A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A
riboszomalis RNS
(mas neven
rRNS
) a
riboszomanak
nevezett,
feherjeszintezist
vegz?
sejtszervecskenek
a legjelent?sebb alkotoeleme. Nem csak strukturalis alkotoresze a riboszomanak, de szerepe van a
peptidkotes
kialakulasaban, valamint a kesz peptidlanc riboszoman beluli mozgatasaban is.
Transzkripcioja
eukariotak
eseten a
sejtmagvacskaban
megy vegbe.
Az rRNS a
nemkodolo RNS
-ek egyik tipusa, amely a riboszomak f? komponense, ezert minden
sejt
m?kodesehez elengedhetetlen. Az rRNS egy
ribozim
, amely feherjeszintezist vegez a riboszomakban. A riboszomalis RNS atirasa riboszomalis DNS-b?l (rDNS) tortenik, majd riboszomalis feherjekhez csatlakozik, melyekb?l letrejon a riboszoma kis- es nagy alegysege. Az rRNS olyan fizikai es mechanikai tenyez? a riboszoma reszekent, amely kozrem?kodik a
tRNS
(transzfer RNS) es az
mRNS
(hirviv? RNS) feldolgozasaban,
transzlaciojaban
, illetve az ezek alapjan torten? feherjeszintetizalasban.
[1]
A riboszomalis RNS az
RNS
leggyakrabban el?fordulo formaja a sejtekben; kb. a sejtben fellelhet? ribonukleinsav-allomany 80%-at teszi ki annak ellenere, hogy maga az rRNS soha nem forditodik le
feherjeve
. A riboszomak hozzavet?legesen 60% rRNS-b?l es 40% riboszomalis feherjeb?l allnak (tomeguk alapjan).
Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Ribosomal RNA
cim? angol Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.