88 francium ← radium → aktinium Ba ↑ Ra ↓ (Ubn) 88 Ra Periodusos rendszer
Altalanos
Nev, vegyjel , rendszam	radium, Ra, 88
Latin megnevezes	radium
Elemi sorozat	alkalifoldfemek
Csoport , periodus , mez?	2 , 7 , s
Megjelenes	ezustfeher femes
Atomtomeg	(226)  g/mol
Elektronszerkezet	[ Rn ] 7s²
Elektronok hejankent	2, 8, 18, 32, 18, 8, 2
Fizikai tulajdonsagok
Halmazallapot	szilard
S?r?seg (szobah?m.)	5,5 g/cm³
Olvadaspont	973  K (700 ° C , 1292 ° F )
Forraspont	2010 K (1737 ° C , 3159 ° F )
Olvadash? ${\displaystyle \Delta _{fus}{H}^{\ominus }}$	8,5 kJ/mol
Parolgash? ${\displaystyle \Delta _{vap}{H}^{\ominus }}$	113 kJ/mol
G?znyomas P /Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k T /K 819 906 1037 1209 1446 1799
Atomi tulajdonsagok
Kristalyszerkezet	kobos tercentralt
Oxidacios szam	2 (er?sen bazikus oxid)
Elektronegativitas	0,9 ( Pauling-skala )
Ionizacios energia	1.: 509,3 kJ/mol
	2.: 979,0 kJ/mol
Atomsugar	215 pm
Egyebek
Magnesseg	nem magneses
Fajlagos ellenallas	(20 °C) 1 μΩ·m
H?merseklet-vezetesi tenyez?	(300 K) 18,6 W/(m·K)
CAS-szam	7440-14-4
Fontosabb izotopok
F? cikk: A radium izotopjai izotop termeszetes el?fordulas felezesi id? bomlas mod energia ( MeV ) termek 226 Ra nyomokban 1602 y α 4,871 222 Rn 228 Ra mest. 6,7 y β - 0,046 228 Ac
Hivatkozasok

A radium ( vegyjele Ra , rendszama 88) egy radioaktiv kemiai elem, az alkalifoldfemek csoportjanak utolso, 6. eleme.

Tortenete [ szerkesztes ]

Pierre es Marie Curie fedezte fel az uranszurokercben 1898 . december 21-en . Elemi allapotban el?szor 1902-ben allitotta el? Marie Curie es ? nevezte el radiumnak (radius = sugar lat.), utalva a radioaktivitasra.

Tulajdonsagai [ szerkesztes ]

• Feher, radioaktiv nehezfem.
• Mind a 28 ismert Ra- izotop radioaktiv; felezesi idejuk 1600 ev ( ²²⁶ Ra) es 0,18 μs ( ²¹⁶ Ra) kozott van.
• 1 g ²²⁶ Ra-izotopban masodpercenkent 3,7·10 ¹⁰ mag bomlik el; ez egyuttal az aktivitas elavult definicioja is: 1 curie (Ci) aktivitasu testben 3,7·10 ¹⁰ bomlas tortenik masodpercenkent. (Az aktivitas SI-egysege a becquerel , jele: Bq. 1 Bq = 1 s ^?1 .)
• A radium sotetben vilagit, feluleten leveg? jelenleteben nagyon gyorsan fekete nitridreteg kepz?dik.
• A szervezetbe kerult radium a csontokba beepul.
• Higanyban oldodik (otvozodik). A higany elparlasaval visszamarad a femradium.

Kimutatasa [ szerkesztes ]

A radium min?segi es mennyisegi meghatarozasa kibocsatott sugarzasa alapjan tortenik.

El?fordulasa [ szerkesztes ]

A radium rendkivul ritka elem; reszaranya a foldkeregben mindossze 9,5·10 ^?11 tomegszazalekra tehet?. A termeszetes radioaktiv bomlasi sorok kozbuls? termeke, ezert uran - es toriumasvanyok mellett fordul el?. Legfontosabb asvanyai: uranszurokerc , karnotit . Het tonna uranszurokerc korulbelul 1 g radiumot tartalmaz. A bolygo femradium-keszlete korulbelul 5,5 kg.

El?allitasa [ szerkesztes ]

Asvanyait savakban vagy lugokban oldjak, majd sosavat vagy hidrogen-bromidot adnak hozza, ekkor radium-klorid vagy radium-bromid keletkezik, aminek oldatabol/olvadekabol elektrolizissel allitjak el?.Oldat eseteben higanykatodot alkalmaznak,mert a radium reagal vizzel hidrogent szabaditva fel:

Ra+2H ₂ O=Ra(OH) ₂ +H ₂

Higanykatodon a redukalodo radium ionok amalgam otvozetet kepeznek a higannyal,az elektrolizis befejezese utan a higany ledesztilallhato,igy gyakorlatilag tiszta Ra femet kapunk. A teljes m?velet rendkivul bonyolult,mert kb. 50 egyeb kemiai elemet kell elkuloniteni az uranercekb?l.

Felhasznalasa [ szerkesztes ]

A radiumot a sugarkezelesb?l mas, olcsobb sugarforrasok mar szinte teljesen kiszoritottak. Berilliummal egyutt kenyelmesen kezelhet?, nagyenergiaju neutronforras. A radium bomlasakor keletkez? radioaktiv gazt, a radont felfogtak, es belegzeses gyogykezelesre (inhalacios terapia) alkalmaztak, bar az effele "radonterapia" gyogyhatasa nem bizonyitott.

Forrasok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Radium temaju mediaallomanyokat.

• Hans Breuer: SH Atlasz Kemia, Springer Hungarica Kiado Kft. Bp. 1995.

Ez a kemiai targyu lap egyel?re csonk (er?sen hianyos). Segits te is, hogy igazi szocikk lehessen bel?le!