Rasszizmus

Hivatkozasok szerkesztese
A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Szinesb?r?ek varotermet jelz? felirat az Egyesult Allamokbol, 1943

A rasszizmus olyan gondolkodasmodot jelent, amely az emberek kuls? vagy bels? tulajdonsagait kiemeli, ezekhez moralis, tarsadalmi vagy politikai kulonbsegeket rendel hozza, es az igy letrehozott csoportok kozott ? feltetelezett tulajdonsagaik vagy ertekeik alapjan ? hierarchiat allit fel. [1] A rasszizmus nyelvi alapon megnyilvanulo formaja a lingvicizmus .

A kifejezes eredete [ szerkesztes ]

A rassz szo a francia race kifejezes magyarositott alakja, amely emberfajtat jelent. Az emberi rasszokat a 19. szazad kozepet?l az Europan kivuli nepek gyarmati leigazasat moralisan elfogadhato, ?termeszetes” folyamatkent normalizalni torekv? nyugat-europai gondolkodasmod kulon fajoknak allitotta be. [2] Ez az ideologia a 20. szazad elejere Europa-szerte, illetve az oda erkez? europai bevandorlok altal uralt ?feher-telepes” tarsadalmakban uralkodo nezette valt. Mara a nyugat-europai eszmeiseg is rakenyszerult annak a ? vilag tarsadalmainak nagy resze altal soha meg nem kerd?jelezett ? tenynek az elfogadasara, hogy minden ember egyetlen fajhoz ( Homo sapiens ) tartozik. A korabbi szohasznalat nyoman a rasszizmust ?fajelmeletnek”, ?faji megkulonboztetesnek” is nevezik. Rasszok vagy emberfajtak helyett emberi ?fajokrol” beszelni ugyanakkor ma mar nemcsak regies, hanem pontatlan es a vilag tarsadalmi viszonyait, s kulonosen a rasszizmustol sujtott csoportok pszichologiai egyensulyat es fiziologiai joletet sulyosan karosito [3] szohasznalat. Az emberiseg valamennyi csoportja, kuls? megjelenest?l fuggetlenul a ma Afrikakent ismert foldreszr?l szarmazik. [4]

A rasszizmus az egyeneket tudomanyosan nem igazolhato modon ?tiszta” rasszokba sorolja be. Ehhez a testi jegyek kihangsulyozasa mellett az utobbi korszakban egyre inkabb kulturalis szempontokat, gyakran pedig egyes feltetelezett kozos tulajdonsagokat vesz alapul, amelyeket egy-egy rasszra altalanosan jellemz?nek tart. [5] A rasszista gondolkodasmod szerint a rasszok kozotti hierarchia igazolja az egyenek es csoportok diszkriminaciojat , megkulonbozteteset. A 20. szazad legelejen el?terbe kerult antiszemitizmus , illetve ennek nemet nagybirodalmi valtozata, a nemzeti szocializmus a rasszokra vonatkozo nezetei es politikai elkepzelesei tekinteteben annyiban kulonbozott a nyugat-europai gyarmatositok nezeteit?l es elveit?l, hogy Europan belul el? emberekre is alkalmazta ezeket. [6]

A rasszizmus megnyilvanulasi formai [ szerkesztes ]

Fokozatok megvalosulas szempontjabol [ szerkesztes ]

A rasszizmus megjelenhet a gondolatok: kogniciok , attit?dok stb. szintjen, es mindez nem szuksegszer?en ugyan, de cselekvesben is megnyilvanulhat.

Rasszista el?iteletek
El?iteletek egy szemely egy ?rasszhoz” valo velt vagy valos tartozasa miatt. Azaz A szemely azt gondolja, hogy B szemelynek X tulajdonsaga van, mivel Y ?rasszhoz” tartozik.
Rasszista diszkriminacio
Emberekkel valo megkulonboztet? banasmod kuls? jegyeik, peldaul b?rszinuk alapjan. Hetkoznapi peldaja, ha A szemely nem koszon B szemelynek, mert az Y ?rasszhoz” tartozik. Sulyosabb pelda, ha egy munkaado csak azert nem alkalmaz egy munkavallalot, mert az valamilyen rassz tagja; ha ezt sokan kovetik, akkor az adott rasszba tartozok kozott tobb lesz a munkanelkuli. Ha ezt intezmenyi, torvenyi stb. szintre emelik, az az intezmenyesitett rasszizmus (l. lentebb).
Tortenelmi peldak alapjan a kutatok viszonylag egyetertenek abban, hogy az el?iteletesseg es a negativ diszkriminacio egy folyamat allomasai. Ha tehat nem tesznek ellene, akkor az el?iteletesseg diszkriminaciohoz vezet, a diszkriminacio pedig egyre sulyosabb es sulyosabb formakat olt. Ugyanakkor az is el?fordul, hogy valaki elvont, szemelytelen helyzetekben (amikor egy kisebbsegr?l beszel) el?iteletesebbnek t?nik, mint akkor, amikor tenylegesen talalkoznia kell az altala elitelt csoport egy tagjaval (tehat a szoban kifejezett el?itelete a viselkedeseben kevesse nyilvanul meg).

Fokozatok nyiltsag szempontjabol [ szerkesztes ]

Nyilt rasszizmus
Egy intezmeny vagy szemely tudatosan es vallaltan kotelezi el magat egy csoport vagy annak egy tagjanak negativ diszkriminacioja irant annak b?rszine, lathato rasszjegyei miatt, es ez mind kommunikacioja, mind cselekvesei soran megnyilvanul.
Intezmenyesitett rasszizmus
Ha a rasszizmus barmely formajat intezmenyi, torvenyi stb. szintre emelik, az az intezmenyesitett rasszizmus, azaz egyenl?tlen banasmod egy intezmeny vagy szervezet reszer?l egy szemellyel vagy csoporttal szemben annak allitolagos rasszjegyei miatt. Esetenkent kormanyok (peldaul: a naci Nemetorszag vagy a del-afrikai apartheid ), partok vagy egyeb tarsadalmi es politikai szervezetek (peldaul: a Ku-Klux-Klan ) a tarsadalom tobbsegi csoportjainak osszekovacsolasara gerjesztik a rasszista ideologiat, valamely kisebbseget b?nbaknak kikialtva, a kivalasztott kisebbseg fele iranyitva a nepharagot, igy egy kozosseg olyasmire is ravehet?, amire egyebkent nem.
Rejtett rasszizmus
Egy szemely vagy intezmeny burkolt vagy ontudatlan formaban torten? negativ megkulonboztetese annak lathato rasszjegyei miatt. F?leg akkor jelenik meg, ha a rasszizmus nyilt kifejezeset mar tarsadalmi vagy torvenyi normak korlatozzak. McConahay [7] szerint a modern rasszizmus f? ismertet?jegyei:
  • a rasszista szemely azt allitja, hogy ? nem rasszista, es a rasszizmus rossz dolog
  • allitja, hogy a jog el?tti egyenl?seggel teljesen megsz?nt mindenfajta rasszista megkulonboztetes (tehat nem vesz tudomast a megkulonboztetes egyeb, nem torvenyi formairol)
  • ugyanakkor azt is tenykent allitja, hogy a korabban elnyomott csoportok ?tul ramen?sek”, ?tul hamar” akarnak ugyanolyan helyet kapni a tarsadalomban, mint a korabbi vezet? reteg, tehat olyan helyet akarnak megszerezni, amit ?nem erdemeltek ki”
  • ezen kivul tamadja a hatranyos helyzet?eket tamogato allami intezkedeseket (a pozitiv diszkriminaciot ), mivel azok egyenl?tlen felteteleket teremtenek.
A rejtett rasszizmus reven a rasszista szemely elkerulheti a rasszizmus latszatat, mikozben velemenyevel es donteseivel tovabbra is fenntarthatja az elnyomott csoportok hatranyos helyzetet.
Averziv rasszizmus
Az averziv (?idegenked?”) rasszizmusra az jellemz?, hogy [8] a rasszista szemely nem akar rasszista lenni, de megis idegenkedik a szamara ismeretlen, vagy a koztudatban megbelyegzett csoportoktol. Ez az idegenkedes csak akkor fordul at cselekvesbe (akkor eredmenyez negativ diszkriminaciot), ha az adott helyzetben nem nyilvanvalo a rasszista viselkedes. Az averziv modon rasszista szemely tehat nem fogja nyiltan kifejezni az el?iteleteit, nem is szeretne, ha el?iteletesnek tartanak. De azokban a helyzetekben, amikor lehet racionalisan ervelni a diszkriminalo dontes mellett, amikor a rasszizmus nem nyilvanvalo (pl. ha ket hasonloan felkeszult szemely jelentkezett egy munkara, es egyikuk kisebbsegi; vagy egy hetkoznapi segitsegkeres eseten), akkor statisztikailag kimutathatoan gyakrabban fogja negativan diszkriminalni a szamara idegen csoport tagjait.
Szimbolikus rasszizmus
Negativ faji megkulonboztetes, melynek soran a diszkriminalo cselekves vagy kommunikacio szimbolikus format olt. Mindket esetben a hangsuly a kodolt uzeneten van, tehat azon, hogy egy G csoport F csoporttal szembeni megkulonbozteteset G csoport tarsadalmi, kulturalis es egyeb kodrendszeret felhasznalva nyilvanitja ki. A szimbolikus rasszizmus soran a rasszista szemely ugy tesz, mintha csak vedene a tarsadalmi normakat (burkoltan arra utalva, hogy ugyanigy jarna el, ha a sajat rokonai lennenek normasert?k), a felel?sseget pedig teljes egeszeben arra a kisebbsegire haritja, aki lathatoan megsertette azokat. [9] A szimbolikus rasszista erveles soran akar el sem hangzik a megkulonboztetett kisebbseg neve, vegig b?nelkovet?kr?l es munkakerul?kr?l van szo, akik kozott ?egyebkent” tobb a kisebbsegi, mint amennyit a nepessegen beluli aranyuk indokolna.
A szimbolikus rasszista ervelesre jellemz? torzitasok, hogy a valosagosnal tobbnek mutatjak be a normasertesek szamat, illetve a kisebbsegiek aranyat az osszes b?nelkovet?n/munkakerul?n belul. Szinten jellemz? torzitas, hogy a normasert? viselkedest a kisebbsegiek tudatos valasztasanak tartja: peldaul ?ha tenyleg akarna dolgozni, akkor biztosan talalna valamilyen munkat”.
Kulturalis rasszizmus
A hagyomanyos rasszizmus mint tudomanytalan elmelet elutasitasa utan a modern rasszizmus magaba foglalhatja a mas ?kulturakkal” szembeni megkulonboztetest is. Pelda: ?a ciganyok sokat lopnak”, ?az arabok n?gy?lol?k”, ?az afrikaiak kulonosen agresszivek”, ?a zsidok mindig hazudnak”. Etienne Balibar francia filozofus a rasszizmusnak ezt a formajat ?rasszok nelkuli rasszizmus”-nak nevezi. Az ilyen felteveseknek lehet statisztikai alapjuk, azonban az altalanositas megbelyegzi a kozosseg negativ tulajdonsaggal nem rendelkez? tagjait is.

A rasszizmus ideologiai alapjai [ szerkesztes ]

A rasszizmus fajtait tipizalhatjuk az alapelvek alapjan, amelyeket a rasszista ideologia alatamasztasara, igazolasara hasznalnak fel. Legtobbszor a gyakorlatban az alabbi tipusok kevereke a jellemz?.

Mitikus (vagy vallasi) [ szerkesztes ]

A mitikus rasszizmus egy tortenelmi vagy torteneti konstrukciokent bemutatott ?elbeszelest” (vagy vallasi hittetelt, ?isteni utmutatast”) hasznal fel a diszkriminacio igazolasara.

Tudomanyos [ szerkesztes ]

A tudomanyos rasszizmus tudomanyos kiserletekkel, elmeletekkel es elvekkel probalja alatamasztani a diszkriminaciot. A Harmadik Birodalomban peldaul a meg meglehet?sen fejletlen allapotban lev? genetikat , az evoluciobiologiat ( szocialdarwinizmus ) es az akkoriban viragzo eugenikat elferditve kisereltek meg a faji fels?bbrend?seg igazolasat. Az eugenikat ez olyannyira kompromittalta, hogy onallo tudomanyagkent meg is sz?nt letezni.

Filozofiai [ szerkesztes ]

Filozofiai alapelvek, ervek segitsegevel kivanja igazolni a megkulonboztet? banasmodot.

Rasszizmus es fenntarthatosag [ szerkesztes ]

Bizonyos elmeletek parhuzamot vonnak a mas embercsoportok es a termeszet elnyomasa kozott, s mindkett?ert a ?nyugati feher ferfi” arroganciajat okoljak. Ilyen peldaul az okofeminizmus, amely a n?k es a termeszet elnyomasat hasonlitja ossze. [10] [11]

A kornyezeti igazsagossag azt mondja ki, hogy etnikai hovatartozastol fuggetlenul mindenkinek joga van egeszseges kornyezethez es azt vizsgalja, hogy milyen rasszista taktikakkal lehet kizarni bizonyos etnikai csoportokat kornyezeti forrasok hasznalatabol. [12]

A kornyezeti etika kitagitja a faji el?iteletek tartomanyat, azt allitvan, hogy bar erkolcsi kotelessegunknek ki kellene terjednie nem emberi lenytarsainkra, ez egy fajta faji el?itelet alapjan megsem tortenik meg. [13]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Wallerstein, Immanuel, 'The Construction of Peoplehood: Racism, Nationalism, Ethnicity,' Sociological Forum, 1987, 2,2(March):373-88
  2. ↑ Ld. pl. Stoler, Ann Laura, Race and the Education of Desire: Foucault's History of Sexuality and the Colonial Order of Things, 1985, Duke University Press
  3. ↑ Ld. pl.: John Crocker, http://www.rivier.edu/journal/RCOAJ-Spring-2007/J88-Crocker.pdf Archivalva 2010. marcius 31-i datummal a Wayback Machine -ben 'The Effects of Racism-Related Stress on the Psychological and Physiological Well-Being of Non-Whites' Rivier Academic Journal, 2007, 3,1(Spring):1-3.
  4. ↑ Stringer, Chris and Robin McKie, African Exodus . Cape, 1996
  5. ↑ Gould, Steven Jay, The Mismeasure of Man , W.W.Norton, 1981
  6. ↑ Ld. pl. Aime Cesaire, Discurs sur le colonialisme , 1950, Reclame, (1955, Presence Africaine)
  7. ↑ J. B. McConahay (1986) Modern racism, ambivalence, and the modern racism scale. In: J. Dovidio & S. Gaertner (szerk.) Prejudice, discrimination, and racism . New York: Academic Press.
  8. ↑ J. F. Dovidio, S. L. Gaertner (2004) Aversive Racism. Advances is Experimental Social Psychology , Vol. 36.
  9. ↑ Donald R. Kinder & David O. Sears (1981) Prejudice and Politics: Symbolic Racism Versus Racial Threats to the Good Life. Journal of Personality and Social Psychology , Vol. 40, No. 3.
  10. ↑ Mi fan terem az okofeminizmus . [2007. februar 11-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2012. aprilis 4.)
  11. ↑ Plumwood, Val: Feminizmus ? okofeminizmus, Liget: irodalmi es okologiai folyoirat, 2000 (13. evf.) 4. sz. 43-53. old.
  12. ↑ Kornyezeti igazsagossag . [2012. januar 11-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2012. aprilis 4.)
  13. ↑ Lanyi Andras: A fenntarthato tarsadalom 39. o.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

Commons:Category:Racism
A Wikimedia Commons tartalmaz Rasszizmus temaju mediaallomanyokat.
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rasszizmus&oldid=27099728 ”