A
Rasz Mohammed Nemzeti Park
Egyiptom
els? nemzeti parkja, amely a
Sinai-felsziget
deli reszen terul el. A nemzeti park teruleten szarazfoldi es vizi el?helyek is megtalalhatoak.
A nemzeti park 2002 ota a
vilagorokseg
javaslati listajan szerepel.
[1]
A
Voros tenger
korallzatonyainak
gazdag el?vilaga evr?l evre egyre nagyobb szamu
buvar
turistat vonzott ide.
A buvarhajok novekv? forgalma egyre nagyobb fenyegetest jelentett a korallzatonyokra, mert a ’90-es evekben a buvarok kenyelme erdekeben probaltak a zatonyokhoz minel kozelebb horgonyozni. Minden egyes horgony felhuzassal korall tomboket tortek, szakitottak ki.
A latogatok nagy szamanak kovetkezteben a korallzatonyok serulekeny
okoszisztemaja
helyenkent megbomlott es az ezernyi szines korall es hal helyett ma csak szurke vazakat talalunk. Ilyen a Dahabtol eszak-eszakkeletre talalhato Kek lyuk (Blue hole) (Sharm el Sheikt?l 150 Km-re EEK) korallzatonya, mely a latogatok taposasanak, termeszeti terhelesenek kovetkezteben csaknem teljesen elvesztette korall alapu el?vilagat.
Az egyiptomi kormanyzat felismerte, hogy az egyre fokozodo
turizmus
nem csak egyre magasabb beveteleket jelent az orszag szamara, hanem visszafordithatatlan karosodasokat okozhat az egyedulallo tengeri el?vilagban. 1983-ban megalkottak az 1983/102 szamu torvenyt, mely az orszag termeszeti kincseinek vedelmet torvenyi er?vel lehet?ve tette. E torvenyt kovetve alapitottak meg Egyiptom els? nemzeti parkjat, kezdetben 97 km² alapterulettel, melyet kes?bb kiterjesztettek a vizi el?vilagra is es megnoveltek teruletet igy erte el a mai 480 km²-t.
A torveny megalkotasat kovet?en a buvarhajok szamara fix horgonyzasi lehet?segeket alakitottak ki, eleinte csak a nemzeti park teruleten, kes?bb a Voros-tenger frekventaltan latogatott merul? helyein is. A Rasz Mohammed Nemzeti Parkban csak specialis jogositassal rendelkez? buvarvezet?vel engedelyezett a merules.
A sznorkelenzni vagyok reszere uszo ponton molokat telepitettek a korall zatonyok fole, a partrol csak ezeken keresztul lehet megkozeliteni a nyilt vizet.
Az arab orszagban a torveny kovetkezetes alkalmazasanak eredmenyekent a hataratlep? helyeken komoly penzbuntetesre szamithat, aki a tengeri el?vilag el?- vagy elettelen peldanyat probalja kijuttatni az orszagbol.
A nemzeti park altalanos termeszetfoldrajzi jellemz?i
[
szerkesztes
]
A nemzeti park a
Sinai-felsziget
legdelebbi pontjan talalhato,
Sarm el-Sejh
varosatol delnyugati iranyban 25 Km-re.
A Rasz Mohammed Nemzeti Park 480 km² teruleten terul el, ebb?l 135 km² szarazfold, es 345 km² tengeri, vizes el?hely.
A felszigeten latvanyos, foldrengesek alakitotta hasadekok talalhatoak amiket megtoltott a
tengerviz
. A szarazfoldi terulet jellemz?en sivatagos, melyhez ket sziget is tartozik: Tiran 6 km-re nyugatra, es Szanafir.
A tengeri vedett terulet geografiajanak erdekessege a deli iranyban, a felszinr?l tobb mint 800 meterig lebuko viz alatti szakadek az Akabai obol es Szuezi obol talalkozasanal. A ket viztomeg talalkozasa es a nagy melyseg igen magas tapanyagforrast biztosit az itt megtelepedett el?vilagnak.
A tengeri terulet korallzatonya a felszin alatt fel- 1 metert?l kb. 30-50 meterig terjed, itt el a teruleten fellelhet? fajok 99%-a. Szelessege a nyugati parton eleri a 8-9 km-t.
A nemzeti park el?vilaga
[
szerkesztes
]
A Rasz Mohammed nemzeti parkban talalhato egy kb. 1 ha terulet? mangrove erd? a Titkos obol (Hidden bay) partjan. A 135 km² szarazfoldi terulet pihen? helyet nyujt a vonulo madarak szamara, megfigyelhet? szamos gem faj,
feher golya
(Ciconia ciconia)
es az eml?sok kozul a
sivatagi roka
(Vulpes zerda)
is.
A nemzeti park tengeri el?vilaga a tapanyagban gazdag viznek koszonhet?en igen gazdag: tobb mint 1000 hal-, 220 fele korall-, melyb?l 120 puha korall-, 40 tengeri csillag-, 25 tengeri sun-, 150 rakfaj talalhato. Ezek mellett el?fordulnak a voros tenger tekn?s fajai is.
A Rasz Mohammed Nemzeti Park eghajlata igen szaraz, csapadek csak a teli honapokban fordul el?, akkor is csak kis mennyisegben. A nyari h?merseklet +40°C es +27°C kozott valtozik. A tel enyhe, nappali atlagh?merseklete +23°C, a leghidegebb napokon akar +14°C- ra is zuhanhat.
A nemzeti park m?kodese
[
szerkesztes
]
A park megkozelithet? szarazfoldon es vizen egyarant. A tengeri megkozelites a
Sharm el Sheik
fel?l napi turakra indulo, vagy a hosszabb (hetes) turan kozleked? ’szafari’ hajokkal lehetseges. A kiepitett horgonyzo helyeket igenybe venni egyeb hajok reszere csak kulon nemzeti parki engedellyel lehetseges, es minden mas fajta horgonyzas tilos. A park kb. 5 USD/f? belep?dijat a hajon, a hajo szemelyzetenel, illetve szarazfoldi belepes eseten a monumentalis kapunal kell megfizetni.
A nemzeti park szarazfoldon szervezett turaval, vagy egyenileg is latogathato. Kijelolt helyen a kempingezes is megengedett, es termeszetesen lehet?seg van a tengeri el?vilag megtekintesere is keszulek nelkuli buvarkodas keretein belul a kijelolt helyeken.
A teruleten harom, a latogatok el?l elzart, fokozottan vedett resz talalhato, ahol kizarolag a park obszervatoriuma vegezhet tudomanyos vizsgalatokat.
A Rasz Mohammed Nemzeti Park nyugati hataranal talalhato egy masik nagyon kedvelt merul? hely, a masodik vilaghaboru soran elsullyesztett (1941. oktober 6.) SS Thistlegorm nev? szallitohajo roncsa. A hajo az Egyiptomban allomasozo szovetsegeseknek szallitott gepjarm?-, ruhazati-, es egyeb ellatmanyt. A roncs kulonlegessege tovabba, hogy Yves-Jacques Cousteau a ‘The living sea’ cim? filmjehez vegzett kutatas soran talaltak a roncsra 1955-ben, majd a felfedezes es a hajo pontos koordinatai feledesbe merultek, es nem is talaltak meg a roncsot 1990-ig. A 27 meterrel a felszin alatt talalhato 128 m hosszu hajo kiemelt idegenforgalmi latvanyossag.
[2]
- ↑
Rasz Mohammed
- ↑
(2018. junius 12.) ?
SS Thistlegorm
” (angol nyelven).
Wikipedia
.