한국   대만   중국   일본 
Rezvirag ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Rezvirag

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Rezvirag
A virága
A viraga
Rendszertani besorolas
Orszag : Novenyek (Plantae)
Torzs : Zarvaterm?k (Magnoliophyta)
Csoport: Valodi ketszik?ek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend : Feszkesviragzatuak (Asterales)
Csalad : ?szirozsafelek (Asteraceae)
Alcsalad : ?szirozsaformak (Asteroideae)
Nemzetseg-
csoport
:
Heliantheae
Alnemzetseg-
csoport
:
Zinniinae
Nemzetseg : Zinnia
L. (1759)
Alnemzetseg : Zinnia subg. Zinnia
Fajcsoport: Zinnia sect. Zinnia
Faj : Z. elegans
Tudomanyos nev
Zinnia elegans
Jacq. 1793
Szinonimak
  • Crassina elegans (Jacq.) Kuntze
  • Crassina linearis (Benth.) Kuntze
  • Zinnia australis F.M.Bailey
  • Zinnia linearis Benth.
  • Zinnia violacea Cav.
  • Zinnia violacea var. coccinea Lindl.
Hivatkozasok
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Rezvirag temaju rendszertani informaciot.

Commons
Commons

A Wikimedia Commons tartalmaz Rezvirag temaju mediaallomanyokat es Rezvirag temaju kategoriat.

A rezvirag (Zinnia elegans) a feszkesviragzatuak (Asterales) rendjebe , ezen belul az ?szirozsafelek (Asteraceae) csaladjaba tartozo faj . [1] [2] [3] Egyeb nevei: legenyvirag vagy legenyrozsa . [4]

El?fordulasa [ szerkesztes ]

A rezvirag eredeti el?fordulasi terulete Mexiko deli resze. Manapsag vilagszerte kozkedvelt kerti virag . Sok helyre betelepitettek; emiatt a kovetkez? tersegekben es orszagokban vadallomanyai is talalhatok: Del - es Kozep-Amerika , a Karib-terseg , az Amerikai Egyesult Allamok , Ausztralia es Olaszorszag . [5] [6] [7] [8] [9] [10]

Tobb szaz termesztett valtozata es hibridje letezik; ezek fajtak a legismertebbek es leggyakoribbak: 'Magellan', 'Envy Double', 'Fireworks', 'Purple Prince', 'Blue Point Purple', 'Profusion Cherry', 'Profusion Orange', 'Star Gold', 'Star Orange', tovabba a feher valtozatok, mint a 'Crystal White', 'Purity' es 'Profusion White'.

Megjelenese [ szerkesztes ]

Egyeves noveny , melynek a vadonlev? peldanyai, legfeljebb 76 centimeter magasra n?nek meg. Egy-egy szaron , csak egy virag hajt; ez 5 centimeter atmer?j? is lehet (egyes termesztett fajtanal elerheti a 15 centimetert is). A lila szirmai, fekete es sarga term?tajat vesznek korul; a termesztett valtozatok szinezete igen valtozatos. A landzsas levelei a viraggal szemben atellenesen ulnek. Tavasz es ?sz kozott viragzik.

Eletmodja [ szerkesztes ]

Konnyen termeszthet? kerti virag. A napsutotte, szarazabb valyogtalajokat kedveli. A szarazabb, fagymentes eghajlatokon n? a legszivesebben. Sokan szarazsag t?r?k, mig egyesek hazban is tarthatok.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. Tropicos, Zinnia elegans Jacq.
  2. The Plant List, Zinnia violacea Cav. . [2019. aprilis 2-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2016. december 14.)
  3. BSBI List 2007 (xls). Botanical Society of Britain and Ireland. [2014. oktober 23-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. oktober 17.)
  4. Lado-Biro, 156. old.
  5. Biota of North America Program 2014 county distribution map
  6. Altervista Flora Italiana, Zinnia elegans Jacq.
  7. Atlas of Living Australia
  8. Berendsohn, W.G. & A.E. Araniva de Gonzalez. 1989. Listado basico de la Flora Salvadorensis: Dicotyledonae, Sympetalae (pro parte): Labiatae, Bignoniaceae, Acanthaceae, Pedaliaceae, Martyniaceae, Gesneriaceae, Compositae. Cuscatlania 1(3): 290?1?290?13
  9. Dodson, C.H., A.H. Gentry & F.M. Valverde Badillo. 1985. La Flora de Jauneche: Los Rios, Ecuador 1?512. Banco Central del Ecuador, Quito
  10. Balick, M. J., M. H. Nee & D.E. Atha. 2000. Checklist of the vascular plants of Belize. Memoirs of The New York Botanical Garden 85: i?ix, 1?246

Forrasok [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Zinnia elegans cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]