Ez a szocikk nem tunteti fel a fuggetlen forrasokat , amelyeket felhasznaltak a keszitese soran. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits megbizhato forrasokat talalni az allitasokhoz! Lasd meg: A Wikipedia nem az els? kozles helye .

A rajzfilm olyan rajzok fenykepeszeti reprodukalasa, amikhez kulonboz? technikakkal mozgast es hangot illesztenek. Az otletet a rajz es filmkamera segitsegevel valositjak meg. A m?vesz megrajzolja a cselekmeny szinteret, es szerepl?it mozgas kozben. Ahhoz, hogy a mozgas lathatova valjon, egy 24 rajzbol allo sorozatot kell kesziteni ugy, hogy minden kovetkez? rajzon a mozdulat masik mozzanata latszodjon. Ezutan minden egyes rajzot kameraval rogzitenek, s igy lesz a 24 rajzbol valamilyen mozgas egy masodpercre. Mig a jatekfilm es a dokumentumfilm keszit?je a valos terb?l rogzit el? mozgast, a rajzfilm szerz?je rajzolja a teret es a mozgast is.

Az animacios film mint hangos rajzfilm a 20. szazad vivmanya. Benne emberi es mas hangokat, zorejeket, zenet es kepet kombinalnak, igy modern kommunikacios eszkoz. A m?vesz az animacios filmben teljesen kibontakozhat, hiszen altalaban ? a rendez?je, a rajzoloja, az animatora es a vagoja is a filmnek. A szerz?nek minden kepkockat meg kell rendeznie a rajz altal, s a film tobb kockaja ad egy-egy jelenetet, azaz a sok-sok rajz lehel bele eletet.

Animacios film [ szerkesztes ]

Az animacio szo a latin ?animo” igeb?l szarmazik, ami ?eletet lehelni valamibe” jelentes?. Az animacio tehat annyit tesz: lelekkel megtolteni valami mozdulatlant. A filmtechnika segitsegevel egymast kovet? allo kepkockak mozdulnak meg, kelnek eletre a vetites folyaman. Amennyiben ezek a kepkockak rajzok, az eredmeny: rajzfilm.

Az animacios film alkotasi folyamataban harom kategoria emelhet? ki:

• kepz?m?veszeti elemek: vonal, mez?, ter, szin. Ezek az elemek statikusak es terbeliek.
• filmes elemek: rendezes, forgatas, vagas (montazs), hangositas, zenei alafestes. Ezek pedig dinamikusak es id?beliek.
• az els? kett? kombinacioja, ez kapcsolja ?ket ossze, a kepz?m?veszeti kifejezesmodbol a kinematografiaba valo atmenet.

M?veszeti es technologiai folyamat egysege. Fazisai a kovetkez?k: a tema, a cselekmeny szerepl?inek (rajz reven helyezkednek el a hatterben) es kornyezetenek kivalasztasa. Ezutan kovetkezik a filmvazlat es a forgatokonyv kidolgozasa. A forgatas megkezdese el?tti utolso fazis a kartonok elkeszitese celltechnikaval. A technika az attetsz? acetatlapokrol, az un. cellr?l kapta a nevet. Veluk elkerulhet?ve valik az ujrarajzolas, a cell allokep marad, s csak a kulon cellre rajzolt valtozo reszeket valtogatjak. Egy egy latvanyt ceruzaval vagy tussal rajzolnak meg reszletenkent legfeljebb negy szalagra. A rajzokat ezutan akriltartalmu festekkel festik, megpedig a cell hatoldalan, majd a festeket vegyszeresen rogzitik, es a szalagokat csak a szelukon fogjak meg. Amikor keszek a rajzok, a celleket vizfestekkel a hatterbe helyezik. Ilyenkor rogzit?kapcsokat hasznalnak, melyek beleillenek a szalag lyukaiba. Ez biztositja a pontos fedest. Az arnyekok elkerulese miatt uveglappal szoritjak le ?ket.

Az alakok mozgasa a kovetkez?keppen oldhato meg: meghataroznak negy jellegzetes helyzetet, s ezek koze berajzoljak a mozgas fazisait, amelyek ciklusokat alkotnak. A jol kidolgozott mozdulatsort cellekre rajzoljak 1-t?l 4-ig. Minden kepkockat kulon fenykepeznek. A mozdulatok azzal lassithatok vagy gyorsithatok, ha elter? szamu kepkockat fenykepeznek. Ha a cselekmeny lassubb, akkor a kep kozotti helyzetelteres is kisebb. A gyorsasag illuzioja ugy is elerhet?, ha a format eltorzitjuk, megnyujtjuk a mozgas iranyaba, vagy ha porfelh?t, felcsapodo vizet, parhuzamos vonalakat, elmosodo alakokat festunk.

Konnyen abrazolhato metamorfozis (egy forma massa alakulasa), ha nehany filmkockakent valtogatjuk a rajzokat. A rajzfilm forgatasahoz asztalra, rogzitett kamerara, fenyre es cell-lapokra van szuksegunk. A celleket keretbe, celltartoba helyezik, es rogzitik. Ezutan fenymer?vel kimerik a fenyt, amit?l az exponalas fugg. Szem el?tt kell tartani azt is, hogy egy-egy kep el?tt mekkora a gyujtotavolsag, ami az objektiv koruli feher szalaggal ellen?rizhet?. Hogy a sz?res vagy b?vites egyenletes legyen, a tavolsagokat azonos reszekre kell osztani, es minden egyes reszre egy, kett?, vagy harom kepet felvinni.

A tajkepet balrol jobbra kell felvenni, s ez ugy erhet? el, ha a tajkep rajzat ellenkez? iranyba mozgatjuk. Az animacios filmszalagra konnyen ravihet? a hang. A hangositas el?tt tagolni kell a szoveget, s ha beszedet kell felvenni, ki kell jelolni a magan-es massalhangzok ejtesenek megfelel? szajallasokat. A szajat az egyik, a fejet a masik cellre kell rajzolni.

Az animacios film kamera nelkul is elkeszithet?, ha a rajzok kozvetlenul nem exponalt filmszalagra kerulnek. A rajzot eles tollal a filmszalag fenyerzekeny retegere (emulzio) kerulnek. Vannak olyan szalagok is, amikre szines tussal rajzolhatunk.

A rajzfilm Magyarorszagon [ szerkesztes ]

A harmincas evekt?l kezdve sok animacios film (f?leg reklam) kerult ki Halasz Janos es Macskassy Gyula keze alol, mig vegul a haboru utan, 1951-ben keszult el A kiskakas gyemant felkrajcarja cim? alkotas Macskassy iranyitasaval, amit ma az els? magyar rajz-jatekfilmkent ismerunk.

Az otvenes evek vegen megalakult Pannonia Filmstudioban szamos, nemzetkozi dijat is nyert alkotas keszult, mint a Ceruza es radir vagy A pirospottyos labda (ez utobbi a gyermekfesztival palmajat hozta el Velenceb?l).

A hatvanas evekben indultak a mai nez?nek is ismer?s sorozatok, mint a Gusztav (tobb mint szaz epizod keszult bel?le, a vilag szamos orszagaban vetitettek, s?t vetitik ma is), vagy a '68-ban indult Mezga csalad . Ezek mar a televizio terhoditasat jelzik, csakugy, mint Jankovics Marcell nepszer? sorozata, a Magyar nepmesek , vagy a Frakk, a macskak reme es a Kerem a kovetkez?t! ( Nepp Jozsef munkaja). A folsorolt filmek mind-mind nepszer?ek lettek itthon csakugy, mint kulfoldon, ami nem utolsosorban a fantaziadus kepi vilagnak, es a fanyar, mindenhol ervenyes humornak koszonhet?.

A sok sorozat es rovidfilm utan 1973-ban keszulhetett el az els? egesz estes magyar rajzfilm, a Janos vitez , Jankovics Marcell alkotasa. A masik korabeli siker a Ludas Matyi volt, keves filmet lattak annyian nalunk, mint Dargay Attila alkotasat. A hetvenes-nyolcvanas evekben sok fesztivaldijat nyert rovidfilm mellett (peldaul Ternovszky Bela : Modern edzesmodszerek, es az 1981-ben Oscar-t kapott A legy , Rofusz Ferenc animacioja) tobb, mint 20 egesz estes film keszult. Csak nehany a meltan sikeres m?vek kozul: Vuk es Szaffi (Dargay Attila), Hary Janos (Richly Zsolt), Hofeher (Nepp Jozsef), Macskafogo (Ternovszky Bela), vagy a francia partnerrel keszult Az id? urai .

A kilencvenes evekben az atszervezesek es termeszetesen a penzhiany miatt mar nagyon keves rajzfilm keszult, tobb kis studio probalja (sokszor nemzetkozi koprodukciok segitsegevel) eletben tartani az animacios m?veszetet Magyarorszagon. Jankovics Marcell 2011-re keszitette el Az ember tragediaja cim? rajzfilmet.

Fontos megjegyezni, hogy az animacionak szamos mas terulete van a rajzfilmen kivul, es ezek a technikak gyakran keverednek; a kilencvenes evekt?l pedig a szamitogep jelentette segitseg jelent?sen atalakitotta a filmkeszites technikajat ? ez latszik peldaul a 2004-es Nyocker! cim? filmen.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• The Big Cartoon DataBase (angolul)
• Toonsphere (Rajzfilmes hirek) Archivalva 2017. oktober 5-i datummal a Wayback Machine -ben