한국   대만   중국   일본 
Ratio Educationis ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Ratio Educationis

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol

A Ratio Educationis a 18. szazad masodik feleben, majd a 19. szazad elejen a Magyar Kiralysag teruletere kiterjed? ket oktatasi rendelkezesnek a neve, amelyeket az akkori uralkodok a kiralyi tanugyi rendszer szabalyozasara hoztak. Az els? Maria Terezia kiadott tanugyi rendelete volt 1777 -ben, ezt kovette I. Ferenc 1806 . evi, azonos cim? rendelete, amely 1848 -ig volt hatalyban. A rendkivul alapos reszletesseggel kidolgozott, eredetileg latin nyelv? rendeletek Meszaros Istvan forditasaban es kiadasaban magyarul is olvashatok a ?Ratio Educationis. Az 1777-i es az 1806-i kiadas magyar nyelv? forditasa” cimen.

Maria Terezia Ratio Educationis rendelete [ szerkesztes ]

  • Ratio Educationis a rovid cime annak a rendeletnek, melyet Maria Terezia kiralyn? adott ki 1777-ben, es amely nyomtatasban a kovetkez? cimmel jelent meg latinul: Ratio Educationis totiusque Rei Literariae per Regnum Hungariae et Provincias eidem adnexas. Tomus I. Vindobonae. Typis Joan. Thom. Nob. de Trattnern. MDCCLXXVII. (A rendeletet eredetileg nemet nyelven irtak meg, es azt forditottak latinra, de az a valtozat elveszett.)

Maria Terezia
Martin van Meytens
  • Torteneti jelent?sege reszben abban all, hogy ekkor valosult meg el?szor, hogy az allam szabalyozta az oktatasugyet, amely azel?tt az egyhazak belugyenek szamitott. Mindez a felvilagosult abszolutizmus gondolatvilagabol kovetkezett: az iskolak a kozjot kell, hogy szolgaljak, es ezen az alapon az uralkodo jogot formalhat az iskolarendszer szerkezetenek, a tananyag tartalmanak es az oktatasban erdekeltek (tanarok, diakok, tanugyi hivatalnokok stb.) feladatainak meghatarozasara.
  • A rendelet els? abban a vonatkozasban is, hogy a teljes oktatasugyet (a nepiskolaktol az egyetemig) egysegesen rendezi. Centralizalo celjat jol mutatja, hogy mellekletkent meg az orszag egeszere kotelez?nek nyilvanitott orarendet is kozol az osszes iskolatipus szamara.
  • A rendelet foglalkozik a tankotelezettseg kerdesevel (89. es 92. §), de mivel bevett szokasnak tekinti, hogy az 5-6 evesek is mar a foldeken vagy hazimunkaban segedkeznek, ezert mind a falusi, mind a varosi elemi iskolakban az idenymunkak idejen a kotelezettseget nem tartja realisnak. Altalanosan kotelez?ve valojaban az Eotvos Jozsef-fele nepoktatasi torveny tette (1868-ban), amely a 6-tol 12 eves kor kozotti gyerekek szamara a nepiskola latogatasat elrendelte.
  • A Ratio Educationis a f? felugyeletet az osszes iskolaugy felett a koronanak tartotta fenn; a korona ezt a jogot Magyarorszagon es Szlavoniaban a Kiralyi Helytartotanacs, Horvatorszagban pedig a Magyar Kancellaria utjan gyakorolta. A tanugy iranyitasanak teruleti szervei a tankeruletek voltak, amelyb?l eredetileg kilencet allitott fel a kormanyzat (meg 1776-ban).
  • A tanulmanyi rendszer kidolgozasaval Urmenyi Jozsef kancellariai tanacsost biztak meg, aki tobb szakember segitseget is igenybe vette. Kozuluk kiemelkedik Tersztyanszky Daniel kamarai tisztvisel?.
  • Az iskolarendszer felosztasa a kovetkez? volt:
    • 4 ev elemi iskola
    • 3 ev kisgimnazium
    • 5 ev f?gimnazium
    • 2 ev akademia
    • 4 ev egyetem

I. Ferenc Ratio Educationis rendelete [ szerkesztes ]

I. Ferenc
Friedrich von Amerling
  • A Maria Terezia-fele Ratio Educationis hatalyban maradt egeszen 1806-ig, amikor a masodik rendeletet bocsatottak ki. E rendeletet tartalmazo konyvnek a teljes cime: Ratio publicae totiusque rei literariae per Regnum Hungariae et provincias eidam adnexas. Budae. Typis et sumtibus regiae Universitas Hungaricae. 1806. Ez a rendelet az els?t?l sok tekintetben elter. Reszint az 1790?91-es orszaggy?les altal kikuldott bizottsag javaslatai, reszint pedig a kormanynak az els? rendeleten tett modositasai ervenyesulnek benne.
  • Ennek ertelmeben is a kiralye a f? felugyeleti jog, de azt az orszagos f?kormanyszek utjan gyakorolja. Az elemi iskolak felugyeletere addig fennallott felugyel?seget eltorolte es ezt a tisztseget is raruhazta a gimnaziumok felugyeletevel megbizott f?igazgatokra, akiknek szamat hatban allapitotta meg. ( budai , nagyvaradi , pozsonyi , kassai , gy?ri es zagrabi .)
  • I. Ferenc kiraly rendelete is harom reszre tagolta a gimnaziumot:
    • kisgimnaziumra, vagyis grammatikai iskolara negyeves tanfolyammal;
    • f?gimnaziumra, vagy az un. humanistakra, keteves tanfolyammal es vegul a keteves tanfolyamu bolcseleti kurzussal.
    • A nepiskolat ez a rendelet is falusi, kisvarosi es nagyvarosi iskolakra osztotta. A nagyvarosi iskolakkal kapcsoltak ossze a tanitokepz?ket is. A leanyok tanitasarol kulon intezkedett a rendelet, meghagyvan, hogy a koznep leanyait vallas- es erkolcstanra, az evangeliumokra, olvasasra, irasra, szamvetesre, n?i hazimunkakra es Magyarorszag allapotanak ismeretere kell tanitani. A magasabb rangu leanyoknak pedig az emlitetteken kivul el?irta az irok olvasasat, a magyar, nemet es francia nyelvet, a vilagtortenelmet es foldrajzot.

Hatasuk [ szerkesztes ]

Mindket Ratio Educationis csak rendelet volt, nem pedig orszagos torveny , ezert a protestansok azokat iskolaik szervezeseben es berendezesenel iranyul nem fogadtak el, es amikor a kormanyzat vegrehajtasukat ismetelten surgette, a protestansok erelyesen tiltakoztak. A magyarorszagi katolikus iskolak azonban egeszen 1848-ig a masodik Ratio Educationis szellemeben m?kodtek.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

  • Ratio educationis totiusque rei literariae per Regnum Hungariae et provincias eidem adnexas , Vindobonae, 1777. ? BSB , ONB
  • Ratio educationis publicae totiusque rei literariae per Regnum Hungariae et provincias eidem adnexas , Budae, 1806.? archive.org )
  • Az 1777-iki Ratio Educationis ], ford. Friml Aladar, Budapest, 1913 ( Pedagogiai Konyvtar ). ? MEK
  • Ratio Educationis: Az 1777-i es az 1806-i kiadas magyar nyelv? forditasa , ford. Meszaros Istvan , Akademiai Kiado , Budapest, 1981. ISBN 963-05-2621-2 .

Irodalom [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ratio_Educationis&oldid=26326247 ”