| Pulszky Agost
|
 |
| Szuletett
| 1846
.
julius 3.
[1]
Becs
[1]
|
| Elhunyt
| 1901
.
szeptember 11.
(55 evesen)
[1]
Budapest
[1]
|
| Allampolgarsaga
| magyar
|
| Szulei
| Pulszky Ferenc
|
| Foglalkozasa
|
- politikus
- jogfilozofus
- szociologus
|
| Tisztsege
|
- magyarorszagi parlamenti kepvisel?
(1871. februar 7. ? 1875. majus 24.)
- magyarorszagi parlamenti kepvisel?
(1875. augusztus 30. ? 1878. junius 29.)
- magyarorszagi parlamenti kepvisel?
(1878. oktober 19. ? 1881. junius 1.)
- magyarorszagi parlamenti kepvisel?
(1881. szeptember 26. ? 1884. majus 9.)
- magyarorszagi parlamenti kepvisel?
(1884. szeptember 27. ? 1887. majus 25.)
|
| Sirhelye
| Fiumei Uti Sirkert
(29/3-1-16)
|
 |
| Sablon
•
Wikidata
•
Segitseg
|
Cselfalvi es luboczi
Pulszky Agost
(
Becs
,
1846
.
julius 3.
?
Budapest
,
1901
.
szeptember 11.
) magyar jogfilozofus, szociologus, politikus, publicista. A
Magyar Tudomanyos Akademia
tagja (l. 1887).
Pulszky Ferenc
es Walter Terez nagyobbik fia Agost, gimnaziumi tanulmanyait, apja
szabadsagharc
miatti emigracioja miatt (Kossuth Lajos kozeli baratja, a szabadsagharc alatt miniszteriumi allamtitkar volt) kulfoldon toltotte.
Londonban
es
Torinoban
tanult, majd hazatert, 1860-as evekben mar
Budapesten
vegezte el jogi tanulmanyait. 1868-69 kozott katonai onkentes szolgalatot teljesitett, majd 1869-70-ben a Nograd megyei adminisztracioban dolgozott hivatalnokkent. Ezt kovet?en Budapestre kerult,a penzugyminiszterium els? osztalyu fogalmazoja lett. 1871-es valasztasokon, 25 evesen , kepvisel?e valasztottak. 1874-ben egyetemi magantanarkent tevekenykedett, majd
1875
-t?l mar rendes tanarkent oktatta a jogbolcseszetet, illet?leg szemleletvaltassal a jogszociologiat, a jogintezmenyek vizsgalatat beagyazta a tarsadalmi-torteneti korulmenyek elemzesebe. Nagy hatast gyakorolt tanitvanyaira, akik kozott ott volt pl.
Jaszi Oszkar
is. 1878-ban tisztkent reszt vett a Monarchia bosznia-hercegovinai megszallasaban, majd hazaterve ismet az egyetemi oktatasra helyezte a hangsulyt. Az
MTA
1887-ben levelez? tagjaul valasztotta. Tevekenysege ezt kovet?en egyre inkabb a gyakorlo politikai palya iranyaba orientalodott. 1894-ben baratja, baro Eotvos Lorand, a Wekerle-kabinet kultuszminisztere keresere elvallalta a tarca allamtitkari posztjat, feladva egyetemi katedrajat. A politikanak tudomanyos politikakent valo felfogasa es m?velese jellemezte parlamenti kozszerepleseit.
Pulszky Agost 55 eves koraban 1901. szeptember 11-en hunyt el Budapesten, nyughelye a Fiumei Uti Sirkertben talalhato.
Pulszky Agost 1866-ban Tauffer Emillel kozosen irt, ?A borton-ugy multja, elmelete, jelen allasa kulonos tekintettel Magyarorszagra” cim? palyam?vevel elnyerte az egyetem els? dijat. ?A romai jog, s az ujabb kori jogfejl?des” cimmel, nyomtatasban is napvilagot latott tanulmanyaban tisztazza a jogbolcselet feladatait, s a korabban uralkodo f?bb iranyzatok kritikai ertekeleset adja. A magyar jogbolcselet onallosaganak a megteremtese es a tovabbi fejl?des megalapozasa ekkor veszi kezdetet, meghozza Pulszky jovoltabol. Hazankban, nevehez f?z?dik a jogbolcseletnek az a nagy szemleleti valtasa, amely Europa nyugati teruletein a 19. szazad els? feleben ment vegbe, ami a termeszetjogi szemlelettel szemben a pozitivizmust helyezte el?terbe. Pulszky Agost 1872-ben keszitette el ?Az angol jogbolcselet tortenetehez” cim? ertekezeset. Az 1875-ben megjelent Henry Sumner Maine: A jog ?skora cim? m?vehez , onallo ertekekkel biro jegyzeteket keszitett Pulszky, hiszen peldakepnek tekintette az angol irot amellett, hogy m?ve a jognak olyan teruleteivel foglalkozott, amely a magyar jogtudost is melyen erdekelte.
1871
-ben a
Deak-part
tagjakent nyert mandatumot, majd
1877
-t?l
1884
-ig a mersekelt ellenzek tagja volt a
parlamentben
.
1889
-ben ujra a szabadelv? part tagja lett, majd
Eotvos Lorand
vallas- es kozoktatasugyi miniszter mellett volt allamtitkar. ? lett az 1901-ben megalakult els? szociologiai egyesulet, a
Tarsadalomtudomanyi Tarsasag
els? elnoke.
F? m?ve
A Jog es allambolcselet alaptanai
1885-ben jelent meg (1886-ban pedig Londonban, angolul). A szociologiat tudomanyrendszertani szempontbol meg negy tudomany komplexumanak tekinti. Ezek a kovetkez?k: kozgazdasagtan, moraltudomany, politikatudomany, allam- es jogbolcselet.
Tarsadalom-elmeleteben Pulszky kozeputat keresett a liberalis es szocialisztikus tanok kozott. Megjelenik elmeletenek horizontjan egy nemzetek folotti gazdasagi tarsadalom, de ez nem lesz szocialista, hanem megmarad a kapitalista tarsadalom egy tokeletesitett valtozatanak.
Pulszky tehat ideologiailag szocialliberalis gondolkodonak tekintend?. Nem veletlenul irta ? az els? tudomanyos igeny? munkat a szocialis problemakrol,
A munkaskerdes
cimmel (1890).
Pulszky Agosot jog- es allamtudomanyi kutatasai, jogfilozofiai es jogbolcseleti tanulmanyai kora elismert tudosai koze emeltek. Nevehez f?z?dik a szociologiai szemlelet? tarsadalomtudomanyi gondolkodas magyarorszagi meghonositasa. Tamogatasaval jott letre 1900-ban a Huszadik Szazad cim? folyoirat. Tobbek szerint ?valodi polihistor” volt, akit szamos tarsadalomtudomanyi ag erez magaenak. Jogi, politikai, szociologiai m?vekb?l allo konyvtara, az un. Pulszky-gy?jtemeny 1939-ben ? Nagy Miklos konyvtarigazgatoi m?kodese alatt ? kerult az Orszaggy?lesi Konyvtarba.
Pulszky Agost es leanya, Henriette sirja
Budapesten
.
Kerepesi temet?
: 29/3-1-16.
Vogerl Alajos
alkotasa.
- Bolcseleti allamjog. [S.I.]:[s.n.], [s.a.], 170, [2] p.
- Pulszky Agoston-konyvtar cimjegyzeke sorszam szerint. - [S.l.] : [s.n.], [s.a.]. - 35 fol.
- Pulszky Agoston-konyvtar cimjegyzeke szerz? szerint. - [S.l.] : [s.n.], [s.a.]. - 45 fol.
- Pulszky Terez?Pulszky Agost?Pulszky Ferenc:
Regek Olaszfoldr?l
; Emich, Pest, 1866
- A bortonugy multja, elmelete, jelen allasa, kulonos tekintettel Magyarorszagra. Pest: Emich G., 1867. 325 p.
- A romai jog s az ujabbkori jogfejl?des
(1869)
- Maine, Henry Sumner:
A jog ?skora, osszekottetese a tarsadalom alakulasanak tortenetevel, s viszonya az ujkori eszmekhez
, ford. (1875)
- Tarsadalmi czeljogok: eszjogi jegyzetek. [Budapest]:[s.n.], [188-]. 119, [1] p.
- Jogbolcseszeti jegyzetek: bevezetes es altalanos resz. Budapest:[s.n.], 188?. 270, 212 p.
- Jogbolcseleti jegyzetek. Budapest:[s.n.], 1883. 165 p.
- A jogbolcseszet altalanos tanai. [S.I.]:[s.n.], 1884. 233 p.
- A jog es allambolcseszet alaptanai. Budapest: Eggenberger, 1885. 349, [2] p.
- Pazmany Peter
(1887)
- A jog es allambolcseszet feladatai
(1888)
- The theory of law and civil society. London: T. Fischer Unwin, 1888, 443, 23 p.
- Az egyetemi kerdesek Magyarorszagon
; Eggenberger, Bp., 1889
- A munkaskerdes
; Eggenberger, Bp., 1890
- A felekezetek szerepe az allameletben
(1891)
- A nemzetisegr?l:el?adas tartatott Lugoson a Szabad Liceum el?adasai soran, 1901. aprilis 3-an. Budapest: Politzer Zs.., 1901. 8 p.
- Pulszky Agost
; val., sajto ala rend., bev., jegyz. Kupa Laszlo; Uj Mandatum, Bp., 1999
(Magyar panteon)
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Pulszky Agost m?vei a Magyar Tarsadalomtudomanyok Digitalis Archivumaban (
F?varosi Szabo Ervin Konyvtar
):
Pulszky Agost m?vei a
Magyar Elektronikus Konyvtarban
:
- Egy eletm? kronikaja es utoelete. In.: Kupa Laszlo: Pulszky Agost bolcselete. Budapest: Seneca Kiado, 1996. 9-29. p
- Jonas Karoly-Veredy Katalin: Az Orszaggy?lesi Konyvtar tortenete 1870-1995. Budapest, Orszaggy?lesi Konyvtar, 1995.
- Orszaggy?lesi Almanach 1886. Kepvisel?haz. szerk.: Dr. Halasz Sandor. Budapest, Athenaeum R. Tars. Kiadasa. 1886.
- Pallas Nagy Lexikona. XIV. kotet, Budapest, 1897. 276. p.
- Szabadfalvi Jozsef: A jogpozitivizmus diadala. Pulszky Agost elete es munkassaga. In.: Loss ? Szabadfalvi ? Szabo ? H. Szilagyi ? Z?di: Portrevazlatok a magyar jogbolcseleti gondolkodas torteneteb?l. Miskolc: Prudentia Iuris, 1995. 21-44. p.
- Szinnyei Jozsef: Magyar irok elete es munkai. XI. kotet, Budapest: Hornyanszky, 1906. 218-221. p.