Romhanyi Laszlo
(
Satoraljaujhely
,
1944
.
oktober 4.
?
Budapest
,
2005
.
szeptember 2.
) magyar rendez?, szinhazigazgato, az egykori
Jurta Szinhaz
alapitoja.
Romhanyi Laszlo gyermekkorat meghatarozta, hogy edesapjat mar a
masodik vilaghaboru
utani romeltakaritas kozben vittek el a szovjetek es meghalt. Magyartanari, tortenelemtanari diplomat szerzett, majd 1973-ban vegzett a
Szinhaz- es Filmm?veszeti F?iskolan
es a
Thalia Szinhaznal
kezdett dolgozni. 1975-t?l kezdve
Egerben
rendezett tortenelmi jelleg? magyar darabokat, amelyek bemutatasat egy id? utan nem engedtek, ezert
K?szegen
folytatta ezeket 1985-ig. 1982-ben ezert alapitotta meg a
Magyar Szinkort
, annak vezet?je lett. 1985-ben sajat penzeb?l kezdte el epiteni a
Nepligetben
a
Jurta Szinhazat
, hogy ott tortenjen a darabok bemutatasa. A szinhaz 1987-ben nyilt meg (ma is all, csak mas, az eredeti celhoz kepest elter? funkcioval uzemel).
A Jurta valoban szinhaznak keszult, de az akkori
ellenzek
talalkozohelye lett. A politikai osszejovetelekre ugyanis helyet kellett talalni. Az akkori rendszerben politikai szervezetek gy?lesere alkalmas helyek voltak a parthazak vagy az
EFEDOSZ
-epulete, de ertelemszer?en ezeket nem lehetett kiberelni. Igy tortent, hogy a Romhanyi Laszlo altal epitett Jurta Szinhaz lett szamos ellenzeki szervezet megalakulasanak es osszejoveteleinek helye. Itt tartott tobb osszejovetelt, vitaestet is a
Magyar Demokrata Forum
, a
Fidesz
es a
Szabad Demokratak Szovetsege
is, akkoriban olyan jelz?kkel is illettek, mint ?Ellenzeki Parlament” vagy ?Kis Parlament”, stb.
A szinhazat a politika tamadta, de akkor Romhanyi tiltakozott ellene es kijelentette, hogy a Jurta nem ad otthont az ellenzeki szervezeteknek, holott pont az ellenkez?je volt igaz. Ahogy enyhult a rendszer, az ellenzeki szervezetek eltavolodtak a Nepligett?l es Romhanyival sem foglalkoztak (1989 folyaman) tobbe, pedig az akkori ellenzeki ertelmiseget teljes mellszelesseggel vedte.
Romhanyi innen kezdve meltatlanul mell?zottnek erezte magat es sajat politikai szervezeteket alapitott. Ilyen szervezet volt a
Magyar Nemzeti Part
, a
Kereszteny Nemzeti Unio
(melynek tagszervezete volt a
POFOSZ
is), de a Jurta adott otthont olyan szervezeteknek is, mint a Nemzet?rseg, a
Krasso Gyorgy
vezette
Magyar Oktober Part
vagy a
Magyar Legitimista Part
. Megsem ezek, hanem a
Szent Korona
cim? ujsagja lett a legismertebb a magyar politikaban (valamint a jurtas kornyezethez tartozott
Pongratz Gergely
es szamos kozismertebb ember is), illetve a
Magyarok Nemzeti Szovetsege
, amely akkoriban a leger?sebb nemzeti-radikalis szervezet volt az orszagban.
Az 1990-es valasztasokon a Jurtaban tomorul? szervezetek alulmaradtak (bar a teveben is kaptak m?sorid?t). Romhanyi vezetesevel szamos utcai megmozdulast szerveztek, amivel felhivtak magukra a kozelet figyelmet.
1990
.
junius 4-en
elesen tiltakoztak az ellen, hogy az akkori
Fidesz
kivonult az
Orszaggy?les
termeb?l, amikor a kepvisel?k
Trianonra
emlekeztek. Kritizalta a magyar valasztasi rendszer ajanlocedulas rendszeret es tiltakozott az ellen is, hogy az allamparti rendszert ved? rend?rok, ugyeszek, birok, hivatalnokok a helyukon maradtak. A rendszeresen szervezett utcai megmozdulasokon sokszor a
Rend?rseggel
nem egyeztetve valtoztatta meg a tuntetesek vonulasi utjat es nem egyszer vonult a
Magyar Televizio
szekhaza ele (a
Rend?rseg
egyszer sem oszlatta fel ezeket a rendezvenyeket).
A ket legismertebb utcai vonulasa
1990
.
oktober 23-an
es
1991
.
marcius 15-en
volt.
1990
.
oktober 23-an
a tuntet? tomeg a
Magyar Radio
epulete ele vonult, hogy tiltakozzon az aznap felallitott emlektabla ellen. Az emlektablan ugyanis azokrol az
AVH
-s emberekr?l is megemlekeztek, akik elestek az
1956
.
oktober 23-ai
fegyveres osszet?zesben. A megtartott beszedek alatt a tomeg leverte a falrol a tablat es darabokra torte azt (es emlekkent elvittek haza a darabjait). Kes?bb kulonboz? modon kommentaltak a Jurta vezet?i az esemenyt. Ugyanakkor azon a delutan tortent, hogy a tomeg kovetelesere a Radio el? adasban szo szerint olvasta be a tuntet?k koveteleset (ilyenre sem volt pelda abban az id?ben es kes?bb sem).
A masik ismert vonulas
1991
.
marcius 15-en
volt. Aznap a jurtas szervezetek altal osszetoborzott tomeg egesz napos felvonulas utan felment a
Gellert-hegyre
. A
Gellert-szobornal
(azota elt?nt) emlektablat szenteltek, majd a
Szabadsag-szoborhoz
mentek, ahol a Szabadsag-szobrot vedelmez? id?s emberekkel alltak szembe. Az a hir terjedt el ugyanis, hogy a tuntet?k le akarjak rombolni a szobrot es ezert az
MSZMP
altal osszetoborzott emberek a sajat testukkel vettek korbe, hogy megvedjek.
A Jurta Szinhaz kore csoportosulo szervezetek Romhanyi vezetesevel elkezdtek a
298-as parcella
gondozasat, ahol szamos 1945 utan kivegzett ember teste fekudt. A parcellarol ugy beszeltek, mint amely szinten 56-osoknak a nyugvohelye, de egy eddig nem igazolt legenda szerint
Szalasi Ferenc
teste is ott nyugszik. Romhanyit e miatt nem kritizaltak, ugyanis a temet?i munka kozben elt?nt egy taska, melyben penz volt. Az egyik lopassal meggyanusitott ember meghalt es ebben a gyilkossagban valo reszvetellel vadoltak Romhanyit (mint felbujtot).
1992
juliusaban letartoztattak, majd 4 eves szabadsagvesztesre buntettek, melyet teljesen letoltott.
Ezzel parhuzamosan bepereltek a Szent Korona lapot is egyes irasok hangvetele es tartalma miatt, mely az 1989-es esemenyek utani els? sajtoperek egyike lett (mellette pereltek a Hunniat is). A Szent Korona a per miatt es a Romhanyi Laszlo ellen inditott buntet?eljaras miatt megsz?nt.
Romhanyi 1996-ban szabadult es megprobalt ujra visszaterni a politikaba, de az atrendez?dott politika mar nem fogadta be, a vagyonat is teljesen elvesztette. Id?nkent felmerult a neve, hogy allami rendezvenyekre kaphasson megbizast, de egykori, a hatalomba juto tamogatottjai hatat forditottak, amikor a sajto megirta a terveket.
A sajat velemenyehez kozel allo politikai oldal sem fogadta be ?t. Voltak ugyan tervei, elkepzelesei, de azok annyira idealisztikusak voltak, hogy az akkori nemzeti radikalis oldal is periferikusnak tartotta. Ilyen korulmenyek kozott, sulyos betegsegben hunyt el, 2005 ?szen. Halalarol, temeteser?l akkoriban nem jelent meg semmilyen hir.
Hatasa a magyar kozeletre
[
szerkesztes
]
Romhanyi Laszlo a Jurta Szinhazban otthont adott a partallami ellenzeknek, akik e helyszin nelkul nem tudtak volna
Budapest
teruleten akkora letszamban talalkozni.
Romhanyi fogalmazta meg az ugynevezett domino-elvet, mely szerint, ha a tobb orszagra kiterjed? diktatorikus rendszerek egyiket megdontik, akkor annak hatasakent az osszes orszagban osszeomlik a rendszer (ertelemszer?en ugy gondolta, hogy az els? domino a Jurtaban d?lt el).
A Szent Korona cim? ujsag cikkei, a 298-as parcellabol kiindulo rendezvenyek es a
Rozsadombi paktum
mind-mind olyan esemenyekre es fogalmakra utalnak, melyek az egyik politikai oldal retorikajaba, kulturajaba szervesen beepultek.
A Szinhaz- es Filmm?veszeti F?iskola 1973-ban oklevelet szerzett hallgatoi
|
|---|
| Szineszek
| |
|---|
| Szinhazrendez?k
| |
|---|
Dramaturgok
(esti tagozat)
| |
|---|
| Film- es televiziorendez?k
| |
|---|
|