Nem tevesztend? ossze a kovetkez?vel: Romantika .

Kozepkori m?veszeti stilusok
Bizanci Mor , Mudejar Meroving Karoling Otto-kori Romanika (roman) Gotika Reneszansz
Sablon:Kozepkori m?veszeti stilusok m v sz

Roman stilusnak vagy romanikanak ^{[1] [2]} nevezzuk az europai orszagok 11. es 12. szazadi m?alkotasainak egyutteset. A roman kor az ezredfordulo kornyeken kezd?dott es a francia gotika elterjedeseig, a 13. szazad elejeig tartott. A romanikat megel?z? id?szakot preroman kornak nevezik.

A roman stilus nem azonos a romaniai stilusjegyekkel. A kifejezest a 19. szazadi m?veszettorteneszek talaltak ki, kulonosen a kor epiteszetenek megjelolesere, amely meg?rizte az okori romai epiteszeti stilus szamos alapvet? jellemz?jet.

Angliaban a stilust normannak (wd) nevezik es els? peldaja itt a I. Vilmos altal emeltetett Westminsteri apatsag volt, ^[3] amelyet aztan egy gotikus stilusu epulet valtott fel.

Etimologia [ szerkesztes ]

A kozepkori m?veszetre hasznalt megjelolest el?szor Charles de Gerville (1769-1853) francia tudos hasznalta, 1818-ban.

A romai stilus , azaz ? Le style roman ” elnevezest a 19. szazad els? feleben Arcisse de Caumont tortenesz nepszer?sitette Franciaorszagban ^[4] majd masok is, mint peldaul Victor Hugo . A magyar m?veszettortenet a kifejezes tukorforditasaval, roman stilus neven orokitette at.

Az elnevezes arra utal, hogy az uj iskolak Roma okori m?veszeteb?l meritettek, masreszt Nyugat-Europa roman nyelveinek kialakulasaval valo rokonsagarol is arulkodik. ^[5]

Tarsadalmi hatter [ szerkesztes ]

A romai kori nepeknel az Istenbe vagy a tulvilagba vetett hit nem mindig es nem mindenutt volt olyan ortodox, ahogy a kereszteny papsag szerette volna, bar az egyhaz tekintelyet csak elszortan es id?nkent vontak ketsegbe. Az egyhazi doktrinak elfogadhatoak voltak, nem utolsosorban azert is, mert taplaltak a hitet, hogy a gonosz cselekedet legalabb a tulvilagon elnyeri bunteteset. Aki alavetette magat az isteni torvenynek es az egyhazi fennhatosagnak az az isteni kegyelem remenyeben elhetett. A korulmenyek igen kemenyek voltak mindenki szamara, meg a gazdagok sem tehettek igazan kenyelmesse eletuket. Mindig a pillanatnyi korulmenyeknek megfelel?en kellett elni, es azonnal reagalni a gyors helyzetvaltozasokra. A legtobb ember ugyanott elt es dolgozott egesz eleteben, ki-ki a maga mesterseget ?zve. A korai kozepkorban a kolostorok meg vilagi kozossegek voltak, csak a 9. szazadban valt altalanossa a szerzetesi elet beteljesitesekent a pappa szenteles. A szerzetesseg es a vilagi hatalom nem jelentett teljesen elkulonult vilagot. A kolostorokba valo felvetelt adomanyokhoz kotottek, ami egyre gyakrabban tekintelyes foldbirtok volt, igy a kolostorok vagyona es tekintelye egyre n?tt. A kolostorok arisztokratikussa valasaban rejlik hatalmas tortenelmi jelent?seguk alapvet? oka, ugyanis szegeny es m?veletlen szerzetesek keptelenek lettek volna jelent?s kulturateremt? tevekenysegre. A templomok es kolostorok megbizast kaptak iskolak felallitasara es azok szamara megfelel? tanarok kivalasztasara. A szerzetesek a legteljesebb gondossaggal lemasoltak a tanitashoz szukseges konyveket. Az ? szorgalmuknak koszonhet? az okor vallasi es vilagi m?veltsegenek fennmaradasa. A kozepkori szerzetesseg a rendtagok es kolostorok szamaban is kifejez?dik. Clunyhez hatalma csucspontjan ezernel joval tobb kolostor tartozott. A ciszterci rendnek egesz Europara kiterjed? kisugarzasa volt, a 12. szazadot ?ciszterci korszak” neven is emlegetik. A kereszteny torveny kotelez?ve tette a vasarnapi munkaszunetet, es az egyhaz igyekezett szamos egyeb unnep megtartasat is kotelez?ve tenni. Ahogy a kolostorok egyre gazdagabbak lettek a szentmiseket is egyre nagyobb unnepelyesseggel tartottak meg, ami kulonleges tereket igenyelt. Ennek az igenynek eleget teve bontakozott ki a roman kori m?veszet .

Kezdetek [ szerkesztes ]

A romanika m?veszetenek kialakulasara nagymertekben hatott a Karoling-korszak m?veszetenek es kulturajanak tekintelyere, amelynek nyomat neha felfedezhetjuk a legregebbi roman stilusu epuleteken. A roman-kori m?veszet legf?kepp a volt Nyugatromai Birodalom teruleten alakult ki, Italiaban (jelent?s bizanci hatassal keveredve), Provence-ban, a spanyol hatarteruleteken, a Rajna -menti nemet teruleteken, es Britannia egy reszen (er?s kelta hatassal).

A Karoling-kor vege az ezredfordulo kornyekere tehet?. Ekkor viragzasnak indult a szerzetesi eletforma, es valosagos epitesi laz tapasztalhato. Az epiteszeti technikak tokeletesedtek, ujra feleledt az erdekl?des a klasszikus diszit?m?veszet irant. Rovid id?n belul szamtalan uj epuletet emeltek, ezeknek tulnyomo tobbsege templom. A roman kori m?alkotasok osszessege, a templomok, a k?be faragott epuletplasztikak, az Utolso itelet es a pokol jelenetei, a feszuletek es a Krisztus kereszthalalara emlekeztet? szertartasi targyak egy halotti kultusz benyomasat keltik.

Egyhazi epiteszet [ szerkesztes ]

A roman stilusu epiteszet legmeghatarozobb elemei a templomok es kolostorok, megjelenesuk a harcos egyhaz, a belviszalyoktol es kuls? fenyegetesekt?l gyotort keresztenyseg jegyeit tukrozi: zomok formak, vastag falak, l?resszer? ablakok. A stilusjegyek a korai kereszteny, valamint a karoling epiteszetet otvozik. A kozepkori egyhazi epiteszet el?kepe az okereszteny bazilika, amelynek jellemz?i a kozepen kiemelked? f?hajo es az oldalt elhelyezked? alacsonyabb mellekhajok . A roman stilusu templomokra jellemz? az egyes terreszek vilagos elrendezese. A templom alkalmankent er?d is volt, a helyi lakosok ellenseges tamadas eseten a kornyek egyetlen k?epuletebe menekultek es oda menekitettek kincseiket is. A tomor, vastag falak, a kis resszer? ablakok a kor fegyverei ellen biztos vedelmet nyujtottak. Nagy reszukre jellemz? a boltozatok hangsulyozasa. Az antik aranyrendet vagy nem ismertek, vagy nem tartottak tiszteletben, igy a templomokat olyan magasra epitettek, amennyire statikailag lehetseges volt.

A templomok nagy resze kolostorokhoz tartozott, tajolasuk kelet-nyugati iranyu. A kereng?t altalaban a templom deli fala melle epitettek igy nem arnyekolta be az epuletet. A templomok epitesenel legel?szor az alapokat fektettek le neha nedves, kis teherbirasu talajba, hatalmas mennyiseg? emberi munkaer? felhasznalasaval. A korabeli epiteszeknek meg kell kuzdeniuk a rossz talajviszonyokkal, hirtelen omlasokkal es a komoly es?zesekkel. Az alapozas utan be kellett szerezni az epit?anyagokat. Sokszor k?fejt?nek hasznaltak az antik m?emlekeket. Gyakran az epittet? tor?dott az epit?anyag beszerzesevel, sokszor az uralkodok szemelyesen foglalkoztak az anyagellatassal. Ezutan lattak munkahoz a k?faragok, a szobraszok, az acsok, a k?m?vesek es segit?ik. A m?veszek majdnem mindig nevtelenek maradtak, csak az epittet?k neve maradt fenn az utokorra. Egy roman kori templom oriasi er?feszitesek, komoly veszelyek kozott keszult el. Az egesz lakossag reszt vett az epitkezesben, ugy gondoltak, hogy aki epit?anyag adomanyozasaval vagy munkaval kozrem?kodik, reszese lesz az isteni kegynek.

Magyarorszagon [ szerkesztes ]

B?vebben: Magyarorszag roman stilusu epiteszete

A roman stilusu templom alkotoreszei es epuletelemei [ szerkesztes ]

El?csarnok	F?hajo	Apszis

• narthex vagy atrium: a templom el?csarnoka, mar az okereszteny templomepiteszetben is megtalalhato, altalaban nem fedett epuletresz.
• a nyugati szarny vege, amib?l gyakran fedett el?csarnokot alakitottak ki
• homlokzat, altalaban nyugat fele tajolva
• f?hajo

Mellekhajok	Negyezet	Kereszthajo

• mellekhajok
• negyezet es a felette emelked? negyezeti torony
• negyezetb?l kiindulo kereszthajo
• a szentelynegyszog vagy korus
• a korushoz csatlakozo apszis
• a szentelykoruljaro, amelyb?l esetenkent kapolnak nyilnak

Korus	Szentelykoruljaro	Kapolnak

A szentelykoruljaro helyett el?fordulnak apszisok is, amelyek a mellekhajo meghosszabbitasaban a f?apszis mellett, a templom keleti vegen helyezkednek el. A szentelykoruljaro a gotika kapolnakoszoruinak el?zmenyekent foghatok fel. Kettornyos es egytornyos homlokzat is el?fordul, a templom ele epitett el?csarnok ritkabb. A szentelyben, amely eredetileg csak apszisbol all, talaljuk az oltart , amit tobbnyire magasabb padloszinttel es korlattal vagy magas szentelyrekeszt?vel kulonitettek el. A szentelyrekeszt? el?tt gyakran ciboriummal fedett nepoltar all. A romankori templomok jellegzetessege a kupos torony, illetve toronypar. A templomok ter elrendezese lehet hosszanti vagy centralis.

Hosszanti elrendezes? epuletek [ szerkesztes ]

• bazilika  : a leggyakrabban el?fordulo roman-kori epulettipus. A kozephajo altalaban annyival magasabb, mint az oldalhajok, hogy a templomteret a gadorfalba vagott ablakokkal vilagitottak meg. (Hildesheim, St. Godehard templom)
• teremtemplom : a kora kozepkori haztemplom egy tovabbfejlesztett valtozata. Az apszis nem ugrik ki az epuletb?l, a bels? terben nincsenek oszlopok, a falakba nagymeret? ablakokat vagtak (Schortens-Sillenstede templom)
• csarnoktemplom : a harom hajo azonos magassagu, a templom megvilagitasat az oldalfalakba vagott ablakokkal oldottak meg. F?leg Europa delnyugati teruletein elterjedt templomfajta.
• albazilika : az albazilika mellekhajoi kisse alacsonyabbak, mint a f?hajo, de nem annyival, hogy gadorfalakat alakitsanak ki, igy az epuletek megvilagitasat ennel a tipusnal is csak a falakba vagott ablakokkal lehetett megoldani. A csarnoktemplom egyik valtozatanak tekinthet?. Ez a templomtipus is Europa delnyugati teruletein, f?leg Poitouban gyakori. (Poitiers, St. Pierre)

Centralis elrendezes? epuletek [ szerkesztes ]

A centralis epulet minden eleme egy kozepponthoz igazodik, az alaprajz lehet kor-, negyzet-, sokszog alaku. Az apszisok, kapolnak es kapuzatok legtobbszor az alaprajz reszei. A centralis templom lehet:

• nyolcszog alaprajzu ( Aachen , palotakapolna)
• sokszog alaprajzu (Druggelte, kapolna)
• kupolas kortemplom ( Mantova , San Lorenzo)
• negykarejos alaprajzu (Montmajour apatsag, Saint Croix)
• kombinalt alaprajzu ( Gravedona ed Uniti , S. Maria del Tiglio)

Nyugati homlokzat [ szerkesztes ]

A roman-kori templomok gyakran er?ditmenyszer?ek, melyet a tornyos homlokzat meg jobban kihangsulyoz. A homlokzat az epulet legdiszesebb oldala, itt talalhato a kapuzat. Tagolasa valtozatos, a kaput sokszor bonyolult diszitesekkel emeltek ki. A homlokzat lehet keresztmetszeti, ilyenkor szerkezeteb?l kovetkeztetni lehet a bels? ter alakjara, vagy elleplez?, amikor eltakarja az epulet bels? korvonalait. A homlokzatok tipusai:

• torony nelkuli homlokzat
• egytornyos homlokzat
• kettornyos homlokzat
• haromtornyos homlokzat
• nyugati kereszthajo-homlokzat kozeptoronnyal
• apszisos, tornyos homlokzat

Keleti homlokzat [ szerkesztes ]

Eredetileg a korusbol, a koruskoruljarobol es a szentelykoruljarobol allt. Kes?bb gyakran felkorives kapolnakat epitettek hozza, ezek az un. szentelykoruljaro-kapolnak. Ezenkivul a keleti homlokzathoz tartozhatnak meg mellekapszisok, a korushoz id?nkent ujabb kereszthajot epitettek, amelynek negyezete folott emelkedik a koruskereszthajo tornya. A keleti homlokzat tipusai:

• lepcs?zetes szentely
• f?apszis mellekapszisokkal
• szentely ot apszissal
• sokszog? apszis
• szentelykoruljaro es kapolnakoszoru
• szentelykoruljaro harom apszidiolaval
• szentelykoruljaro es sugarkapolnak

A templombels? [ szerkesztes ]

A templomokban a kozephajo falat gyakran tobbszintesre epitettek. Az arkadok folott egy vagy tobb karzatot alakitottak ki az epulet meretet?l fugg?en, a gadorfalba ablaksorokat vagtak. A felepitmenynek negy tipusat kulonboztetjuk meg:

• egyszintes felepitmeny
• ketszintes felepitmeny
• haromszintes felepitmeny
• negyszintes felepitmeny

A boltozat es a kupola [ szerkesztes ]

Az okereszteny bazilikaban alkalmazott sikfodemet fokozatosan felvaltotta az egyszer? dongaboltozat. A f?hajo es a kereszthajo talalkozasanal keresztboltozatot hoztak letre, a talalkozasi pontokat bordakkal er?sitettek meg. Kupolakat altalaban a negyezetek fole epitettek. A boltozat tipusai:

• dongaboltozat
• csucsives dongaboltozat
• keresztboltozat

A kupolakbol haromfele tipust kulonboztetunk meg:

• sarokfulkeken, illetve csegelyeken nyugvo kupola
• kupoladobon nyugvo kupola
• bordas kupola

Kapuzatok es ablakok [ szerkesztes ]

A kapuk eseteben nagyszamu es sokfele valtozatrol beszelhetunk, mind epiteszeti, mind diszitesi szempontbol. A kapuzat lehet:

• egyszer? felkorives
• belletes
• oszlopos

A roman-stilusu ablakot tekinthetjuk a kapuzat lekicsinyitett masanak. A ablak tipusai a kovetkez?k:

• egyszer? felkorives
• felkorives ikerablak
• belletes felkorives ablak, amelynek valtozata lehet
  • egyszer? legyez?ablak
  • otreszes legyez?ablak
  • negykarejos ablak
  • hosszukas negykarejos ablak
  • szaras lohereablak
  • felkerekablak

Pillerek es fejezetek [ szerkesztes ]

Az epulet sulya a pillerekre nehezedik, az oldalnyomast a falak es az esetleges tampillerek fogjak fel. Keresztmetszetuk szerint a pillereknek ot tipusa van:

• korpiller
• negykarejos piller
• keresztpiller
• piller feloszlopokkal
• pillerkoteg

A roman-kori legkorabbi oszlopfejezet valoszin?leg a piramisfejezet volt, majd diszitese fokozatosan egyre bonyolultabba valt, igy vegul eljutottak a figuralis fejezetig. Az oszlopfejezeteknek ot kulonboz? formajat kulonboztetjuk meg.

• piramisfejezet
• kockafejezet
• ion fejezet
• diszfejezet
• figuralis fejezet

Vilagi epiteszet [ szerkesztes ]

A roman kori vilagi epiteszet legfontosabb feladata volt, hogy lakas es vedelem celjara keszult epuleteket hozzon letre. Ez a meger?sitett varosokban es varepuletekben valosult meg. Az uralkodok a korai kozepkorban nem allando helyen laktak, az ev folyaman sorra kerestek fel szekhelyeiket. Ezeken a szekhelyeken palotakat emeltek nagy csarnokkal, kapolnakkal , atriumokkal. A palotakhoz kapcsolodo, az udvartartast ellato gazdasagi epuletegyuttesek elrendezese romai , bizanci es german hagyomanyokat kovet.

Varepiteszet [ szerkesztes ]

Varepitesnel az epulet alakjat a taj hatarozta meg. A sik terepen lev? varat vizesarok vedte, a hegyre epitett varat meredek lejt?k. A gy?r?s var, amely korkorosen elhelyezett hazakbol es falakbol tev?dik ossze olyan helyen epult, ahol minden oldalrol vedeni lehetett. A varepiteszetben a 12. szazadra alakulnak ki a nagyszabasu letesitmenyek. A legelterjedtebb tipus a hegytet?re epitett fellegvar , ez volt egy var szamara a legbiztonsagosabb elhelyezkedes. Ebben az esetben a ved?fal bels? oldalahoz epitettek a lako- es gazdasagi epuleteket. A varon belul a tobbnyire szabadon allo oregtorony vegs? menedekul szolgalt az ellenseges tamadasok eseten, fels? szintjeit lakasra alkalmasnak alakitottak ki. A disztermek es a lakohelyisegek az un. palotaszarnyban kaptak helyet a legbels? udvarban. A disztermeket reprezentacios cellal alakitottak ki, ezert gazdagon diszitettek. Ezenkivul a varakban volt egy varkapolna is. Ez az alapvet? epuletegyuttes minden roman kori varban megtalalhato. Vilagos alaprajzu formakra torekedtek ezenkivul teljes mertekben igazodtak a helyi adottsagokhoz. A falak kezdetben aranylag vekonyak, karcsuak. Koronajukon az ?rseg szamara kialakitott jarot kivulr?l keskeny nyilazo l?resekkel attort, partazatos mellvedfal szegelyezi. A var bejaratat kaputorony vedi. Innen a kes?bb kulon fallal ovezett bels? varudvar bejarataig kuls? es bels? varfallal kozrefogott falszorosban (Zwinger) az ut tobbszorosen megtort nyomvonalon vezet, hogy a tamadok nehezebben tudjanak el?re nyomulni.

Varosepiteszet [ szerkesztes ]

A kes?i roman korban jelent?sse valt a varosepiteszet. A 12. szazad elejeig a varosok altalaban tudatos tervezes nelkul fejl?dtek. A 12. szazad elejet?l a legjelent?sebb csaladok varosokat alapitottak, amelyeket atgondolt tervek alapjan epitettek fel. A varosszerkezet kozpontjaban egy szeles piacutca vagy ket, egymast derekszogben metsz? f?ut allt. Ezek vegere epitettek a varoskapukat. A roman kori id?szakbol keves lakoepulet maradt fenn, ami ma lathato azoknak tulnyomo tobbsege lakotorony . A varosok falanak megepitese utan hamar kitoltottek a rendelkezesre allo teret. Sz?k utcak jottek letre lakotornyokkal, a kis tereket korbeepitettek. A varosokban, ahol nem volt fontos, hogy minden epuletet kulon vedjenek a tamadasok ellen, az epiteszek f? torekvese a homlokzatok diszitese volt arkadokkal, galeriakkal es ablakokkal. Az egyhazi es vilagi epiteszet mellett a kor epit?mesterei mas technikai feladatokat is meg tudtak oldani: malmokat, csatornakat, utakat, hidakat epitettek. A varakban talalhato kapolnak ablakait szenteket abrazolo festmenyekkel diszitettek.

Szobraszat [ szerkesztes ]

Az ezredfordulo koruli nagyszabasu epitkezesek teremtettek meg a roman kori szobraszat felteteleit, ugyanis az keves kivetelt?l eltekintve az epuletekhez kapcsolodik. A roman kor szobraszata epuletplasztika , els?sorban domborm? . A domborm? lehet lapos, fel-, vagy magas domborm?. A lapos domborm? a korai roman korra jellemz?. Formai es tartalmi tekintetben a romanika szobraszata a vallasos hagyomany alapjan alakult ki. A formak merevek, az abrazolasok hangsulyozottan unnepelyesek. A szobraszok altalaban nevtelenek maradtak, de f?leg Franciaorszagbol, Spanyolorszagbol es Italiabol kerultek el? szignaturak. Valoszin?leg azert nem tuntettek fel nevuket alkotasaikon, mert a kevesbe megbecsult mesteremberek koze tartoztak. Ott ahol komolyabb gazdasagi vagy tarsadalmi fejl?des kovetkezett be n?tt a m?veszek ontudata es nagyobb szamban szignaltak m?veiket. Sok esetben csak stilusjegyeik alapjan lehet felismerni egy alkoto m?veit, anelkul, hogy a m?vesz nevet ismernenk. Az alkotok azonositasahoz a kutatok ilyenkor szuksegneveket vesznek igenybe, ami altalaban a m?vesz valamelyik f?m?venek ?rzesi helye.

A kozepkori templomkapu [ szerkesztes ]

B?vebben: Roman kori templomkapuk

Az egesz kozepkorban a templomkapuk el?tt zajlottak a vilagi es egyhazi targyalasok, itelethirdetesek. A szokas kialakulasat egeszen a Karoling-korig lehet visszavezetni. A kaput sokszor vorosre festettek, ez nyilvan az iteletvegrehajtaskor kiomlott verre utal. A voros a birak szine is volt, az Utolso itelet abrazolasokon Krisztus voros kopenyt visel. A kapukon megjelen? oroszlanok is a biraskodasra utalnak. Az oszovetsegi Salamon tronusat oroszlanok ?riztek, es mivel ? volt a birak peldakepe, az oroszlanokat az igazsagszolgaltatas szimbolumanak tekintettek. A kapuk el?tt volt az eskutetelek szinhelye is. A kozepkorban a kapu vedelmet nyujtott, a menedekjog akkor lepett eletbe, ha a bajbajutott megfogta az ajtokarikat. Hazassagi es egyeb szerz?deseket is kotottek a templomkapuk el?tt, s?t a hazassagot is ott kotottek meg, es csak utana vonultak be a templomba. Ezenkivul a kereskedelmi szerz?desek megkotesenek is ez volt a szinhelye, gyakran a hivatalos mertekegysegeket is felvestek a kapuk oldalara.

Az Utolso itelet abrazolasa [ szerkesztes ]

A templomkapu felett kialakitott orommez?be faragott domborm?vek f? temaja az Utolso itelet. A templomba belep? kozepkori hiv?t a vilag vegenek latvanya fogadta. Az abrazolasokon kozepen Krisztus tronol, altalaban mandorlaban, ahogy a tulvilagot paradicsomra es pokolra osztja fel. A vilagnak ez a szetvalasztasa jora es gonoszra ranyomta a belyeget az egesz kozepkor kereszteny m?veszetere. Esetenkent Krisztust szettart karral abrazoljak, ami kereszthalalara utal, vagy felemelt kezzel, ahogy pokolra kuldi az elkarhozottakat. Krisztus alakjan kivul meg szamos mellekalak kap helyet ezeken a jeleneteken, amik altalaban tulzsufoltak. Gyakoriak a harsonat fujo angyalalakok , egyes helyeken Maria is megjelenik itel?tarskent. Az abrazolasokon a paradicsom rendjet elesen szembeallitjak a pokolban uralkodo kaosszal. Gyakran jelennek meg allatalakok, es nehezen ertelmezhet? szornyfigurak. Id?nkent a pokol kapujanak abrazolasara a Leviatant - a foniciai mitologiabol szarmazo szornyet- faragtak, ahogy elnyeli es pokolra kuldi a b?nosoket. A lelkek merlegelese is gyakori motivum, ami nyomatekositja, hogy a vegiteletr?l van szo, amikor mar nem lehetseges a megbanas.

Az oszlopf?k [ szerkesztes ]

Az oszlopf?k faragvanyainak nagy resze a mai ember szamara nehezen ertelmezhet?. Gyakoriak az allat alaku faragvanyok, mellettuk sokszor rejtelyes figurak t?nnek fel. Eredetuk egeszen El?-Azsiaig es Afrikaig kovethet? nyomon. Kozvetlenul az antikvitasbol is vettek at motivumokat. Amig a kapukon Isten jelenletet abrazoltak addig a templom belsejeben bonyolult jelkeprendszerrel mutattak be, hogy a satan es a kisertes mindenutt jelen van. Ha a kozepkori hiv? belepett a templomba azonnal talalkozott az oszlopf?kre faragott gonosszal. Az allatalakos oszlopf?k kulonosen Franciaorszagban terjedtek el, a harcolo vagy csak egymasba gabalyodo figurak kozott id?nkent emberalakok is megjelennek. Az oszlopf?kon gyakran abrazolnak vandorlo mutatvanyosokat. Tarsadalmon kivul allo emberek voltak, a vasarokban megcsodaltak kepessegeiket, de kozben megvetettek ?ket, akrobatikus mutatvanyaikat a demontol valo megszallottsagnak tulajdonitottak, ezert kerultek ra az oszlopf?kre. Sok roman kori fejezeten embereket lathatunk kigyozo indak kozott, amelyeket a satan fegyverenek tartottak. Ezeknek az abrazolasoknak gyakran van szexualis jelentese is. Az alakok nem maradnak rejtve, hanem az epulet kituntetett helyeire kerultek, oda, ahol a belep? hiv? azonnal eszrevette. A roman kori szobraszatban meghokkent? szamban talalunk mezitelen abrazolasokat. A mezitelen n?i alakok, hosszu hullamos hajjal a b?n megtestesit?i. Ezeket a n?alakokat sokszor a fosvenyseggel es bujasaggal is azonositottak, ez a roman kori szobraszat egyik ujitasa a tarsadalmi valtozasok lenyomata. Az oszlopf?kon ezenkivul gyakran abrazoltak jeleneteket a szentek eleteb?l.

Festeszet [ szerkesztes ]

A roman kori festeszet kezdetet az epiteszetevel es a szobraszataval egyutt az ezredfordulora teszik. A falfesteszetb?l nagyon keves es rossz allapotu emlekanyag maradt az utokorra. A kutatok egy resze a Karoling- es Otto-kori alkotasokat is a roman kor festeszetehez sorolja, f?leg azert, mert a nagy szerepet jatszo konyvfesteszet alkotasaibol ezekb?l a korokbol szamos, jo allapotu kezirat maradt fenn.

Konyvfesteszet [ szerkesztes ]

Az irorszagi konyvfesteszet nagy szerepet jatszott a karoling- es kes?bb az Otto-kori fest?m?veszet kialakulasaban. Ez f?leg a misszios tevekenyseguk miatt volt lehetseges. A korai kolostorokban hatekony scriptoriumok m?kodtek es a keziratok hamarosan Europa-szerte ismertte valtak a kiralyi es fejedelmi udvarokban. Az ir-angolszasz hagyomany meg sokaig hatott a kontinens m?veszetere. A karoling kultura kozpontja az un. aacheni palotaiskola volt. Az itteni m?helyekb?l szarmazo keziratok nagy szerepet jatszottak a roman kori festeszet formavilaganak kialakitasaban. Nagy Karoly halala utan a fuldai scriptorium lett a konyvfesteszet kozpontja. A karoling konyvfesteszet annyira meghatarozo volt egeszen a 10. szazadig, hogy az Otto-kor m?veszei is szinte kizarolag onnan meritettek ornamentalis es kepi motivumaikat. Az els? Otto-kori keziratok bizonyithatoan karoling kodexek masolatai voltak. Kes?bb a 11. es a 12. szazadban a helyi kolostori iskolak mar nem jatszottak olyan fontos szerepet, mint az el?z? evszazadokban. Jelent?sen megnovekedett a m?veszetpartolo vilagiak szama, az uralkodo mellett mar a nemesek is rendeltek ertekes kodexeket. A kiralyi udvar es kornyezete megteremtette a m?veszi hatasok cserejenek lehet?seget, a m?veszet lokalis m?veszet helyett birodalmi m?veszette valt. Kes?bb az egesz erett kozepkorban Italia volt az Alpoktol eszakra m?kod? konyvfest?k formakincsenek forrasa, kodexeik egeszen Angliaig eljutottak.

A kozepkori konyvfesteszet leggyakoribb temaja Krisztus elete, csodai es szenvedestortenete. Legtobbszor az evangeliarumokat diszitettek ezekkel, melyek teljes egeszeben vagy reszleteikben tartalmaztak az evangeliumokat. Krisztus szenvedeseit altalaban kevesbe hangsulyoztak, pl. az Otto-korban hagyomanyosan Krisztus csodaira helyeztek a hangsulyt. A kodexekben sosem torekedtek Krisztus teljes eletenek illusztralasara, es a megbizok a Megvalto eletenek pozitiv esemenyeit akartak latni, hatasos, reprezentativ formaban. Esztetikailag "eladhatova" akartak tenni az udvtortenetet. Ez arra utal, hogy az egyhaz nagy sulyt fektetett a -mai szoval elve- propagandara.

Spanyol Apokalipszis-keziratok [ szerkesztes ]

A spanyol Apokalipszis -keziratok a roman kori konyvfesteszet egyik sajatos formaja. Az Europatol elzart Eszak-Spanyolorszag alig kerult kapcsolatba a humanista Karolig-udvarral, vagy az Otto-kori scriptoriumokkal. Ezeket a keziratokat gyakran illetik " mozarab " jelz?vel, az illusztraciokon vilagosan lathato arab hatasok miatt. Arab befolyasra utalnak a nagyon kontrasztos, felt?n? szinvilagu lapok, amelyeknek alapszine az aranysarga, a mely, vilagito voros valamint a fold szinet idez? sotetbarna. A keziratokon a mor targyi kultura kozelsegere utalnak bizonyos reszletek, peldaul a nyergek, az epuletek vagy a ruhak formaja. A megfestett epuletek, az allatok es a novenyek abrazolasa is arab hatast tukroz. A spanyol Apokalipszis-keziratok lapjainak formai gazdagsaga valamint az ikonografia tekinteteben felette allnak a hasonlo temaju Otto-kori kodexeknek.

Falfesteszet [ szerkesztes ]

A korai roman-kori festeszetben gyakran alkalmaztak a konyvfesteszet kompozicios megoldasait es motivumait. A keziratok gyorsan terjedtek, a mervado kozpontokban legkes?bb a 11. szazadban mar ismertek a fontosabb kodexeket. Az erett kozepkorban mar nemzetkozi stilusrol beszelhetunk, a m?veszek vandoroltak, kulonboz? uralkodok es f?papok megrendelesere dolgoztak. A roman-kori festeszetre hato negy f? aramlat:

• bizanci formakincs, Italiabol terjedt el egesz Europaban
• ir - angolszasz formakincs, hatasa Eszak-Italiaig ert
• a Karoling- es Otto-kori festeszet, nemet es francia kozpontokbol fejtette ki hatasat
• mor - arab hatas a 8-11. szazadi kereszteny Eszak-Spanyolorszagban.

A roman-kori festeszet egy sajatos formaja a cakkos stilus, egy kulonos es rovid elet? stilusiranyzat. Jellemz? ra, hogy a figurak ruhajanak szegelye szokatlanul eles szogben torik meg, a formak szinte manierista stilizalasa atmenetet teremt a gotika festeszetehez.

Csoportkompoziciok, ikonografia [ szerkesztes ]

A csoportkompoziciok ket tipusba sorolhatok, az additivba es az integrativba . Az additiv csoportok figurai egymas mellett allnak, az alakok nem fedik egymast. Az integrativ kompoziciok alakjai egymas mellett/mogott allnak, atfedeseikkel a m?veszek megprobaltak erzekeltetni a teret, de ez a torekvesuk nem jart sikerrel. A roman kori falfesteszet temajat a templomban elfoglalt helye hatarozta meg. A nyugati falon altalaban az Utolso iteletet es a pokol bejaratat abrazoltak, a keleti falon a feltamadas es megvaltas iranyaban szinte mindig a Maiestas Domini (Isten dics?sege) jelenik meg, angyalokkal es szentekkel. A mellekszentelyek falaira altalaban a helyi szentek legendait festettek.

Maiestas Domini abrazolasok [ szerkesztes ]

A Maiestas Domini es a tronolo Maria a freskofesteszet legfontosabb temaja, helyuk a templom legfontosabb reszeben az apszisban van. A Maiestas Dominit gyakran a csillagokkal jelzett vilagmindenseget szimbolizalo kerek dicsfenyben abrazoljak, de el?fordul olyan festmeny is, ahol Krisztus a negy elem kozott lathato. A Maiestas-abrazolas egyik nagyon ritka valtozatan egy kereszt szarainak talalkozasanal Krisztus lohaton jelenik meg. A tronolo Maria abrazolasok allando eleme az ?t korulvev? angyalok csoportja. Maria, aki kozbenjar a hivekert a foldi lethez kotott, igy mandorla nelkul abrazoljak.

Allatok es kepzeletbeli motivumok [ szerkesztes ]

Sok roman kori-falkep es kodex mintajaul szolgaltak a bestiariumok . A bestiariumokban leirt allatok gyakran megfelelnek a zoologiai tenyeknek, de legalabb ugyanannyiszor a kepzelet szulottei. Kulonos keverek lenyek, vagy szarnyas demonok is megjelentek a roman-kori festeszet alkotasain. Ugy gondoltak, hogy mint a gonosz megszemelyesit?i, ?k is isten teremtmenyei koze tartoznak. A kozepkori esztetika szerint a demonok es szornyek is lehetnek szepek, ebben rejlik vonzerejuk: torz mivoltukbol kovetkez?en a hiv?k istenben es a szentekben keresik majd a tokeletes szepseget.

Fafaragvanyok [ szerkesztes ]

A kozepkorban nagyon sokret?en alkalmaztak a fat, viszont csak a legritkabb esetben hasznaltak szobraszati nyersanyagkent. A fafaragok hamar kivaltak az asztalosok kozul, de megis alarendelt szerepet jatszottak a k?szobraszokkal es a kezm?vesseg mas agaival szemben. A fafarago feladata volt a templomok berendezesi targyainak es a kapuszarnyaknak az elkeszitese. A fafaragas els?sorban sikhoz kotott lapos domborm? volt, amelyet kes?bb magas domborm?, s?t szabadon allo szobor valtott fel. A korai kozepkorban alakult ki a Tronolo Madonna a Gyermekkel szobortipus, ami kes?bb roman-kori faszobraszat egyik legelterjedtebb abrazolasa lett. Egyes szobrokat aranyszin?re festettek, ezek a draga otvostargyakat utanoztak. A figurak kozul sok mozgathato volt, id?nkent levettek a helyukr?l es szerepet kaptak a kormenetekben vagy a miszteriumjatekokban . Maradtak fenn festett feszuletek is, amelyek altalaban Krisztust elve abrazoljak, a halott Megvaltorol keszult szobrok meglehet?sen ritkak. Az el? Krisztus altalaban hosszu ovvel megkotott ruhat, a halott agyekkot?t visel. Miutan a faszobrok konnyen romlo anyagbol keszultek, raadasul sokszor at is alakitottak ?ket, igy a ma fellelhet? m?vek szama igen csekely.

Elefantcsont faragvanyok [ szerkesztes ]

Az elefantcsont gyakran hasznalt es kedvelt anyaga a kism?veszetnek. A roman-kori m?veszeten belul sajatos m?fajt kepviselnek az elefantcsont-faragvanyok, mert egyfel?l a szobraszattal, (szobrok, domborm?vek), masfel?l az otvosm?veszettel hozhatok kapcsolatba. Az elefantcsontot rendkivul ertekes anyagnak tartottak, nagyon nehez volt beszerezni, kereskedelme csupan Velenceben es nehany mas italiai kikot?ben folyt. Els?sorban az afrikai elefant agyarat munkaltak meg, erteke miatt nagy fontossagu targyakat faragtak bel?le. Az elefantcsontfaragok f? feladata volt, hogy a kozepkori konyvfedeleket aprolekosan kifaragott, bibliai jeleneteket abrazolo domborm?vekkel diszitsek. A ritka es ertekes liturgikus konyvek erteket meg jobban megnovelte egy elefantcsonttal es dragakovekkel kidiszitett konyvfedel. Ezenkivul az elefantcsontot felhasznaltak a vilagi es spiritualis hatalom abrazolasara is, csaszari es puspoki tronokat, jogarokat, pasztorbotokat, triptichonokat, ereklyetartokat, kis meret? szobrokat faragtak bel?le.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Rolf Toman (szerk.) : Roman stilus, epiteszet, szobraszat, festeszet, Vince Kiado, 2005, ISBN 963-9552-57-7
• Giulia Marrucchi: Az okeresztenysegt?l a roman korig, A m?veszet tortenete 6., Corvina Kiado, 2008, ISBN 963-13-5729-5
• A korai kozepkor, A m?veszet tortenete 3., Corvina Kiado, 2008, ISBN 963-13-2393-5
• Marosi Ern?: A roman kor m?veszete, Corvina Kiado, Budapest, 1972, ISBN 9631320006
• Donald Matthew: A kozepkori Europa atlasza, Helikon Kiado, 1989, ISBN 963-208-009-2

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Romanika.lap.hu - linkgy?jtemeny
• MET Museum
• Romanesque Architecture
• GISLEBERTUS
• HISTORY OF ROMANESQUE ARCHITECTURE
• Photos
• Pierres Romanes