A rekreacio , illetve kikapcsolodas fogalom, melynek jelentestartalma a koznyelvben dominansan a szabadid? -eltoltes kulturaja, habar nemileg komplexebb, arnyaltabb a szakszer? meghatarozasa . A rekreacio lelektani es biologiai szempontbol megallapitott emberi szuksegletet elegit ki, valamint a jolet, a jo kozerzet es a min?segi elet megteremteset, illetve az onfejl?dest szolgalja, mikozben a rekreacios tevekenysegben reszt vev?, a munkaban vagy mas foglalatossagban kifaradt szemely feluduleset, felfrissuleset es szorakozasat is eredmenyezi, igy legvilagosabban regeneralo hatasu tevekeny pihenesnek definialhato. Szamottev? formaja van, amelyek rendszerint igazodnak az egyen erdekl?desehez, eletmodjahoz, kozossegehez es ertekrendjehez. Magaban foglalja a rekreacio minden olyan tarsas, jatekos, kultur- es sporttevekenyseget, melyet a napi f? elfoglaltsag altal okozott faradtsag, feszultseg feloldasa, a testi-lelki-szellemi teljesit?kepesseg helyreallitasa, fokozasa erdekeben tesz szabad felhasznalasu ideje alatt az ember . ^[1] Ennek fenyeben egyes szakert?k szerint osszessegeben megallapithato, hogy a rekreacio celja a ?massal valo foglalkozas”. ^[1]

A tevekenyseg jellegenek es eszkozenek megfelel?en szellemi es fizikai (mozgasos) csoportokba soroljak a rekreacio elter? valtozatait, amde szamos esetben nem egyertelm? a beosztas az egeszseg szovevenyes ertelmezese es az emberi tevekenysegek osszetettsege miatt.

Fizikai rekreacio [ szerkesztes ]

A fizikai (mozgasos) rekreaciohoz a szabadid?ben nem kenyszerb?l vegzett fizikai, testi tevekenyseg tartozik. A testmozgas vagy cellul, vagy celmegvalositashoz szukseges eszkozul szolgal. Peldai a tanc, a turisztika (vizi-, gyalog-, kerekpartura), a mozgasos jatekok ( labtenisz , asztalitenisz ), a rekreacios sportok (gorkorcsolyazas, sieles ), illetve a fizikai hobbik ( vadaszat , kerteszkedes ). Az osszes fizikai mozgasformarol megallapithato, hogy hatassal van a szellemi felfrissulesre, az emberi mentalis allapot egyensulyanak karbantartasara, csakhogy a fizikai tekintet dominal a szellemi rekreacio koze tartozo szabadid?-toltessekkel ellentetben. ^[2]

Szellemi rekreacio [ szerkesztes ]

A szellemi rekreacio a kultura, szorakozas es m?vel?des formait hasznalja fel a testi-lelki jolet, a pihenes eszkozeul. Ez rendszerint intellektualis, az emberi ertelemhez kapcsolodo kikapcsolodast jelenti.

Pozitiv hatasai [ szerkesztes ]

A rekreacio udvozlend? hatasai az ember egeszsegenek megszilarditasa, illetve szukseg szerinti megujitasa, a harmonikus eletvitel kialakitasa. A jol megelt hosszu elet , alkotokedv, a pszichomotoros megujulasi keszseg mind lehetseges folyomanyai a min?segi rekreacionak az egeszseges eletmod kereteben.

Udulesi turizmus [ szerkesztes ]

Az udulesi turizmus az idegenforgalmi es vendeglato szektorban alkalmazott fogalom, mely azt a jelenseget jeloli, amikor az utazo a kikapcsolodas es elmenyszerzes celjabol indul utnak, azaz a rekreaciora valo igenye teljesitese erdekeben. ^[3]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Dr. Fritz Peter (2011): Rekreacio mindenkinek I. Mozgasos rekreacio. Baba Kiado, Szeged, 2011.
• dr. Csizmadia Laszlo: Az idegenforgalom elmelete jegyzetek (1993) kezirat
• Karl Rahner: Az IGE hallgatoja, 1985. Ford.: Gaspar Csaba Laszlo, 1991. ISBN 963 282 615 9 J.B. Metz ertelmezeseben (1963.)
• Csikszentmihalyi Mihaly : Flow Az aramlat, 1991. Ford.: Legendyne Szabo Edit, 1997; 2001. ISBN 963 05 7770 4 Akademiai Kiado . A tokeletes elmeny pszichologiaja.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Fritz Peter (2011): Rekreacio mindenkinek I. Mozgasos rekreacio. Baba Kiado, Szeged, 2011. ISBN 9789639717039
• DR. Kenneth H. Cooper (1982): A tokeletes kozerzet programja Forditotta: Dr. Hamori Jen?, 1987. Sport Budapest ISBN 963 253 478 6
• VO2 max