katonai versenyt.
A kozvelemeny es sok, hatalmi poziciot betolt? ember, meg nem ismerte fel, milyen kovetkezmenyeket von maga utan az
atombomba
haborus alkalmazasa. A kozvelemeny meg mindig a varosok lerombolasara gondol. Azt ertik, hogy az uj bombak er?sebbek, mint a regiek, es amig egy atombomba elpusztitotta Hirosimat, egy
hidrogenbomba
elpusztithatja a legnagyobb varosokat, csakugy mint Londont, New Yorkot es Moszkvat.
Semmi ketseg, hogy egy hidrogenbomba haboruban hatalmas varosok pusztulnanak el, de ez a legkisebb csapas, amivel szembesulni kene. Ha Londonban, New Yorkban es Moszkvaban mindenki elpusztulna, a vilag szazeves tavlaton belul tuljutna a csapason. Most mar azonban tudjuk ? kulonosen a Bikini teszt ota ?, hogy az atombomba fokozatosan terjedve pusztit, egy sokkal szelesebb teruleten, mint ahogy ezt regebben hittuk.
Nagy bizonyossaggal allithato, hogy ma el?allithato olyan bomba, amelyik 2500-szor er?sebb, mint az, amelyik lerombolta Hirosimat. Ha egy ilyen bombat folrobbantanak foldkozelben, vagy viz alatt, az radioaktiv reszecskeket sugaroz szet az atmoszfera magasabb retegeibe. Lassan leereszkedve, halalos por es es? formajaban erik el a fold felszinet. Ez volt az a por, amelyik megfert?zte a japan halaszokat es zsakmanyukat.
Senki sem tudja, milyen messzire terjedhetnek szet ezek a halalos radioaktiv reszecskek, de a nagyhatalmak hallgatnak arrol, hogy egy haboru hidrogenbombak alkalmazasaval nagy valoszin?seggel az emberiseg veget jelentene. Hirtelen halalt hozna egy kisebbsegnek, de a tobbsegnek a csapas lassu torturajat es dezintegralodasat okozna.
Sok figyelmeztetes hangzott el eminens tudosoktol es katonai strategiai vezet?kt?l. Egyikuk sem allitja, hogy a legrosszabb kovetkezmenyek a biztosak. Ugyanakkor ezek a kovetkezmenyek lehetsegesek, es senki nem mondhatja biztosra, hogy ezek nem fognak bekovetkezni! Meg nem lehetunk bizonyosak abban, hogy a szakert?k velemenye a kerdesr?l nem fugg barmilyen mertekben is a politikai allaspontjuktol vagy el?iteleteikt?l. Tisztaban vagyunk azzal, hogy a velemenyalkotas az egyes szakert?k tudasatol fugg, ugyanakkor azok az emberek, akik a legtobbet tudnak rola, latjak a legborusabban a helyzetet.
A problema, amit itt bemutatunk Onoknek, hatarozott, felelmetes es elkerulhetetlen; vegezzunk az emberi fajjal vagy keruljuk el a haborut? Az emberek nem tudnak szembesulni az alternativaval: a haboru eltorlesevel.
A haboru eltorlese a nemzeti szuverenitas korlatozasat jelenti. De mi akadalyozhatna meg jobban a helyzet megerteset, mint az, hogy az emberiseg kifejezes bizonytalannak es elvontnak erz?dik. Az emberek kepzelete nehezen jut arra a felismeresre, hogy a veszely ?ket, gyermekeiket es az unokaikat erinti, es nem csak egy, az emberisegr?l alkotott homalyos kepet. Nehezen fogadjak el, hogy ?k es szeretteik atkozott agonizalas kuszoben allnak, es azt remelik, hogy haboru folytathato a rendelkezesre allo modern fegyverek mellett is.
Ez a remeny illuzio. Barmilyen megegyezes is szuletik bekeid?ben arrol, hogy ne hasznaljanak hidrogenbombat, ez a megegyezes nem kotne senkit haboru eseten. Mindket fel hidrogenbomba gyartasba fogna, hiszen ha az egyik fel bombagyartasba kezdene, a masik pedig nem, akkor elkerulhetetlenul az a fel lenne a gy?ztes, amelyik gyart ilyen bombakat.
Habar egy egyezmeny az atomfegyverek betiltasarol nem vezetne vegs? megoldashoz a fegyverkezes altalanos csokkentese erdekeben, nehany fontos celnak megfelelne. Els?sorban barmilyen megegyezes kelet es nyugat kozott, amelyik enyhiti a feszultseget, jora vezet. Masodsorban a termonuklearis fegyverek betiltasa ? amennyiben a szembenallo felek elhiszik egymasnak, hogy ezt megtettek ? csokkentene a felelmet a
Pearl Harbor
stilusu hirtelen tamadasoktol, amely jelenleg mindket oldalt feszult felelemben tartja. Ezert udvozolnunk kell egy ilyen megegyezest, de csak mint els? lepest.
Legtobbunk erzelmileg nem semleges ebben a kerdesben, de mint emberi lenyek emlekeznunk kell arra, hogy amennyiben egy megallapodas barmely kerdesben, barmilyen modon, megnyugvast hoz, kelet es nyugat, kommunistak vagy antikommunistak, azsiaiak, europaiak vagy amerikaiak, feherek vagy feketek kozott, azt ne haboruval dontsuk el. Azt szeretnenk, hogy ezt kelet es nyugat egyarant megertse.
Ha jol valasztunk: a boldogsag, a tudas es a bolcsesseg folyamatos fejl?dese all el?ttunk. Valasszuk talan e helyett a halalt, csak mert nem tudunk megszabadulni a viszalytol? Emlekezzunk emberi mivoltunkra es felejtsuk el a tobbit. Ha igy teszunk, egy uj, a paradicsomba vezet? ut, ha nem igy teszunk, az egyetemes halal kockazata all el?ttunk.
Nyilatkozat:
Annak a tenynek a fenyeben, hogy egy esetleges vilaghaboruban az atomfegyverek alkalmazasa mindenkeppen be fog kovetkezni, es hogy ezek a fegyverek az emberiseg folyamatos fennmaradasat veszelyeztetik, arra osztonozzuk a vilag kormanyait, hogy felismerjek, valamint nyilvanosan belassak, hogy celjaik nem vihet?k veghez vilaghaboruval. Ugyanakkor arra is osztonozzuk ?ket, hogy talaljak meg a bekes eszkozoket minden koztuk felmerul? konfliktus megoldasara.
(Ford: Dudas Erzsebet)
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]