Ez a szocikk nem tunteti fel a fuggetlen forrasokat , amelyeket felhasznaltak a keszitese soran. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits megbizhato forrasokat talalni az allitasokhoz! Lasd meg: A Wikipedia nem az els? kozles helye .

Nem tevesztend? ossze a kovetkez?vel: Protokoll (illem) .

Az informatikaban a protokoll egy egyezmeny, vagy szabvany, amely leirja, hogy a halozat resztvev?i mikepp tudnak egymassal kommunikalni. Ez tobbnyire a kapcsolat felvetelet, kommunikaciot, adat tovabbitast jelent.

Gyakorlati szempontbol a protokoll azt mondja meg, hogy milyen sorrendben milyen protokoll-uzeneteket kuldhetnek egymasnak a csomopontok, illetve az uzenetek pontos felepiteset, az abban szerepl? adatok jelenteset is megadja.

A protokolloknak igen sok, es teljesen elter? filozofiaju formaja letezik. Vannak olyan protokollok, melyek minden apro reszletet definialnak (peldaul ATM), es vannak, amelyek sok technikai kerdest nyitva hagynak, es rabizzak az implementalora (peldaul TCP protokollnal implementacio fugg? a csomagkuldes sebessegenek megvalasztasa). Az el?bbiek f?leg a tavkozlesre jellemz?ek, utobbiakat f?leg a kommunikaciot informatikai oldalrol kozelit?kre jellemz?. El?bbi el?nye a jo kompatibilitas, utobbie a rugalmassag.

Pelda [ szerkesztes ]

Ket eszkoz kozott a kommunikaciot altalaban nem egy, hanem tobb protokoll valositja meg. Ezek tobbnyire egymasra epulnek. Erre jo pelda az TCP/IP Ethernet halozaton. Ha a wikipedia oldalakat bongesszuk, a bongesz?nk HTTP protokoll segitsegevel eri el a kiszolgalo webszervert. A HTTP a web protokollja. Hogy odaerjen, a szamitogepunk becsomagolja TCP -protokoll szerint is (a TCP segitsegevel tud ket elter? szamitogepen lev? program beszelgetni). Ezt a szamitogepunk tovabb csomagolja IP -csomagokba (az IP az internet alapprotokollja), hogy igy utazzon at az interneten. Az IP-csomagok, ha helyi halozaton kozlekednek, Ethernet-keretekbe vannak csomagolva, mert Ethernet "nyelven" beszelget egymassal ket halokartya. Ez aztan elektromos jelek formajaban (amelyeket szinten protokoll ir le) elhagyja a szamitogepunket. Miutan megerkezett rendeltetesi helyere, ott a csomagolasi folyamat a masik iranyba is megtortenik, es a webszerver megkapja a keresunket.

Tervezesi szempontok [ szerkesztes ]

Hatekonysag [ szerkesztes ]

Egy protokoll hatekonynak szamit, ha jol gazdalkodik az er?forrasokkal, peldaul egy vezetek nelkuli protokoll adatokkal tomi teli a szamara rendelkezesre bocsatott frekvenciatartomanyt. Tobbnyire valojaban azt ertjuk hatekonysagon, hogy az adott korulmenyek kozott a legnagyobb savszelesseget, legkisebb kesleltetest stb. biztosithassuk, mikozben a vezerl? protokollok altal generalt "nem hasznos" forgalom a lehet? legkevesebb legyen. A hatekonysag eleresenek tobb modja van. Egy hagyomanyos telefonos kapcsolat kb. 3.4kHz-nyi frekvenciatartomanyt biztosit. Jelenleg a legfejlettebb kodolasi technikakkal ebb?l 51-54 kbps-et ki is tudunk hasznalni (64kbps az elmeleti maximum!), korabban ennek csak toredekere (28.8, 14.4kbps) volt mod. Masik pelda a hatekonysagra az Ethernet utkozes-elkerulesi megoldasa (lasd ISO 802.3).

Megbizhatosag [ szerkesztes ]

Alapvet? elvaras, hogy a halozati forgalom ne szakadjon meg. Ezt peldaul kulonboz? hibaerzekel? es -javito mechanizmusokkal szoktuk biztositani. Fontos az is, hogy ha a halozati korulmenyek nem idealisak, azt ne a halozat teljes osszeomlasa, hanem legfeljebb a teljesitmeny aranyos csokkentese kovesse.

Skalazhatosag [ szerkesztes ]

B?vebben: Skalazhatosag

Ez a fogalom azt takarja, hogy a halozatnak nem csak nehany szamitogepre, de akar egy vilagmeret? halozatra is jol kell m?kodnie (gyakori gond, hogy egy kozponti szerver iranyitja a kommunikaciot, es ott sz?k keresztmetszet alakul ki, ha b?vitenenk a halozatot). Jol skalazhato protokollra pelda a DNS , amely egy elosztott rendszer protokollja. Rosszul skalazhatonak szamit a kis halozatokra kifejlesztett NetBEUI .

Szabvanyosito szervezetek [ szerkesztes ]

Az internet protokolljait az IETF (Internet Engineering Task Force) jegyzi, ezek RFC-ben jelennek meg. Az els? javaslatokat Proposal-nak hivjak. Egy bizonyos eresi folyamat utan ez Draft-ta valik, amely meg mindig nem vegleges, de erre mar sok megvalositast (implementaciot) szoktak alapozni. RFC-nek tulajdonkeppen mar a kesz, lezart dokumentumot nevezzuk. Peldak: az IP-protokollt el?szor az RFC 791 , a HTTP-t az RFC 2616 irja le.

Fontos szabvanyosito szerv az IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers), amely a villamosmernokok es informatikusok nemzetkozi szervezete. Igen sok szabvanyt az ehhez a szervezethez tartozo munkacsoportok hoztak letre, ilyen peldaul az IEEE 802.11, amely a vezetek nelkuli helyi halozatokat irja le, vagy az Ethernet protokollt definialo IEEE 802.3 .

Jelent?s meg a sok mas szabvannyal is foglalkozo ISO szervezet, amelyhez leginkabb az OSI protokoll definialasa kothet?, amely meg a mai napig is allatorvosi lokent szolgal a halozatok oktatasara (jo szemleltet? eszkoz, es jo pelda arra is, hogy miert nem szabad tulbonyolitani egy szabvanyt).

Tavkozlesi protokollok szarmaznak az ITU-T-t?l (International Telecommunication Union, Telecommunication Standardization Sector), es mobiltelefonra vonatkozo protokollok az ITU-R-t?l. Szinten tavkozlesi szabvanyosito szervezet az ETSI (European Telecommunications Standards Institute).

Ezek a szervezetek egyuttm?kodnek a nagy jelent?seg? szabvanyok kialakitasanal, bevonva az ipar jelent?s szerepl?it (fejleszt?ket, felhasznalokat egyarant). Erre az egyuttm?kodesre jo pelda a 3. generacios mobil halozatok tervez? 3GPP (3rd Generation Partnership Project)

Protokoll csaladok [ szerkesztes ]

Zart szabvanyok:

• AppleTalk
• DECnet
• IPX/SPX
• SMB
• Systems Network Architecture (SNA)
• Distributed Systems Architecture (DSA)
• Insrt

Nyilt szabvanyok

• Internet protokoll csalad ( TCP / IP )
• Open Systems Interconnect OSI modell