A roman nyelv ma a latin irast hasznalja. 1860 -ig ( Moldovaban 1989-ig) a romant cirill bet?kkel irtak, ekkor valtottak a ma is hasznalt abece el?djere, melyet az olasz helyesiras alapjan alakitottak ki. Erdelyben volt egy sajatos latin irasu valtozata, mely az akkori magyar helyesirason alapult. ^[1]

A mai roman abece a kovetkez? 31 bet?b?l ^[2] all:

A q, w, y bet?ket csak idegen eredet? nevekben es meg meg nem honosodott idegen szavakban hasznaljak (peldaul quasar , watt , yacht ). Ezek csak 1982 ota reszei az abecenek. Bar regebben hasznaljak, de a k is igen ritka, altalaban nemzetkozi szavakban talalhato meg, mint pl. kilogram, broker, karate, Kelvin .

Az [?] es a [t?s] hang helyesen ? , illetve ? bet?vel irando, vessz?vel alattuk, nem a francia C alatti diakritikus jellel , de a szamitogep-hasznalat hatasakent az a ? es a ? terjed?ben van.

A bet?k nevei [ szerkesztes ]

Egyes massalhangzok nevenek ket valtozata van, masokenak harom:

• a latin abece bet?inek altalanosan ismert neve, ami a magyar nyelvben is hasznalatos, peldaul b ( be ), f ( ef )
• a ?romanos” nevek, i -vel minden massalhangzo utan, peldaul b ( bi ), f ( fi )
• Az 1982 -ben elfogadott normak szerint minden massalhangzo neveben (a h -n es a q -n kivul) e volt a maganhangzo utan, peldaul b ( be ), f ( fe ).

A legutobb elfogadott normak ^[3] megengedik mind a haromfele bet?nevet. Ezek szerint, a roman abece bet?inek nevei a kovetkez?k:

Mellekjeles bet?k [ szerkesztes ]

A roman abece ot mellekjeles bet?t tartalmaz, melyek kozul egyen c?ciul? vagy brevis ( ˇ ) talalhato: ? ; kett?n circumflex vagy tet?s ekezet ( ? ) van: a, i (ezek hangerteke is ugyanaz); valamint kett? alatt virguli?a vagy vessz? lathato: ?, ? . A tobbi latin irasu europai nyelvhez hasonloan a roman iras sem tesz pontot a nagybet?s i-re es j-re: I, J .

A latin bet?s idegen tulajdonneveket altalaban az eredeti formaban irjak (pl. ( Munchen , Angouleme ), de akadnak kivetelek is (pl. Istanbul ?stanbul helyett, Bogota Bogota helyett).

Nyelveszeti konyvekben, szotarakban el?fordulhatnak eles ekezettel ellatott maganhangzok. Ezek az ekezetek hangsulyt jelolnek, esetenkent ket azonos alaku, de elter? hangsulyu szavakat is megkulonboztethetnek: era ?korszak” ? era ?volt (mult id?)”, acele ?a t?k” ? acele ?azok”. A mindennapokban ezek az ekezetek nem hasznalatosak.

Az a es i bet?k [ szerkesztes ]

Az a es i bet?k ugyanazt a hangot jelolik ( [?] ), de elter? fejl?des eredmenyekent. A jelenlegi hivatalos helyesiras szerint az a csak szo kozben, az i pedig a szo elejen es vegen talalhato. Kiejtesuk nagyjabol az "u" es "i" bet?k kozott van. Szinte megegyezik az orosz jeri (ы) bet?evel.

A nyelvfejl?des soran az egyes latin hangokbol kialakult /?/ hangot kulonfelekeppen jeloltek, leggyakrabban az eredeti latin hang irasjele fole tett kalapos ekezettel (a, e, i, u) , ^[4] peldaul: anger (latin angelus , ?angyal”) ? ma inger , vent (latin ventus , ?szel”) ? ma vant , ride (latin ridet , ?mosoly”) ? ma rade , adunc (latin aduncus , ?penge”) ? ma adanc . Az 1904-es reform soran ebb?l csak a ma is hasznalt a es i maradt meg, de ezek hasznalata is valtozott az id?k soran.

A masodik vilaghaboruig az i -t szo elejen es vegen, mig az a -t csak szo belsejeben hasznaltak. Ez alol kivetel volt, hogy a ragozott es kepzett szavak megtartottak eredeti irasmodjukat, tehat a szovegi i nem valtozott a -ve ragozas vagy kepzes kozben: uri ?utal” ? urit ?csunya”.

1953 utan csak az i -t hasznaltak minden helyzetben, meg nevekben is, pl.: Rominia ?Romania”. 1964-ben egy kisebb helyesirasi reform visszaallitotta az a hasznalatat, de csak a roman szoban es szarmazekaiban, valamint nehany nevben, pl. Brancu?i .

A rendszervaltas utan, 1993-ban visszaallitottak az 1953 el?tti rendszert, nehany kis kulonbseggel. Ma ezt a hangot szo elejen es vegen i -vel, mig szo belsejeben a -val kell irni. Ez alol kivetel csak osszetett szavak eseteben van ( ne- + indemanatic ?ugyes” → ne i ndemanatic ?ugyetlen”, es nem *ne a ndemanatic ). Ugyanekkor a regi szaballyal ellentetesen, a ragozott, kepzett szavakban az iraskep megvaltozik: uri ?utal” ? urat ?csunya”. Meg egy fontos valtozas, hogy az a fi ige egyes szam els? szemely? es tobbes szam harmadik szemely? alakjat a regi *sint helyett ma sunt alakban irjuk. Ezeket a valtozasokat azzal magyarazzak, hogy igy a roman helyesiras etimologiailag kozelebb kerul a latin nyelvhez, ezzel szemben sokkal tobb olyan latin eredet? szo van, amelyek az 1993 el?tti ortografiaval allnak kozelebb a latin gyokerukhoz, pl.: *riu (latin rivus ?folyo”) ? ma rau , *ride (latin ridere ?nevetni”) ? ma rade , *sin (latin sinus ?obol”) ? ma san , *stringe (latin stringere ?gy?jteni”) ? ma strange , *luminare (latin luminaria ?feny”) ? ma lumanare stb.

A mai napig vannak olyan kiadok, melyek nem hajtottak vegre m?veikben az 1993-as helyesirasi reformot, illetve sajat szabalyrendszert dolgoztak ki az [?] hang irasara. A hivatalos szotarak, nyelvi kiadvanyok azonban altalaban alkalmazzak az uj szabalyokat.

Az ? es a ? bet?k [ szerkesztes ]

Az ? es a ? bet?k vessz?t tartalmaznak mellekjelkent. Az uj mellekjeles bet?ket Petru Maior javasolta el?szor a roman helyesiras szamara 1825-ben. ^[5] Hasznalatukat megneheziti, hogy konnyen osszekeverhet?k a cedillat tartalmazo bet?kkel (?, ?). Az ? es a ? a Roman Akademia keresere bekerult az Unicode szabvany 3. kiadasaba. Magyar megfelel?juk: ?-nek az ?s”, ?-nek a ?c”.

Sajnos a szamitogepeken eleinte csak a cedillas verzio volt elerhet?, ezert ez a bet?valtozat igen elterjedtte valt a mindennapi hasznalatban. Csak a Windows Vista , a 2005-nel kes?bb kiadott Linux es MacOS verziok kezdtek el tamogatni a szabalyos vessz?s valtozatokat. Romania EU-ba tortent belepesevel viszont mar a szabalyos formak valtak kotelez?ve, ezert pl. a Microsoft is kenytelen volt lecserelni a regebbi rendszerein (pl. Windows XP) talalhato bet?tipus-allomanyait is a szabvanyos bet?ket tartalmazora.

Elhagyott bet?k [ szerkesztes ]

Az 1904-es helyesirasreformmal a kovetkez? bet?ket hagytak el az abeceb?l:

• ? ? A t ? ? paroshoz hasonloan letezett egy d ? ? (a d alatt egy vessz?vel) paros is, jelenleg a z helyettesiti, hiszen ezzel egyenertek? volt a hangerteke. Ez a bet? jelezte, hogy az adott szoban a [z] hang az a latin /d/ -b?l szarmazik: *?i (latin dies ?nap”) → zi , *?an? (?tunderi” latin eredete a Diana nev) → zan? .
• e ? Olyan regi e bet?t jelez, amelynek a kiejtese megfelelt a mai ea kett?shangzonak. Mai megfelel?je e, ea, ia lehet. Gyakran azt is jelezte, hogy az adott hang a latin e -b?l szarmazott. Peldak: *aceste → aceste ?ezek”, *mires? → mireas? ?menyasszony” (a latin mire -b?l), *er → iar ?valamint”.
• ? ? Hasonloan az a / i parhoz, az ? az ? -val allt parban, kiejtesuk egyforma volt, egyedul az elter? hangfejl?des kulonboz? voltat jelezte, ma ? all helyette: *imp?rat → imp?rat ?csaszar”, *p?s?ri → p?s?ri ?madarak”.
• ? ? Olyan felhangzos i -t jelolt, ami a roman nyelvben kett?shangzokban es harmashangzokban szerepel, valamint a szo vegen altalaban massalhangzok utan talalhato, es meglagyitja a megel?z? massalhangzot ( [?] ). A cirill ь atirasakent jott letre, jelenleg egyszer? i helyettesiti (lagyitojel) : *grec? → greci , *lup? → lupi , *Bucuresc? → Bucure?ti . Azzal, hogy ezt a bet?t egyszer? i -vel helyettesitettek, az i kiejtese nagymertekben megnehezult, meg anyanyelvi beszel?k is hibaznak olyan neveknel, mint Pecica [?pet???.ka] vagy Mavrogheni [mavro??eni] .
• o ? Olyan felhangzos o bet?t jelez, amelynek kiejtese megfelelt a mai oa kett?shangzonak. Mai megfelel?je is oa . Ez a bet? azt is jelezte, hogy az adott roman hang eredetije a latin nyelvben is o volt. Peldak: *popore → popoare ?emberek” (a latin popor -bol, *forte → foarte ?nagyon” (a latin forte -b?l), *fome → foame ?ehseg”.
• ? ? Jelenleg nincs helyettesit?je, csak szo vegen allhatott, es azt jelezte, hogy az el?tte allo i tisztan ejtend?, nem felhangzokent: *Matei? → Matei . Ugyanekkor el?fordult mas maganhangzok utan is, ilyenkor felhangzos u -kent [w] hangzott, ma egyszer? u -t irunk helyette: *Hasde? → Hasdeu .

Moldovai valtozat [ szerkesztes ]

A nyelv Moldovaban , a Szovjetunio idejen hasznalatos valtozatat cirill bet?kkel irtak ( Moldav abece ). A rendszervaltas utan Moldovaban is a latin iras lett a hivatalos, nehany apro kulonbseggel (peldaul az a es i bet?k hasznalata mas: Romaniaban mindkett?t hasznaljak, Moldovaban pedig csak az i -t, az a csak a Roman szoban es szarmazekaiban, valamint egyes nevekben hasznalatos), bar ez a szabalyozas sem teljesen egyertelm?: a gyakorlatban mind a ket valtozat letezik, egyes ujsagok az a -t, masok az i -t alkalmazzak. A helysegneveket azonban egysegesen a regi szabalyozas szerint irjak (peldaul Hince?ti ).

2005-ben a Moldovai Akademia is elfogadta a Roman Akademia 1993-as helyesirasreformjat, azota a ket nyelv helyesirasa elvileg egyseges. Egyes kiadvanyok azonban tovabbra is elterhetnek a hivatalos szabalyozastol.

Bevitel [ szerkesztes ]

Magyar billenty?zetr?l a kovetkez?keppen lehet bevinni a bet?ket (Windows):

Az alabbi bet?k csak Unicode karakterkent vihet?k be:

Fonetikus abece [ szerkesztes ]

A NATO fonetikus abece roman megfelel?je f?kent roman neveket tartalmaz, kiveve a K, J, Q, W, Y, Z bet?knel. A mellekjeles bet?ket ( ?, A, I, ?, ? ) altalaban a mellekjel nelkuli valtozataikkal (A, A, I, S, T) helyettesitik.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Mioara Avram: Ortografie pentru to?i. (hely nelkul): Editura Litera Interna?ional. 2002. (romanul)  
• The Unicode Consortium: The Unicode Standard, Version 3.0. Boston: Addison-Wesley. 2000. ISBN 0-201-61633-5 (angolul)  

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Omniglot.com ? Roman nyelv, abece, kiejtes
• Unicode.org ? Unicode Latin Extended-B karakterek
• etc.tuiasi.ro A roman nyelv hangjai

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Roman cirill abece
• Moldav abece
• A roman nyelv Swadesh-listaja
• Aroman nyelv
• Meglenoroman nyelv
• Isztroroman nyelv