Ebben a szocikkben az orosz nevek magyaros atirasban szerepelnek.

Rogyion Jakovlevics Malinovszkij
Szuletett	1898 . november 23. Odessza , Orosz Birodalom
Meghalt	1967 . marcius 31. (68 evesen) Moszkva , Szovjetunio
Sirhely	Temet? a Kreml falanal
Allampolgarsaga	szovjet orosz
Nemzetisege	Orosz
Szolgalati ideje	1914 ? 1967
Rendfokozata	a Szovjetunio marsallja
Csatai	Els? vilaghaboru Oroszorszagi polgarhaboru Spanyol polgarhaboru Masodik vilaghaboru
Kituntetesei	Szovjetunio H?se (2x: 1945 szeptember 8, 1958 november 22) Gy?zelem-rend Lenin-rend (5x) Voros Zaszlo erdemrend (3x) Szuvorov-rend (2x) Kutuzov-rend Sztalingrad Vedelmeert emlekerem Croix de Guerre (I. vh) Croix de Guerre (II. vh) Szent Gyorgy-kereszt Az 1941?1945-os Nagy Honved? Haboruban aratott gy?zelem huszadik evfordulojara emlekerem Japan Legy?zeseert emlekerem Budapest Beveteleert emlekerem Becs Beveteleert emlekerem A Voros Hadsereg megalapitasanak 20. evfordulojara emlekerem A Voros Hadsereg megalapitasanak 30. evfordulojara emlekerem A Voros Hadsereg megalapitasanak 40. evfordulojara emlekerem Szuhebator-rend Mongol Voros Zaszlo Erdemrend Nep h?se-rend Legion of Merit Becsuletrend (Franciaorszag) Csehszlovak haborus kereszt Feher Oroszlan-rend Partizan csillagrend
Halal oka	rak
Hazastarsa	Larisa Nikolaevna (1925?1946) Raisa Yakovlevna Galperina (1946?1967)
Gyermekei	Natalia Malinovskaya
Iskolai	M. V. Frunze Katonai Akademia
Rogyion Jakovlevics Malinovszkij alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Rogyion Jakovlevics Malinovszkij temaju mediaallomanyokat.

Rogyion Jakovlevics Malinovszkij ( oroszul : Родион Яковлевич Малиновский , Odessza , 1898 . november 23. ? Moszkva , 1967 . marcius 31. ) orosz-szovjet katona, a Szovjetunio marsallja es vedelmi minisztere.

Az els? vilaghaboruban az orosz cari hadseregben, a Francia Idegenlegioban is szolgalt, majd vegul 1919 -ben a Voros Hadsereg katonaja lett. A Vezerkari Akademia elvegzese utan a spanyol polgarhaboruban 1936 -tol 1938 -ig katonai tanacsadokent vett reszt. ^[1]

A masodik vilaghaboru egyik legismertebb szovjet parancsnoka, tobb nevezetes csata resztvev?je es a sorsfordito sztalingradi csata egyik kiemelked? katonai vezet?je. Magyarorszag megszallasaban a 2. Ukran Front parancsnokakent tevekenyen reszt vett. 1944 masodik felet?l sikerrel vivta meg a debreceni csatat es Budapest ostromanak iranyitoja volt. Csapataival elfoglalta Csehszlovakia , Ausztria jelent?s reszet es a nemet kapitulacio Nemetorszagban erte. A harcot Azsiaban a Bajkalontuli Front gy?ztes parancsnokakent fejezte be.

A masodik vilaghaboruban szovjet katonai fels? vezet?kent vitathatatlanul kiemelked? teljesitmenyt nyujtott es igy hozzajarult a Harmadik Birodalom es Japan legy?zesehez, de szemelyehez kothet?, hogy a Magyarorszagrol ugynevezett ? malenkij robot ”-ra elhurcolt artatlanok szenvedeseiert ? is felel?s. A haboru utan a tavol-keleti csapatok f?parancsnoka, 1956 ? 57 -ben rovid ideig a hadugyminiszter els? helyettese es a szarazfoldi csapatok f?parancsnoka volt.

1957 ? 67 kozott, katonai palyafutasanak csucsakent, hadugyminiszter lett. A haboru utani hideghaboru id?szakaban jelent?s erdemeket szerzett a szovjet hadsereg fejleszteseben, es miniszterkent reszese volt a Szovjetunio katonai szuperhatalomma valasanak. ^[2]

Fiatalsaga [ szerkesztes ]

Szuleteset kovet?en edesanyjaval Odessza varosabol Ukrajna mez?gazdasaggal foglalkozo videkere koltoztek. Edesapjarol nem sokat lehet tudni, ^{[j 1]} valamint esetleges zsido szarmazasaval kapcsolatban maig lezaratlan vita folyik. ^{[j 2]} Neveleseben edesanyjat nevel?apja, egy szegenysorban el?, ukran paraszt segitette, aki azonban nem fogadta orokbe ?t. A nagy szegenyseg miatt a csaladban mindennaposak voltak a veszekedesek. Rogyiont az elemi iskola elvegzese utan, 13 eves koraban el is uldoztek a csaladi hazbol, igy otthontalanna valt. Ebben az id?ben, egy kozelben lako, bizonyos Jarosinszkij ur birtokan, az intez? mellett mindeneskent alkalmi mez?gazdasagi munkakat vegzett. Felemelkedest jelentett szamara, amikor 1913 -ban visszatert szul?varosaba, es nagynenje csaladjanak ved?szarnyai alatt egy odesszai boltban kifutofiukent dolgozhatott. ^[3]

Az els? vilaghaboru kitoresekor csak 15 eves volt es meg nem katonakoru, de egy katonai vonatra titokban felkapaszkodva kijutott Vilniusba , a nemet frontra. Az ottani vezenyl? parancsnokot ez a tette meggy?zte arrol, hogy eleg erett onkentesnek, es jutalmul a frontvonalra osztotta be geppuskasnak. Ezzel elkezd?dott katonai palyafutasa. Kezdetben a 256. Jelizavetgradi (ma: Kropivnickij , Ukrajna ) gyalogezred geppuskas alegysegeben l?szeradagolo volt, majd iranyzo feladatokat latott el. ^[4] 1915 -ben mar a Szent Gyorgy-kereszt IV. fokozataval tuntettek ki, es el?leptettek ?rvezet?ve . A harcban soha nem kimelte magat, igy a sebesulesek sem kerultek el.

Korhazi apolasat kovet?en, 1916 -ban kalandos uton Franciaorszagba kerult, ahova az Orosz Expedicios Csapatok tagjakent vezenyeltek, hogy segitsen az Antant nyugati hadszinteren. Itt hamarosan ?rmester lett, azonban a bolsevik forradalom kitorese utan az orosz expedicios csapatoknal is zavargasok tortek ki, ezert feloszlattak az orosz egysegeket. ^[5] Malinovszkij korhazi kezelese miatt kimaradt a zendulesb?l es mas valasztasi lehet?sege nem leven, az orosz katonak jelent?s reszevel egyutt tovabb harcolt a nemetek ellen, mar az Idegenlegio zaszlaja alatt. A harcok soran ujabb sulyos sebesulest szerzett a bal laban, de a harcteren tanusitott batorsagaert a francia ? Croix de Guerre ” kituntetest erdemelte ki.

Oroszorszagba a haboru befejezeset kovet?en, 1919-ben tert vissza, majd csatlakozott a Munkas-paraszt Voros Hadsereghez . Februarban megbetegedett, tifuszos lett es hosszu id?re korhazi kezelesre szorult. Felepuleset kovet?en harcolt Kolcsak admiralis egysegei ellen Omszknal es Novoszibirszknel . ^[6] Reszt vett a hirhedt Ungern baro feher anarchista csapatainak felszamolasaban es itt kapta meg els? igazi parancsnoki beosztasat egy nyolc geppuskabol allo osztag parancsnokakent. ^[7]

A ket vilaghaboru kozott [ szerkesztes ]

Voroskatonakent Sziberiaban alapozta meg jov?jet, es egeszen koran zaszloaljparancsnoki beosztasig jutott el. A parttagok egyre novekv? taborahoz 1926 -ban csatlakozott, mivel tudta, hogy akkor mar ez is kell a tovabbi el?menetelhez. ^[8] Siker koronazta szamitasait, hiszen az ambiciozus fiatal tiszt 1927 -ben a Frunze Katonai Akademia hallgatoja lett, es harom evnyi tanulas utan, mar elmeleti tudassal felvertezetten tert vissza a csapatelethez.

A lovassaghoz vezenyeltek, ahol az Eszak-kaukazusi Katonai Korzet 10. lovashadosztaly 67. lovasezred torzsf?nokekent szolgalt. Itt beosztottja lett az ukran szarmazasu, de Sztalin altal nagyon is kedvelt Szemjon Konsztantyinovics Tyimosenkonak . A kes?bbi lengyel es finn teruleteket agresszorkent csapataival leigazo marsall tamogatasa, a kozos szolgalatban szerzett baratsag, valamint a tovabbra is meglev? ambicioi egyre magasabb beosztasba emeltek a lovassagnal . A kapcsolatai kes?bb is nagy el?nyt jelentettek szamara, mert az akkori lovassagi vezet?k Bugyonnij es Tyimosenko parancsnokok, Sztalin tamogatasanak koszonhet?en, kulonosen nagy befolyassal rendelkeztek. Ebben az id?ben mar a legkivalobb szovjet torzstisztek koze tartozott, es egyre magasabb torzstiszti beosztasokat tolthetett be a rangletran. 1935 -ben, miutan ujra bevezettek a katonai rendfokozatokat , ezredes lett. ^[9]

A spanyol polgarhaboruban [ szerkesztes ]

A spanyol polgarhaboru kitoreset kovet?en, 1936-ban onkent jelentkezett, hogy harcolhasson spanyol kommunista elvtarsaival egyutt a Franco tabornokot tamogatok ellen. Eloljaroi egyetertesevel tanacsadokent, a megalakulo nepi hadsereg felallitasa mellett, behatoan tanulmanyozta az ellenfel harcaszatat es hadm?veleti eljarasait. ^[10] Harc kozben tapasztalhatta meg, hogy a jol felszerelt, Francot tamogato er?k mikent alkalmaztak a tuzerseg es a legier? eszkozeit. Kulon figyelmet szentelt annak, hogy a gyalogsag hogyan m?kodhet hatekonyan egyutt a tuzerseggel es a harckocsicsapatokkal . Szamos katonai hadm?veleti tevekenysegben vett reszt es masfel ev utan, 1938-ban tert vissza Moszkvaba .

A polgarhaboruban harcostarsa a spanyol kommunista katonai vezet? Francisco Ciutat de Miguel azt mondta rola: “Malino ezredes nem csak katonai batorsagbol mutatott kit?n? peldat, hanem arrol is meggy?zott, mikepp maradjunk emellett embersegesek. Hala neki raebredtem arra, hogy nem eleg, ha egy parancsnok eleg okos, hanem helyen kell lennie a szivenek is.” ^[11]

Spanyolorszagi tavollete a katonai tapasztalatszerzesen tulmen?en, lehet az eletet is megmentette. Szerencsejere nem volt szem el?tt es igy elkerulte az 1937-t?l, Sztalin bizalmatlansaga miatt, a Voros Hadsereg tisztikaraban vegzett tisztogatasokat. ^{[6] [12]}

Ottani sikeres feladat-vegrehajtasat eloljaroi Lenin-renddel es a Voros Zaszlo erdemrenddel jutalmaztak. Az elismeresek mellett az a megtiszteltetes erte, hogy a Frunze Katonai Akademiara neveztek ki vezet? oktatonak. Az akademia tanarakent, mint haborus tapasztalatokkal felvertezett mester oktathatta a hallgatoknak a csapatok harctevekenysegenek megszervezeset es vezeteset. A harcaszati kerdesek megvitatasa kozben a helysegharc, a nagy vizi akadalyok lekuzdese teren es az uralkodo magaslatok vedelmeben szerzett jartassagat adta at, mely tudas nagy szolgalatot tett az altala kepzett tiszteknek.

Kes?bb nagy jelent?sege lett, es Malinovszkij hadaszati kepessegeit igazolta az a felismerese, hogy az Iberiai-felszigeten lezajlott haborut korlatozott er?kkel es eszkozokkel vivtak meg. Ez azert volt fontos, mert a nemetek elleni hadm?veletek soran annak a hive volt, hogy csak jelent?s pancelos es gepesitett magasabbegysegek onallo alkalmazasaval lehet a nyugati hadaszati iranyban gy?zelmet elerni. Ezt a szovjet hadvezetes sokaig nem ismerte fel, es 1940-ig a harckocsiegysegeket megosztva, els?sorban a loveszek (gyalogsag) kozvetlen tamogato er?ikent alkalmazta, hasonloan a spanyol polgarhaboruban kovetett harceljarasokhoz. ^[13]

Malinovszkij a masodik vilaghaboruban [ szerkesztes ]

A visszavonulas keser?sege es az azt kovet? felemelkedes [ szerkesztes ]

1941 elejen a szovjet katonai es politikai vezet?k szamara is egyre nyilvanvalobba valt, hogy a Wehrmacht csapatok a Barbarossa hadm?velet el?keszitesen munkalkodnak, melynek lenyege, hogy villamhaborus elkepzelesek szerint rohanjak le a Szovjetuniot. Malinovszkijt a katedra mell?l, vezer?rnagyi kinevezessel, szul?foldjere vezenyeltek. Az ujonnan felallitott Odesszai Katonai Keruletben a 48. Loveszhadtest parancsnoka lett, kozel a roman hatarhoz. ^[14] A Szovjetunio elleni nemet tamadas kezdeti szakaszaban a Voros Hadsereg minden gyengesege megmutatkozott, elkepeszt? vesztesegeket szenvedtek, de Malinovszkij ? a csapasok ellenere ? a kritikus pontokon helyt tudott allni.

Harcolt csapataival a Prut folyonal, Nyikolajev es Dnyepropetrovszk varosai koruli csatakban es egyfajta kulonleges elismerest vivott ki maga irant katonai koreben. A veszelyes els? vonalban, a katonai kozott is kepes volt vezetni ?ket, szemben tabornok tarsai gyakorlataval, akik altalaban a front mogul iranyitottak a csapataikat. A technikai es szambeli folenyben lev? ellenseg el?l azonban ? is hatralni kenyszerult a Fekete-tengerig . Ezekben a kezdeti harcokban alakult ki egy olyan parancsnoki reteg, amely meghatarozo szerepet kapott a tovabbi, mar sikeresebb hadm?veletekben. ^[15]

A nagy fordulat [ szerkesztes ]

A 48. Loveszhadtest bazisan uj magasabbegyseget allitottak fel. Az ujjaszervezett 6. Hadsereg parancsnoki beosztasat 1941 . augusztus 25-en vette at. ^[16]

1942 juliusatol az Eszak-kaukazusi Front Don operativ csoport parancsnoksaga alatt harcolt, feladata Rosztov es a Kaukazusban talalhato letfontossagu olajmez?k fele el?renyomulo, tobbszoros tuler?ben lev? nemet er?kkel szembeni vedelmi vonalak tartasa volt. ^[17] Altabornagyi el?lepteteset azert kapta, mert meg tudta allitani csapataival a nemetek el?retoreset a doni tersegben . ^[18]

Miutan visszavetette a nemet csapatok tamadasat, a tovabbiakban mar a 6. es a 12. Hadsereg kozos hadm?veletet iranyitotta. Reszt vett csapataival a Harkov kornyeki harcokban, am a delnyugati front, Tyimosenko altalanos parancsnoksaga alatt, oriasi veszteseget szenvedett el. Tulertekeltek az ott inditott tamadast, hiszen bar 100 km-re visszaszoritottak a nemeteket, nem tudtak kihasznalni a varatlan lehet?seget. A szovjet tamadas eredmenytelenseget mutatja, hogy 240 000 szovjet katona esett fogsagba, es korulbelul 1000 harckocsijuk veszett oda, ezzel szemben a nemet csapatok csupan 20 000 f?t vesztettek halottakban es sebesultekben. Ez volt az egyik legnagyobb szovjet kudarc a haboru soran. ^[19]

Sztalin tobbnyire gyanakvo volt vele szemben, es id?nkent felmerult szemelyevel kapcsolatban a megbizhatosag kerdese is, els?sorban velt nemzetkozi kapcsolatai miatt. Az els? vilaghaborus franciaorszagi tartozkodasa nem volt szamara jo ajanlolevel. ? azonban a harcteren bizonyitotta Sztalinhoz es a szovjet nephez valo h?seget, es igy a doni hadm?velet parancsnokakent tovabbra is vegezhette a feladatat.

A haboru igazi fordulatanak valt reszeseve a sztalingradi es a kurszki csata reven. A Sztalingradnal korulzart nemet es szovetseges er?k felszabaditasara inditott nemet Wintergewitter ? Teli vihar fed?nev? pancelostamadast az altala, mint a 2. Gardahadsereg parancsnoka, vezetett egysegek akadalyoztak meg. A hadm?veletek eredmenyekeppen a Sztalingradnal kelepcebe zart nemet csapatoknak nem maradt tovabbi eselyuk a kiszabadulasra. ^[20] Hitler, meg utolso probalkozaskeppen az ellenallas fenntartasara, vezertabornaggya ( nemetul : Generalfeldmarschall ) leptette el? Paulus tabornokot . ? ennek ellenere megadta magat, es igy megakadalyozta a tovabbi ertelmetlen verengzest. (→ Sztalingradi csata ) Malinovszkijt el?leptettek es kituntettek a Szuvorov-renddel . Itt ismerkedett meg es letesitett szoros kapcsolatot a kes?bb politikai karrierjet is egyenget? Nyikita Szergejevics Hruscsovval , aki ekkor tagja volt a front katonai tanacsanak. ^[21]

A hadaszati kezdemenyezes a keleti fronton Kurszknal kerult veglegesen a Voros Hadsereg kezebe, amit ett?l kezdve a nemeteknek nem sikerult tobbe visszaszerezniuk. A szovjet katona harcerteke ? noha batorsaga korabban is ketsegbevonhatatlan volt ? ekkortol tekinthet? azonosnak a nemet katonaeval. Katonai ertelemben mind a szovjet tabornoki, mind a tisztikar altalanos szinvonala ekkortol lett egyenrangu a nemettel, melyet helyenkent es id?nkent meg is tudott haladni. ^[22] A Don kornyeki hadm?veletek soran kialakult a gy?zelem megvivasahoz szukseges szovjet marsalli kar vezet? csoportja. Kurszknal es az azt kovet? belgorodi hadm?veletben Zsukov es Vaszilevszkij mellett mar vezet? szerepet jatszottak a haboru kovetkez? szakaszanak meghatarozo egyenisegei: Konyev , Vatutyin , Rokosszovszkij , Tolbuhin es Malinovszkij. A sztalingradi harcok soran Malinovszkij parancsnok el? legendava valt. ^[23]

A szovjet villamhaboru [ szerkesztes ]

Nagy elegtetelt jelentett Malinovszkij szamara, hogy visszafoglalhatta szul?varosat, Odesszat. Gy?zelmenek a rola keszult odesszai emlekm?vek allitanak emleket. 1944 majusaban, a 2. Ukran Front parancsnokakent, a nemetek altal meg megszallt szovjet teruletek visszafoglalasara inditott hadm?veletet, es a Tolbuhin hadseregtabornok (kes?bbi marsall) altal parancsnokolt 3. Ukran Front csapataival versenyben, a balkani teruletek fele iranyulo hadmozdulatok sikeres vegrehajtasaba fogott.

A tamado hadm?veleteik soran Malinovszkij es Tolbuhin, a ket kiemelked? frontparancsnok, sajatos vetelkedest folytatott. A szeles arcvonalon, akar tobb f?iranyt kijelol?, a meglepetest es az alcazas tudomanyat mint taktikai elemeket s?r?n alkalmazo Malinovszkij viszonylag lassabban, de sokkal kiszamithatobban haladt el?re egysegeivel. Tolbuhin, ezzel szemben, tobbszor is hatekonyan alkalmazta a sz?kebb savban, nagyobb er?kkel vegrehajtott, mindket felnek nagy vesztesegeket okozo koncentralt tamadast, es vivott ki ezert latvanyosabb sikereket. ^[24]

1944 kes? augusztusa es kora szeptembereben Romania elfoglalasaert inditott Jaszvasar ? Kisinyovi hadm?veletekben villamhaborus gyorsasaggal, sikert-sikerre halmoztak a veluk szemben allo, egyebkent jol meger?sitett nemet es roman csapatokkal szemben. ^[25] A ket front csapatai egyutt elpusztitottak az Antonescu diktatort tamogato, fel millio f?t szamlalo nemet es 400 000 f?s roman katonai hader?t. Ezek a sikerek nagyban hozzajarultak ahhoz, hogy Romania kilepett a tengelyhatalmi szovetsegb?l, es ez teremtette meg a lehet?seget Magyarorszag hatbatamadasanak is. A romanok palfordulasa egyebkent el?nyosebb helyzetet eredmenyezett szamukra a masodik becsi dontes hatalyon kivul helyezesehez is, es ennek kovetkezteben a Magyar Kiralysaghoz visszatert magyar nemzetreszek ujbol roman fennhatosag ala kerultek.

Malinovszkijt, balkani erdemei elismeresekent, 1944. szeptember 10-en Moszkvaban el?leptettek marsalla . ^[26]

Magyarorszagi hadm?veletek [ szerkesztes ]

Folytatva sikeres romaniai hadm?veleteit, Malinovszkij a Deli-Karpatok hagoin tuljutva magyar foldre lepett. Eszak-Erdelyben a roman csapatokkal kiegeszitett szovjet tuler? el?renyomult, es 1944 szeptembereben mar sulyos harcok dultak Erdelyben a szemben allo, hazajukat ved? magyar es a szovetseges nemet csapatok ellenallasa miatt. Elkeseredett csatakban, Arad es Torda tersegeben is gy?ztek er?i, es a magyar-nemet csapatok kenytelenek voltak visszavonulni. ^[27]

Ugyanekkor legenda is szuletett a magyar honvedek es a szekelyek helytallasarol. A Csiki-havasokban , a Gyimesi-szorosban , az ott harcolo maroknyi magyar er? tartotta magat es vedte az ?si hatart. A 32. hegyi hatarvadasz zaszloaljhoz tartozo harccsoport katonai a 24 eves f?hadnagy, vitez Seb? Odon parancsnoksaga alatt emberfelettit teljesitettek. Olyan sikeresen harcoltak, hogy a szovjet parancsnoksag nagy er?ket sejtett Gyimesbukk kornyeken, ezert del fel?l, kerul?vel folytattak tamadasukat, Temesvar es kornyeke fele. ^[28]

Malinovszkij, Szeged elestet kovet?en, 1944. oktober 13-an Deszken targyalast folytatott Horthy kormanyzo kovetevel, Utassy Lorand ezredessel. Szalasi oktober 15-ei hatalomatvetele azonban remenytelenne tette az esetleges megegyezest a szovjetekkel. ^[29]

A harcban allo honvedek es a szovetseges nemet katonak elkeseredett vedelmi jelleg? harcokat folytattak, de mindezek ellenere a szovjet tamadas haladt el?re. 1944. oktober 20-an elesett a nemet pancelos er?kkel vedett Debrecen . Itt vivtak a magyarorszagi harcok legnagyobb pancelos utkozetet, a hortobagyi panceloscsatat . ^{[j 3]}

Malinovszkij hadseregenek ekkor mar a hosszu harcok utan csapatfeltoltes es pihen? jart volna, azonban Sztalin Budapest ellen vezenyelte ?ket a tovabbi gyors sikerek remenyeben. ^[30]

Budapest ostroma es Malinovszkij szerepe [ szerkesztes ]

Donteseit nagyban befolyasolta, hogy Sztalinnak nem volt celszer? ellentmondani. Budapest ostroma kapcsan koztudott, hogy Sztalin siettette a parancsnokait, es elkepzelese szerint a szovjet csapatoknak menetb?l kellett volna elfoglalniuk a magyar f?varost. ^[24] Malinovszkij nem ertett egyet ezzel a dontessel, mert szerinte pihentetni kellett volna az alarendelt egysegeket. Akaratat nem tudta keresztulvinni, ezert Budapest ostromat a politikai nyomasnak engedve kezdte meg. A meger?sitett Attila-vonalon f?leg a nemet csapatok reszer?l, osszhangban Hitler parancsaval, az utolsokig kitarto, mindenre elszant er?kkel vettek fel a harcot a faradt szovjet csapatok. Malinovszkij a kezdeti harcok utani jelenteseiben probalt magyarazatot adni arra, hogy miert tart ennyi ideig az ostrom. Az felettesei szamara is elfogadhato magyarazatnak latszott, hogyha a ved?k letszamat nagyobb, korulbelul 180?200 ezres nagysagrendben tunteti fel.

Hamar felismerte, hogy el fog huzodni az ostrom, es ezert a kinos magyarazkodas elkerulese erdekeben 1945. januar 12-en cselhez folyamodott. Amikor a nemet felment? er?k eszak fel?l elertek Dobogo-k?t es Pilisszentkeresztet , a felment? alakulatok es a bekeritett ved?k kozotti teruletr?l tudatosan kivonta hadosztalyai egy reszet, hogy az igy keletkezett resen a bekeritett hely?rseg konnyeden kimenekulhessen az ostromgy?r?b?l. Ez el?nyos lett volna szamara, hiszen Budapest gyors birtokbavetele mellett er?i szinte azonnal felszabadultak volna a nyugat fele torten? tovabbi el?renyomulashoz. ^[31] A tervet azonban nem sikerult veghezvinnie, mert a nemet hadvezetes nem akarta Budapestet atadni, inkabb a ved?ket aldozta fel annak erdekeben, hogy id?hoz jusson.

A budapesti ostrom elhuzodasa azert is kellemetlenul erintette a szovjet hadvezetest, mert a Zsukov vezette 1. Belorusz Front egyes el?retor? egysegei 1945 . februar 3-an atkeltek az Oderan , es mar 60 km-re megkozelitettek a nemet f?varost. Budapest ostroma, ezzel szemben, csak februar 13-an ert veget.

Tovabbi gondot jelentett, hogy a Budapestet ved? 41 080 f? nemet es a harcokban gyakorlatlan, kisegit? karhatalmi er?kkel (KISKA) kiegeszitett, 51 100 f?t kitev? magyar katonak ellen emberfeletti harcok aran lehetett csak eredmenyeket felmutatni, es a nemetek kozul nem sikerult tomegesen hadifoglyokat ejteni. ^{[32] [33]}

Malinovszkij januar 18-an, amikor Pest elfoglalasanak vegehez kozeledtek az alarendeltsegeben harcolo egysegek, a roman csapatokat a pesti tamado hadm?veletek utolso szakaszaban kivonta a frontrol. Valoszin?leg azert, mert nem akarta a sikert megosztani a romanokkal es tarthatott az esetleges roman atrocitasoktol es az sem jott jol, hogy a gyengebb harcertek? magyar egysegek lenyegesen nagyobb ellenallast mutattak a romanokkal szemben. A roman hadvezetes hangot adott nemtetszesenek, de azert vegrehajtotta a marsall parancsat. ^{[34] [j 4]}

A szovjet katonai vezetes dontese ertelmeben Budapestet ostrommal vettek be. Ez 51 napos helysegharcot jelentett. A budapesti csata 1944. oktober 29-et?l 1945. februar 13-aig, 108 napig tartott. ^[24] A ved?k ellenallasa februar 11-en lenyegeben ertelmetlenne valt, igy megmaradt egysegeik 12-en kapitulaltak, azonban az ellenallo tampontok felszamolasa, f?kent a var es a Duna kozott, csak 13-an fejez?dott be. Az ostromgy?r?b?l kitort es egysegeikt?l elszakadt katonak utani hajtovadaszat elhuzodott februar 16-aig. ^[24]

Malinovszkij es a ?malenkij robot” [ szerkesztes ]

A Szovjetunio Honvedelmi Miniszteriumanak leveltaraban fellelhet?, hogy a budapesti csataban a Malinovszkij marsall altal vezetett 2. Ukran Front fogsagaba kerult ellenseges er?k letszama 138 000 f? volt. A ved?k kozul ? a harcok hevesseget es valos szamat tekintve, valamint a nemetek magas halalozasi aranyat is ismerve ? nem tobb mint 40 000 harcolo katona eshetett tenylegesen szovjet fogsagba. A fennmarado korulbelul 100 000 f?t a Budapestr?l es az azt korulvev? agglomeraciobol ? malenkij robotra ” elhurcolt polgari szemelyek alkottak. ^[35]

Malinovszkij alarendeltjei a ?hadifoglyokat” ugy adtak at az NKVD Hadifogoly- es Internaltugyi F?csoportf?noksegenek, hogy a marsallnak mint parancsnoknak tisztaban kellett lennie azzal, hogy a hianyzo fogolymennyiseget a polgari lakossag koreb?l potoltak , ezert felel?s artatlan emberek elhurcolasaert. Kozismert volt akkor az a szovjet magatartas, hogy katonaik begy?jtottek azokat a civileket is, akik valamilyen egyenruhat viseltek es hadifogolykent bantak veluk. ^[35]

A mandzsuriai fronton [ szerkesztes ]

Budapest ostroma utan meg bevette Pozsonyt es Becset is, majd Nemetorszagban erte a nemetek vegleges kapitulacioja. A haboru szamara azonban nem ert veget, 1945 majusaban a szovjet tavol-keletre vezenyeltek, ahol a szovjet er?k a japanok elleni tamadasra keszultek fel. A csapatosszevonasok jelent?s mennyiseg? embert es fegyverzetet erintettek. Mintegy masfel millio katonat, es jelent?s haditechnikai arzenalt halmoztak fel a csapatosszevonasok reszekent. Malinovszkij a Mongoliaban allomasozo Bajkalontuli Front parancsnoka lett. A hadm?veletre osszesen harom front csapatai keszultek Vaszilevszkij marsall f?parancsnoksaga alatt. A Tengermelleki hatarteruleten diszlokalt az 1. Tavol-Keleti Front parancsnoka Mereckov marsall es a hadrend kozepen a 2. Tavol-Keleti Front Purkajev tabornok parancsnoksaga alatt.

A hadm?velet [ szerkesztes ]

A Japan Birodalom es a Szovjetunio 1945-ig nem akart, vagy nem tudott harci cselekmenyeket kezdemenyezni egymas ellen, meg hadban sem alltak egymassal. A japanok belattak, hogy egy szovjet invazio szamukra vegzetes lenne, ezert 1945 elejen Tokio megprobalta ravenni Moszkvat, hogy semleges felkent kozvetitsen kozte es az amerikai szovetseges hader?k kozott. Sztalin nem vette figyelembe ezeket a megkereseseket, hiszen nem akart kimaradni az azsiai teruletek felosztasabol. A kielezett politikai helyzetben egyertelm?ve valt, hogy a felsorakozott szovjet hader? tamadni fog, csak a szovjetek reszesedeset a haborus nyeresegb?l ekkor meg nem tisztaztak. A politikai jatszmat az amerikaiak nyertek meg azzal, hogy augusztus 6-an Hirosimanal bevetettek az atombombat.

A szovjetek ket nap mulva uzentek hadat Japannak es meginditottak a masodik vilaghaboru utolso nagy, szovjet szarazfoldi offenzivajat. Meglep? sebesseggel elfoglaltak Mandzsuriat a szemben allo, egymillio f?t szamlalo japan Kvantung-hadsereg elleneben. ^[36] Malinovszkij Bajkalontuli Frontja varatlanul attort a masok szerint katonai ertelemben athatolhatatlan hegyeken, majd csapataival augusztus 21-en egyesult Mereckov marsall egysegeivel es kozosen bevettek Csangcsunt es Senjangot , majd a Koreai-felsziget iranyaban tortek el?re. Gyakorlatilag tiz nap alatt felszamoltak a japanok ellenallasat, igy bebizonyosodott, hogy a villamhaboru-specialistakent ismert Malinovszkij jo valasztas volt a csapatok vezetesere. A mar Kelet-Europaban bevalt, gepesitett villamhaborus taktikaval harapofogoba fogtak a japan er?ket, es vilagra szolo diadalt szereztek a Voros Hadseregnek. Ekozben a szovjet flotta birtokba vette a mai napig vitatott, Oroszorszag fennhatosaga ala tartozo Kuril-szigeteket es elfoglalta a strategiai jelent?seg? Port Arthurt . A tovabbiakban mar nem volt ertelme a japan ellenallasnak. ^[6]

Ezek a gy?zelmek olyan lokest adtak az szovjet-orosz nacionalistak onbizalmanak, hogy meg sem lehetett ?ket allitani abban, hogy a vilag vezet? katonai hatalmava valjon a Szovjetunio. Az itt elert sikerek teljesen megszuntettek az 1904?1905-ben elvesztett orosz?japan haboru miatt kialakult sokkot, mely tobbek kozott a Romanov-dinasztia vesztet is okozta. ^[17]

Malinovszkij mint a szovjet Tavol-Kelet gy?ztes parancsnoka, megkapta a Szovjetunio H?se cimet.

Haboru utani palyaja [ szerkesztes ]

Tavol-Keleten [ szerkesztes ]

A haboru utani id?szakban Malinovszkij kezeben volt a szovjet strategiai dontesek kulcsa a tavol-keleti tersegben. Kezdetben, 1945?1947 kozott, a Bajkalontuli Katonai Korzet parancsnoka volt. Kes?bb, a hideghaboru kezdeten kineveztek a Tavol-keleti Er?k legfels?bb parancsnokanak, amely harom katonai korzetet foglalt magaban. 1947 ? 1953 kozott az ? vezetesevel kepeztek ki es szereltek fel a Koreai Nepi Demokratikus Koztarsasag fegyveres erejet , valamint a Kinai Nepi Felszabadito Hadsereget a ( Koreai haboru ) 1950 ? 1953 megvivasara.

Annak kifejezesere, hogy ? a szovjet allami partvezetes elitjebe tartozott, 1946 -ban Sztalin a Szovjetunio Legfels?bb Tanacsa tagjava tette, es szavazati jog nelkul ugyan, de a Szovjetunio Kommunista Partja Kozponti Bizottsaganak is tagja lett 1952 -ben. A koreai haboru befejez?desevel feloszlatasra kerult a Tavol-keleti Er?k Parancsnoksaga, ? azonban tovabbra is a tersegben maradt mint a Tavol-keleti Katonai Korzet parancsnoka.

Hruscsov alatt [ szerkesztes ]

Sztalin halala utan, 1953-ban partfogoja, Nyikita Szergejevics Hruscsov lett a legf?bb szovjet vezet?. Megkezd?dott a Szovjetunio 1953-tol 1985-ig tarto desztalinizacios folyamata , ezzel bekoszontott Malinovszkij hatalmanak a megszilardulasa. Vezerkari f?noke lett a szarazfoldi hader?nek, es a honvedelmi miniszter els? helyettesekent, 1957 -ben elnyerte a teljes jogu tagsagot a Kozponti Bizottsagban. Hruscsov aggalyosnak talalta Zsukov hatalmanak novekedeset, ezert levaltotta, es az ? helyere kerult Malinovszkij miniszternek 1957 oktoberet?l, egeszen 1967-ben bekovetkezett halalaig.

Szemelyes jo baratjanak tudhatta Hruscsovot es ez is el?segitette, hogy katonai ugyekben meg?rizhette fuggetlenseget. Hruscsov es a szovjet katonai vezet?k tobbsege meg volt gy?z?dve arrol, hogy nuklearis fegyverzet alkalmazasa nelkul nem lehet egy esetleges jov?beni haborut megnyerni. A nuklearis robbanoeszkozok celba juttatasa erdekeben ezert kiemelt hangsulyt kapott mind a hadaszati , mind a harcaszati raketacsapatok fejlesztese. Ebben az id?szakban atfegyvereztek a legier?t , a honi legvedelmet es a haditengereszetet . A front, a tavolsagi es a raketahordozo legier?t elfogo-vadasz, vadaszbombazo , szuperszonikus repul?gepekkel lattak el es ezeket korszer? vezet?-navigacios eszkozokkel szereltek fel.

Malinovszkij tamogatta ezeket a fejleszteseket, de azon az allasponton volt, hogy nem elegseges a nuklearis fegyverzet az ellenseges teruletek birtokbavetelehez, ezert a harckocsicsapatok tomeges alkalmazasat es jol felszerelt gepesitett lovesz alakulatok kikepzeset is szem el?tt tartotta.

Szavait idezve:

?	Semmi ketsegunk sincs azirant, hogy a harckocsicsapatok el?tt nagy jov? all, es fontos szerepuk lesz a gy?zelem kivivasaban...	”
? V.Sz. Golubovics, Malinovszkij marsall [13]

Honvedelmi miniszterkent az ? nevehez f?zhet? a gepkocsizo lovesz-, a harckocsicsapatok es a legideszant-hadosztalyok mai napig is elismert egysegesitese es csapatvezetesenek kialakitasa. ^[13]

Utolso evei [ szerkesztes ]

A hatvanas evekben kozel kerult a vilag egy uj kelet? katasztrofahoz, melyet, Malinovszkij altal is hasznalt fogalom alapjan, a termonuklearis haboru kirobbanasanak veszelyekent neveztek. ^[37]

A kialakult, feszultseggel terhelt politikai helyzetben, a kubai raketavalsag egy nuklearis haboru lehet?seget hordozta es hozzajarult Hruscsov 1964 -es megbuktatasahoz is. Malinovszkij a valsag eredmenyekeppen azt kovetelte, hogy legyen nagyobb beleszolasa a katonaknak a szovjet strategiai celkit?zesek kialakitasaba. Az uj partvezetes tamogatta ?t, azonban sulyos, ot honapig tarto betegsege miatt mar nem tudott beleszolni a tortenelem tovabbi menetebe. 1967-ben meghalt. ^[38] Malinovszkij marsallt allami tiszteletadas mellett temettek el, es hamvait a Kreml falaban helyeztek el.

Emlekezete [ szerkesztes ]

Kiemelked? katonai vezet? volt es jelent?s mertekben hozzajarult a Voros Hadsereg masodik vilaghaborus gy?zelmehez. ? volt a szovjet villamhaborus specialistak egyike. Katonai fels?vezet?kent, a harckocsi- es raketacsapatok fejlesztesenek tamogatojakent sokat tett ezeknek a fegyvernemeknek a fejl?deseert. A hadsereg jelent?s fejleszteseket koszonhetett a politikai vezet?kkel kialakitott szemelyes jo kapcsolatrendszerenek es erdekervenyesit? kepessegenek. Honvedelmi miniszteri hivatali idejeben a Szovjetunio katonai teren vilaghatalomma valt.

Masodik vilaghaborus tevekenysegenek megitelesehez hozza tartozik, hogy Sztalin biralata szerint sok id?t fecserelt Budapest ostromara es igy jelent?s nyugat-europai teruletek nem kerultek a szovjet megszallasi ovezethez. ^[39] Az akkori szerepevel kapcsolatos negativumkent merul fel, hogy a Magyarorszagrol az un. malenkij robotra elhurcoltak szenvedeseiben neki is resze volt.

Miniszteri hivatali ideje alatt tortentek a korra jellemz?, tisztazatlan es visszatetsz? esemenyek is. 1962 juniusaban tortent az a sokaig szigoruan eltitkolt incidens, amikor a Voros Hadsereg katonai a sajat nepukre tamadtak. A novocserkasszki tomeggyilkossag ugyeben a mai napig nem tisztazott a szerepe es felel?ssege. Ekkor a nehez munkakorulmenyek es emelked? arak miatt kitort munkasmegmozdulasokat katonai er?vel fekeztek meg. A beavatkozasnak 17 halalos aldozata es 87 sebesultje, mas forrasok szerint 26 halottja es 90 sebesultje volt. ^[40]

A nem hetkoznapi tabornok [ szerkesztes ]

A mindig csendes es udvarias Malinovszkij egy jovialis uriember benyomasat keltette. Nem volt szokvanyos orosz tabornoki karakter, hiszen egyeduli volt a szovjet marsallok kozott azaltal, hogy harom idegen nyelven ( francia , nemet , spanyol ) is jol tudott kommunikalni. Egyik kedvenc foglalatossaga volt az olvasas, es szerette eredeti nyelven olvasni a francia filozofusokat, valamint Cervantes es Heine m?veit. ^[11]

Lanyara es harom fiara buszke edesapa volt. Robert ( oroszul : Роберт Родионович ) a m?szaki tudomanyok doktora, Eduard ( oroszul : Эдуард Родионович ) zenetanar, German ( oroszul : Герман Родионович ) ezredesi rendfokozatban szolgalt az orosz hadseregben, lanya Natalja ( oroszul : Наталья Родионовнa ) a filologiai tudomanyok kandidatusa lett. ^[41]

Szemelyisegenek jobb megertesehez adalekul szolgalhat, hogy kivalo sakkozo volt. Kepes volt a harcok szuneteben is leulni a sakktablahoz es jatszani. ^[42]

Erdekelte, hogy az els? vilaghaboruban, hogyan tudta a K. u. k. szamos orosz radiouzenet rejtjelkulcsat megfejteni. Ezert a hires osztrak?magyar kriptografust , Pokorny Hermann vezerezredest Hevesre , a parancsnoksagara invitalta es 1945 januarjaban szemelyes eszmecseret folytatott vele. ^[43]

Hagyateka [ szerkesztes ]

A Szovjetunio szeteseset kovet?en, Oroszorszagban , tovabbra is a Nagy Honved? Haboru kiemelked? katonajakent tartjak szamon. ^[17]

A masodik vilaghaboru utan, emleke el?tt tisztelegve, a szocialista orszagokban tobb helyen felallitottak a szobrat, melyek jelent?s resze mar nem talalhato meg, de a rola elnevezett utcak, tobbek kozott Odesszaban, Moszkvaban, Kijevben , Harkovban es Szevasztopolban ma is viselik a nevet. ^[6] 1949 -ben Makon a varos kornyeki harcokat iranyito marsallrol neveztek el a korabbi Vasarhelyi utcat Kiss Imre polgarmester utasitasara. Az utcat kes?bb atneveztek, 1966 -ban Szechenyi Istvan lett a nevadoja. Eredeti nevet a rendszervaltas utan, 1990 -ben kapta vissza. ^[44] Budapesten az Olasz fasort a haboru utan tiszteletere Malinovszkij fasorra neveztek at, ez 1962-ben Szilagyi Erzsebet fasorra valtozott. ^[45]

Tovabbi magyar vonatkozasu esemeny, hogy Nyiregyhazan , az evangelikus altalanos iskola es az evangelikus templom kozotti teren felallitott Malinovszkij marsall lovas szobrat az 1956-os forradalom soran, oktober 26-an ledontottek. ^[46] A szobor helyen korabban, 1919 es 1944 kozott, Kovacs Istvan nemzet?r f?hadnagy szobra allt.

A pancelos fegyvernem fejleszteseben vegzett tevekenysegenek elismeresekent, a nevet viselte az 1967-t?l 1998-ig m?kod? moszkvai Malinovszkij Pancelos Akademia . ^[6]

Elete soran szamos elismerest kapott es tobb telepules diszpolgara lett. Magyarorszagon mar biralat is erte Szarvas varosat azert, mert Malinovszkij marsall 1947 ota diszpolgara, es igy tobbek kozott Kossuth Lajossal ( 1890 ) es Melis Gyorgy ( 1986 ) operaenekessel egyutt, maig viseli ezt a cimet. ^{[47] [48]}

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Rodion Malinovsky cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Magyar nyelven [ szerkesztes ]

• Lorand Imre: Budapest 1944. marcius 19 (Sztojay) ? 1944. oktober 15. (Szalasi) ? 1945. januar 18. (Malinovszky) , International kiadas, Miskolc, 1945, ( Antifasiszta konyvsorozatunk )
• V. Sz. Golubovics: Malinovszkij marsall , forditotta: Horvath Zoltan, Zrinyi, Budapest, 1985
• Ki kicsoda? MALINOVSZKIJ, Rogyion Jakovlevics (1898-1967) . SZTE Egyetemi Konyvtar Hadtorteneti Gy?jtemeny . (Hozzaferes: 2010. februar 14.)
• Illesfalvi Peter -Szabo Peter-Szamveber Norbert: Erdely a hadak utjan . (Hozzaferes: 2010. februar 14.)
• Viktor Szuvorov: Az M-nap Ki kezdte a masodik vilaghaborut? . [2009. december 28-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. februar 14.)
• Budapest ostroma 1944-45 Archivalva 2018. februar 15-i datummal a Wayback Machine -ben

Orosz nyelven [ szerkesztes ]

• Родион Яковлевич Малиновский - биография . taina.aib.ru. [2010. januar 14-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. februar 17.)
• Волошин В. Дыхание ветра красного. Малиновский Родион Яковлевич . Historic.ru. (Hozzaferes: 2010. februar 17.)

Angol nyelven [ szerkesztes ]

• Marshal Rodion Malinovsky . Russiapedia: Those Russians. [2010. marcius 24-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. majus 24.)
• Battle of Budapest, - a symbol of Eastern Europe’s liberation from Nazism . The Voice of Russia, 2010. februar 13. [2012. januar 29-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. februar 14.)

Ajanlott irodalom [ szerkesztes ]

• Mihalyi Balazs: Budapest ostromanak legendai, 1944?1945, Karpatia Studio, Korostarkany?Balatonf?kajar, 2022, ISBN 9789637010026
• Kenez, Peter. A Szovjetunio tortenete a kezdetekt?l az osszeomlasig . Akkord Kiado (2008). ISBN 9789632520186  
• Beevor, Antony. Sztalingrad - A keleti front fordulopontja 1942-1943 , (ford.) K?ros Laszlo, Aquila konyvek (2000). ISBN 963679104X  
• Gosztonyi, Peter. A Magyar Honvedseg a masodik vilaghaboruban. . Europa Konyvkiado (1992). ISBN 9630753863  
• Szamveber Norbert. Az alfoldi panceloscsata ? Harcok a Tiszantulon, 1944. oktober . Puedlo Kiado (2007). ISBN 978-963-9673-885  
• Ungvary, Krisztian. Budapest ostroma , 6. atdolgozott kiadas, Corvina kiado Kft. (2005). ISBN 9789631358254  

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• 2. Ukran Front
• Sztalingradi csata
• Gy?zelem-rend
• Budapest Beveteleert emlekerem