A
romanok
(regiesen:
olahok
) a
roman nyelvet
beszel?,
Kozep
-,
Kelet
- es
Delkelet-Europaban
el?
nep
.
A romanok teljes szamat 23,8 millio (a
moldavokkal
egyutt) f?re teszik. A romanok legjelent?sebb szamban
Romaniaban
(kb. 17 millio f?) elnek, ezenkivul kb. felmillioan elnek a Romaniaval es
Moldovaval
szomszedos orszagokban, es kb. 2 millioan szerte a vilagon. A Moldovaban el? mintegy 3 millio romanul beszel? moldavot sokan szinten a romansag reszenek tartjak, bar ?k onmagukat kulon nepnek tekintik.
A romanok kozepkori kulfoldi elnevezese a
vlach
(ejtsd: vlah) volt, akarcsak tobb ma is el? balkani nepcsoportnak (
aromanok
, balkani vlachok). A magyar
olah
elnevezes a
vlach
szobol szarmazik, es a romanokat jeloltek vele a
Magyar Kiralysagban
. A magyar nyelvben a
roman
szo ujkori neologizmus (a romanok onmagukra alkalmazott "roman" nyoman), amely a torteneti
olah
helyett erdelyi romanok kovetelesere, az 1849. julius 21-i nemzetisegi torvenytervezetben szerepelt el?szor.
[12]
Ha egyebkent a romanok magukra hasznalt sajat neve - az eredeti
ruman
valtozat - regen (pl. az Arpad-korban) atkerult volna a magyar nyelvbe, akkor azt ma bizonyara
romony
alakban hasznalnank (Szekelyfoldi nyelvjarasban el?fordul regiesen a "romany" szo). A nepnev kesei, esetleges magyar atvetelei
rumun
,
rumuny
,
rumuj
valtozatokban t?nnek fel.
[12]
A 19. szazad kozepet?l az
olah
nepnev hatterbe szorult; inkabb gunyos, megvet? hangsulyt kapott. A 20. szazad vegen ujra elterjedt egyes korokben, a kifejezest hasznalok f?kent a
magyarellenes
romanokat nevezik igy.
A szo german eredet? (
eredeti jelentese: idegen
[
forras?
]
), de a magyarba szlav kozvetitessel erkezhetett. A kozepkorban pasztort, f?leg hegyvideki teli-nyari szallasvalto (transzhumalo) pasztorokat neveztek meg igy, fuggetlenul azok nyelvi es etnikai hovatartozasatol. Igy nemcsak a romanok ?seit, de altalanossagban a kulonboz? szlav pasztorokat,
[13]
bolgar
pomakokat
, a torok
jorukoket
es a gorok
karakacsanokat
is.
[14]
[15]
Emiatt soha nem egyertelm?, hogy egyes szerz?k vagy forrasok pontosan kiket ertenek a vlachok alatt.
Onmagukat a ?romai” jelentes?
ruman
nevvel jeloltek, a nyelvuk
latin
(romai) eredete miatt. (A
Bizanci Birodalom
lakoi ugyancsak romaiaknak neveztek magukat,
birodalmukat
pedig szinten Romanianak.) Ebb?l szarmazik a romanok elnevezes, amelyet a 19. szazadtol, Romania allam megalakitasatol hasznalnak mas nyelveken is a nep elnevezesere.
A romanok eredetevel kapcsolatban ket elmeletet kell megemliteni. Az egyik a
dak?romai folytonossag
elmelete, a masik pedig a bevandorlas elmelete.
A dak-romai folytonossag:
Az
elmelet
a 19. szazadi nemzeti mozgalmak/nacionalista torekvesek idejen alakult ki, es ez kepezi a jogalapjat
Erdely
Romaniahoz valo tartozasanak (ezt megel?zte a romanok tiszta romai eredet-elmelete, amit a 18. szazadi Erdelyi Iskola /?coala Ardelean?/ mozgalom tagjai foglamaztak meg el?szor, de mar a humanizmus idejen megjelent elszortan erdelyi, moldvai vagy olasz iroknal, pl Matyas udvaraban). Lenyege, hogy a mai romanok ?sei az
okori
dak
ok es romai telepesek osszeolvadasabol kialakult nep. A dakokat
Traianus romai csaszar
a II. szazad elejen gy?zte le, es nagyszamu romai telepest iranyitottak a tartomanyba, akiknek szamar a kes?bbi veteran katonak letelepedesevel gyarapitottak. A terulet (a mai
Erdely
, Kelet-Bnasag es Havasalfold nyugati fele)
Dacia
neven a
Romai Birodalom
provinciaja lett, es 165 evig az is maradt. Az elmelet szerint a legy?zott dakok atvettek a romai telepesek
latin nyelvet
, es eletmodjat, majd kes?bb, a ket nep keveredeseb?l alakultak ki a mai romanok. A hivatalos roman allaspont ezt az elmeletet tamogatja. Az elmeletnek van egy alvaltozata, ami egy atmenet a folytonossag- es a bevandorlas-elmelet kozott, az un. hozzavandorlas elmelet (teoria admigr?rii, lasd N. Pippidi irasait). Tovabba, atmenetinek tekinthet?k azok az elmeletek is, amelyek a romanokat (mindegyik dialektusat, az eszaki vagy dakoroman, aroman, meglenoroman es isztroroman nyelveket) az egesz keleti romai birodalom neolatin nyelv? nepessege utodainak tartjak, a mara mar kihalt dalmatokkal egyutt.
A bevandorlas-elmelete (Rosler-elmelet):
Ez az elmelet is a 19. szazadban keletkezett, megalkotoja az osztrak
Eduard Robert Rosler
. Az elmelet szerint a romanok az egykori
balkani
romai lakossag leszarmazottai, es ?shazajuk a
Dunatol
delre, valahol a mai
Albania
, es Nyugat-
Macedonia
, az
Ohridi-to
kornyeken keresend?.
[16]
[17]
A vulgaris-latin nyelvet beszel? romai lakossag, a
Romai Birodalom
osszeomlasa utan a betor?
szlavok
el?l menekulve a jobban vedhet? delebbi hegysegekbe menekult. Itt a mai
albanok
?sei kozott telepedtek le, akikt?l atvettek azok hagyomanyos pasztorkodo eletmodjat, es az ahhoz tartozo szokincset. Kes?bb innen rajzottak ki, es nepesitettek be a balkani teruleteket. Az
aromanok
?sei a
thesszaliai
Kis-Vlachiat
, a romanok ?sei
Havasalfoldet
,
Moldvat
, es
Erdelyt
, mig egy harmadik csoport, az
isztroromanok
a mai
Horvatorszag
teruleten telepedtek le. A magyar torteneszek, es szamos nemzetkozi tortenesz is ezt az elmeletet tamogatja. Magyar reszr?l
Schutz Istvan
es
Kristo Gyula
foglalkozott reszletesen a kerdessel mig, nemzetkozi szinten Noel Malcolm, es Gottfried Schramm nevet fontos megemliteni.
A romanok tortenete
[
szerkesztes
]
A romanok tobbsegeben az
ortodox
, kisebb reszben a
gorogkatolikus
keresztenyseget vettek fel. A deli dialektus beszel? aromanok els? allama a
thesszaliai
Kis-Vlachia
volt. A romanoknak szerepuk volt a masodik bolgar carsag ujraalapitasaban 1185-ben, amelyet az elejen "Imperium Vlachorum and Bulgarorum" nevvel illettek, Asan (Ioni??) car is allitolagosan vlach/roman etnikumu volt. A Dunatol delre es eszakra, a 9. szazadtol hosszu ideig az els? bolgar carsag uralta a mai Romania teruleteinek nagy reszet, akikt?l Del-Erdelyt a magyarok 930 korul elhoditottak (B?lgrad/Gyulafehervar kozponttal, amely kes?bb megmaradt az Erdelyi Vajdasag kozpontjanak, majd a Fejedelemseg f?varosa lett). Onallo allamkent el?szor
Havasalfold
(1290-1330) vegul kes?bb attol eszakra letrejott
Moldva
(1345-1359). Havasalfold es Moldva a
16. szazadig
teruletileg fuggetlen, politikailag viszont id?nkent a Magyar Kiralysag es a Lengyel Kiralysag h?beresei, majd tobb mint harom evszazadon at az
Oszman Birodalom
fennhatosaga alatt alltak, de bels? autonomiaval rendelkeztek. A tatarjarastol kezd?d?en, tobb hullamban erkezve szamos roman telepedett le
Erdelyben
, aminek kovetkezteben ezen orszagresz etnikai aranyai, f?leg a
torok hodoltsag
alatt es utan fokozatosan atalakultak.
A mai Romania teruleten el? nepcsoportok sajat magukat roman/ruman-nek neveztek a kozepkorban is (da d?l Balk?non az arumun, arm(o)man ), Havasalfold roman neve ?ara Romaneasc? (jelentese: Romanorszag volt, pl, Magyarorszagot romanul ?ara Ungureasc? es nem a modern Ungaria nevvel illettek). A kulonboz? nyelvekben a "roman" /Romanian megnevezes korulbelul 200 eve jelent meg. A
18. szazad
vegen es a
19. szazad
elejen vegbement politikai valtozasok soran, az Osztrak birodalom megprobalta ?osszeugrasztani” az Erdelyi Nagyfejedelemseg etnikumait, hogy belulr?l gyengitse ?ket, igy ne kelljen tartania a magyarok es olahok (romanok) osszefogasatol es esetleges fuggetlensegi torekveseit?l. Az Erdelyi Iskola mozgalom vezet?i, a roman triaszkent is emlegetett ?incai, Maior, Micu-Clein ez id?ben
Becsben
tanitottak a romanok romai eredetenek elmeleter?l, melynek f? celja az olah nep (romanok) nemzeti ontudatanak megteremtese, emancipacioja volt. Ekkor fogalmazodott meg a romai-roman kontinuitas elmelete, ami az Erdelyhez valo jogukat er?sitette meg (mar korabban is megjelent a humanistaknal, de nem kovacsolodott elmelette, Grigore Ureche kronikas hires mondatat szoktak idezni a 17. szazad elejer?l: "Rumanii, ca?i se afl? locuitori in ?ara Ungureasc?, Ardeal ?i Maramoro?u, sunt de la un loc cu Moldovenii, ?i to?i de la Rami se trag". Forditas: "Az s romanok, akik Magyarorszagon, Erdelyben es Maramarosban elnek, egyfelek a moldvaiakkal, es mind a romaiaktol szarmaznak").
Tobb neves europai tortenesz az olah (roman) nep tortenelmet mas oldalrol kozeliti meg: 271-ben
Daciat
kiuritik, a kiurites utan a teruletet
gotok
,
gepidak
,
hunok
, majd
avarok
foglaljak el. az
Avar Birodalom
bukasa utan a bolgarok nepesitik be a mai Romania teruletet a 7. szazadban, a
bolgarokat
a magyarok kovetik.
A romanokrol (olahokrol) el?szor egy 1015-ben irodott kronikaban olvashatunk, de nem a
Duna
vonalatol eszakra, hanem delre:
II. Baszileiosz bizanci csaszar
1015-ben dont?en leverven a bolgarokat es vlah/olah segit?iket ?
gorogul
:
vlachos
? az ochridai ersekseg egyhazi fennhatosaga ala helyezte. Ochrida pedig
Albaniatol
delkeletre fekszik.
Vannak olyan feltetelezesek (lasd Vekony Gabor), hogy a vlach/olah (roman) nep a
Balkan
deli reszen alakult ki, ahonnan a 12-
13. szazadban
, nyajaikat terelve telepedtek meg
Havasalfold
es
Erdely
teruleten. Statuszukat a
vlach jog
legalizalta. Azonban az uj Jirecek vonaltol delre a Balkan felszigeten a gorog nyelv dominalt, es az eszaki roman dialektudban nincsenek jelent?s szamban abbol a korbol (8-10 szazad) szarmazo gorog jovevenyszavak. A legvaloszin?bb, hogy a romanok az egesz keletromai birodalom kes?romai nepessegenek leszamazottjai a dalmatok mellett (beleertve a valamikora Trajanusz fele romai telepesek leszarmazottjait is), es a szlavok delkelet-europai invazioja nyoman harom f? reszre szakadtak, egymastol elszigetel?dve: nagy tobbseguk a Duna menten, f?leg a Timok volgye iranyaba tomorult, valamint a Dunatol eszakra, Karpatokba telepedett/elt, a deliek egeszen Thesszaliaig menekultek, masok Dalmaciaba es Isztriaba telepedtek at, a tobbi pedig beolvadt a szlavok (szerbek, bolgarok) nagy tomegebe.
Roman parasztcsalad
Kekesfalva
(Meria)
faluban 1911-ben
A
18. szazadtol
kezdve elindult a romanok nemzette valasa, es onallosodasi torekvese, ennek resze volt a
Horia-fele lazadas
(Horia = Nicola Ursu din Albac), majd az
1848-49-es szabadsagharcban
onallo mozgalmat szerveztek, es szembefordulva a magyar forradalmarokkal (Erdely unioja miat), a csaszari seregek oldalan valo reszvetel mellett dontottek.
1859
-ban a fuggetlenne valt
Moldva
es
Havasalfold
egyesulesevel letrejott uj allam, "Romania" kes?bb, a nemzetkozi elismerest megszerezve felveszi a
Roman Kiralysag
nevet. Ugyanakkor megjegyzend?, hogy a "Romania" megnevezest a kozepkori Bizanci (Latin) csaszarsagra is hasznaltak. A roman nyelv irasmodja
a kozepkortol 1860
-ig a
roman cirill abece
volt, ekkor tertek at a
latin irasra
.
A
20. szazad
elejen Erdelyben a romanok osszlakossagon beluli aranya mar meghaladta az 50%-ot.
1920
-ban
Besszarabiat
,
Bukovinat
,
Erdelyt
, a
Partiumot
es a
Bansag
keleti felet is Romaniahoz csatoltak. Eszak-Bukovina es Besszarabia
Szovjetuniohoz
valo hozzacsatolasa utan
1945
-ben kialakult a mai
Romania
terulete. Ezutan
Romania
szocialista
allamma valt. 1965-ben
Ceau?escu
atvette a hatalmat, es a szovjet erdekszferan belul igen egyedulallo rendszert epitett ki, amelyet
1989
-ben a
romaniai forradalom
elsoport. Romaniat
2007
-ben az
Europai Unio
felvette tagjai soraba.
A magyarorszagi roman nemzetiseg
[
szerkesztes
]
A
trianoni bekeszerz?des
el?tti
Magyarorszagon
a legnagyobb lelekszamu kisebbseget alkottak (kb. 2,8 millio f?). Magyarorszag mai teruleten a
2001
-es nepszamlalas adatai szerint kb. 10 000 f? vallotta magat roman nemzetiseg?nek, illetve roman anyanyelv?nek. F?kent az orszag keleti reszeben elnek. Nehany jelent?sebb telepules, ahol romanok laknak:
Ketegyhaza
(Chitighaz)
,
Elek
(Aletea)
,
Gyula
(Giula)
,
Mehkerek
(Micherechi)
,
Magyarcsanad
(Cenadul Unguresc)
.
A bolgar id?kre emlekeztet a kes?bbi tortenelmi Magyar Kiralysag harom Fehervarra magyarositott helysegneve, kes?bbi f?varosa: Nandor- (azaz bolgar)-, Szekes- (koronazo) es Gyula-Fehervar. A romanok utobbit B?lgrad-nak hivtak, vagyis bolgarul (b?lgarski<volgai turkok).
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]