A klasszikus zeneben a rondo egy visszater? motivumokbol allo m?forma. A kifejezes a francia rondeau szobol ered, jelentese kor. ^[1] A szo mas ertelemben vonatkozhat a m? egyes karakterjegyeire, vagy a rondo versformaval valo kapcsolatara.

Formai jellemz?i [ szerkesztes ]

Felepitese [ szerkesztes ]

A rondoformaban egy f? tema, vagy refren valtakozva szerepel egy vagy tobb, a f? temaval kontrasztban allo formai egyseggel (epizoddal). A kezd?tema a refren, melyet epizod kovet, majd a m?ben a refren tobbszor visszater.

A formai egysegek ilyen valtakozasanak vannak bevett szokasai is. A klasszika zenejeben gyakori volt az RAR , az RARBR illetve az RARBRAR szerkezet, (ahol R a refren, A es B pedig epizodok). ^[2] A kombinalt egysegek m?t?l fugg?en kulonbozhetnek, illetve az egyes egysegek variacioja, leroviditese, kisebb modositasa is gyakori.

Osztalyozasa [ szerkesztes ]

A rondoformakat tobbfelekeppen osztalyozzak. ^[3] Pusztan terjedelem alapjan torten? felosztasban megkulonboztetnek kis es nagy rondot, ez az osztalyozas viszont nincs tekintettel magara a rondoformara.

Weiner Leo a rondoformakat alsobbrend? es fels?bbrend? formak csoportjara osztotta. ^[3] Az alsobbrend? rondoformak a magasabb rend? formaktol fuggetlenek, inkabb az osszetett dalformakra hasonlitanak. Ezzel szemben a fels?rend? rondoformak mas osszetettebb formak (peldaul szonataforma) modosulatanak tekinthet?k. Azaz a zeneszerz? ugy modositja a szonataformat, hogy a m?forma rondora jellemz? jegyeket vesz fel.

A becsi klasszikaban el?fordulhat, hogy a rondoban nem egy, hanem ket tema ter vissza. Ezt altalaban szonataformaban valositjak meg, melyet szonatarondonak nevezunk. Erre a RARBRAR szerkezet? formara jellemz?, hogy a masodik epizod temajat hasonloan dolgozzak ki, mint a szonataban a masodik temacsoportot: azaz hogy az els? epizod tonikatol elter? fokon jelenik meg, ezt viszont a tobbi tonikan koveti.

Eredete [ szerkesztes ]

A kifejezes valoszin?leg a kozepkori rondo versforma megnevezeseb?l ered, melyben hosszabb versszakokat rovidebb refrenek valtanak. ^[4] Egyesek vitatjak, hogy a zenei m?forma a versformabol szarmazna, vagy ha megis, ez a kapcsolat atteteles. Err?l ir peldaul Arnold Schonberg Style and Idea cim? tanulmanyaban ramutatva, hogy kulonbozik egymastol az ismetles szerepe a zenei illetve a versformaban.

A rondo korai megfelel?je a barokk zeneben a ritornell , melyet a barokk koncertek gyorsteteleiben, illetve vokalis es korusm?vekben is alkalmaztak. Ennek jellemz?je volt, hogy a visszater? ritornellt a tutti , mig az epizodokat csak a szolistak jatsszak. Alapvet? kulonbseg a ket forma kozott, hogy a ritornellben a f?tema csak elemeiben ter vissza, varialasa soran mas fokon is tortenhet, mig a rondo refrenje mindig a f?tema azonos fokon valo varialasa.

Nem altalanosan elfogadott allaspont, hogy a ritornell lenne a rondoforma el?zmenye. Peldaul Cedric Thorpe Davie szerint a ritornell kialakulasa es formai fejl?dese inkabb koncertforma, mint a rondo kialakulasahoz vezetett. ^[5]

Sem a kozepkori es reneszansz vokalis rondo, sem a francia barokkra jellemz? rondo zenei m?forma nem osszetevesztend? a rondo versformaval, vagy a rondo mai zenei ertelmevel. Bar a francia rondeau kifejezest egyes gyors tetelekre is alkalmaztak, peldaul Rameau A galans Indiakban felhangzo rondojara, vagy Couperin Les Barricades Mysterieuses cim? m?vere, ezek nem a mai ertelemben vett rondoformaban irodtak. Utobbi az un. parizsi rondokent ismert tipus, melyre csak korvonalaiban vezethet? vissza a becsi klasszicista rondo.

Peldak [ szerkesztes ]

• Johann Sebastian Bach : E-dur heged?verseny , zarotetel
• Antonin Dvo?ak : h-moll Gordonkaverseny, harmadik tetel
• Ludwig van Beethoven : Zongoraszonata (op. 13.), zarotetel. ^[4]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Kuls? hivatkozasok [ szerkesztes ]

• Rondo and Ritornello Forms in Tonal Music
• Rondo form in traditional marches from Limoux' carnival
• http://www.karmina.cz/mp3/cd7/09.mp3
• Szovegek az angol Wikiforrason:
  • " Rondo ". New International Encyclopedia . 1905.  
  • " Rondeau ". Encyclopedia Americana . 1920.  

Forditas [ szerkesztes ]

Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Rondo cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.