한국   대만   중국   일본 
Print on demand ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Print on demand

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol

Print on demand (POD) , azaz ? nyomtatas igeny szerint”, vagy ?igeny szerinti nyomtatas”. Korabban ? es elvetve manapsag is ? hasznalatosak ra a Publish on demand ?kiadas igeny szerint” vagy a Book on demand ?konyv igeny szerint” kifejezesek is. [1] Ez egyreszt egy nyomtatasi technologia, masreszt egy ujfajta szolgaltatas es uzleti konstrukcio, amely szerint csak akkor kerul kinyomtatasra egy kiadvany vagy konyv, amikor arra konkret megrendeles erkezik. A POD kialakulasat es elterjedeset a digitalis nyomtatas fejl?dese tette lehet?ve, [2] mert egyetlen vagy keves peldanyszamu kiadvanyt nem gazdasagos olyan hagyomanyos technologiakkal kinyomtatni, mint a magasnyomas vagy az ofszet nyomas . Az Egyesult Allamokban es Nyugat-Europaban szamos kisebb nyomda valtotta mar fel hagyomanyos nyomdagepeit a POD technologiahoz szukseges berendezesekre, illetve tobb hagyomanyos konyvkiado szerz?deses kapcsolatban all POD szolgaltatokkal. Szamos tudomanyos kiado, illetve egyetemi nyomda sajat kiadvanyaik el?allitasahoz egyre inkabb POD technologiat vesz igenybe. [3] Nagyobb konyvkiadok pedig a POD technologiaban rejl? el?nyoket kihasznalva tudjak felmerni a piaci igenyeket es az olvasok erdekl?deset egy-egy megjelentetesre szant kiadvanyuk eseteben, vagy epp az elfogyott cimek gyors utannyomasat biztositjak. [4]

Konyvkiadas [ szerkesztes ]

A POD technologiaval keszult konyvekb?l nincs eladatlan peldany es nem igenyelnek raktarkeszletet.

A print on demand digitalis technologiaval el?allitott konyvek peldanyonkenti gyartasi, el?allitasi koltsege fix aras es egyforma fuggetlenul a megjelen? m? peldanyszamatol. A POD szolgaltatas a gyakorlatban azt jelenti, hogy a legkisebb peldanyszam az egy peldany. Alacsony peldanyszam eseten a hagyomanyos nyomtatas koltsegei joval magasabbak lennenek, mivel peldanak okaert az ofszet nyomtatassal el?allitott konyvek kotetenkent fajlagos koltsege, annal alacsonyabb, minel nagyobb peldanyszamban kerul az adott cim kiadasra.

A POD szolgaltatasban az alacsonyabb koltsegek miatt a kovetkez? uzleti el?nyok is rejlenek:

  • A m?szaki el?keszuletek altalaban joval kevesebb id?t vesznek igenybe, mint a hagyomanyos nyomtatas eseteben.
  • Nem kell nagy mennyiseg? kinyomtatott konyvet szallitani es tarolni, amely igy csokkenti a szallitasi, tarolasi, leltarozasi es konyvelesi koltsegeket.
  • Nincs eladatlan, raktaron maradt, leertekelesre, vagy ujrahasznositasra szant peldany.

A digitalis POD kiadvany tehat a hagyomanyos ofszet nyomtatas alternativajanak is tekinthet?. A technologia fejlesztese ma mar lehet?ve teszi olyan szinvonalu kiadvanyok kinyomtatasat, amelyek alig kulonboztethet?k meg a negyszinnyomasos ofszet technikaval keszult termekekt?l. A POD technologia a mai kiadoi kockazatviselest, a fogyasztoi igenyek folyamatos alul- vagy felulbecsleset, a nyomtatashoz szukseges minimalis peldanyszamhatart at nem lep? konyvek teljes mell?zeset, valamint a tul sok peldanyban kinyomtatott konyvek sok eves koltseges raktarozasat valthatja fel. [5]

Egyeb kiadvanyok [ szerkesztes ]

A digitalis technologia idealis el?allitasi modja az olyan kis peldanyszamu kiadvanyoknak, mint peldaul a plakatok, poszterek vagy reprodukciok, melyekb?l esetenkent csak egyetlen peldanyt szukseges elkesziteni. Ennek a szolgaltatasnak a megjeleneset es elterjedeset a nagy formatumu nyomtatasra alkalmas tintasugaras nyomtatok kifejlesztese tette lehet?ve. Az ebben rejl? el?nyoket szamos kepz?m?vesz, fotos, fotom?vesz eppen ugy kihasznalja, mint a nagyobb intezmenyek. Peldanak okaert a londoni National Gallery 2003 juliusaban allitotta rendszerbe a POD szolgaltatasat, melynek segitsegevel az addigi 60 darabos m?veszeti reprodukcio-kinalata egy csapasra 2 500 darabos kollekciova n?tt. [6] Mas cegek pedig POD technologiaval allittatjak el? katalogusaikat, magazinjaikat, arlistaikat, de jellemz?en igy keszulnek a szemelygepkocsik szervizkonyvei, hasznalati utasitasai is.

Egyedi ajandektargyak [ szerkesztes ]

A Print on demand modellel mar nem csak a szerz?k vagy kiadvanyszerkeszt?k elhetnek. Megjelentek a piacon olyan szerelep?k, akik designereknek es grafikusoknak nyujtanak segitseget abban, hogy az elkeszitett munkajukat egyedi nyomtatott ajandektargyakon tudjak arulni. Amerikaban es Angliaban ez a fajta uzleti forma mar regota jelen van es rengetegen vagnak bele a POD modellel m?kod? vallalkozasba. Ez az uzleti modell azert nagyszer?, mert osszehozza azokat a lehet?segeket, amiket az internet a rendelkezesunkre bocsatott azokkal az intelligens es kreativ emberekkel, akik szeretnek a munkajukat termekeken latni es ezzel masoknak oromet okozni. [7]

A legismertebb kulfoldi POD oldalak, amik ajandekgyartassal foglalkoznak a Redbubble es a Gearbubble, valamint a Spring (korabban Teespring ). Magyarorszagon az I Love Polo POD szolgaltatasa nyujt az emlitett kulfoldi szerepl?khoz hasonlo lehet?segeket.

Ezzel a megoldassal barki elindithat az emlitett szolgaltatokon keresztul egy webshopot, ahol a sajat termekeit arulhatja. A designer a mintait feltolti az adott rendszerbe es kivalasztja, hogy polokon, bogreken, pulovereken, vaszontaskan vagy egyeb nyomtatott ajandektargyon szeretne azokat arulni. Ezutan a POD gyarto fogadja a designer rendeleseit, legyartja, csomagolja es feladja a vasarloi reszere. A designer az eladasai utan jutalekot kap, amely minden rendszernel valtozo mertekben kerul meghatarozasra.

Technikai hatter [ szerkesztes ]

A POD technologia vegzesere alkalmas specialis berendezes.

A POD egyik el?nye abban rejlik, hogy alapvet?en nem szukseges hozza ipari meret? beruhazast igenyl? geppark. A nyomtatas teljes folyamatat egyetlen ? kisebb fenymasolo nagysagu ? gep vegzi (digitalis nyomtato), a m? elektronikus fajlban rendelkezesre bocsatott verzioja alapjan. Nem letezik kulon POD-formatum, erre a celra a PDF vagy Word is megfelel. [5] A kinyomtatott belivek pedig hagyomanyos modon meretre vaghatok es tetsz?leges modon kothet?k, f?zhet?k. Hazankban leginkabb ilyen, felmanufaktura jelleggel keszulnek a POD kiadvanyok, mert igy a szolgaltatok sokkal alacsonyabban tudjak tartani az el?allitasi araikat, mint a POD technologiara kifejlesztett berendezesekkel, melyek a nyomtatastol a kotesig egyetlen gepsoron vegzik el a konyvkeszites teljes m?veletsorat.

Hiszen ma mar letezik kifejezetten a POD technologiat vegz? berendezes is, melyek kozul a legismertebb es legelterjedtebb a Xerox altal kifejlesztett Espresso Book Machine (RBM). Ez a keszulek 5-10 perc alatt, ketszaz oldalt nem meghalado m?veket teljes szines valtozatban, kemenypapir-kotessel ellatva kepes kinyomtatni az EBM ?Konyvtari min?segben” (library-quality). [8] Az Espresso Book Machine mogott felsorakozott a Google is. A szerz?i joggal nem vedett m?veket, melyek digitalizalt formaban leteznek, print valtozatban helyileg szolgaltatja POD kereteben, az Espresso Book Machine gepezet segitsegevel. [9]

A POD hazai elterjedese [ szerkesztes ]

Magyarorszagon csak az elmult nehany evben jelent meg a POD technologia es szolgaltatas. A hazai legismertebb POD vallalkozasok:

Szolgaltatasok, tevekenysegek [ szerkesztes ]

A hazai POD szolgaltatast kinalo kiadok az alabbi negy tevekenyseggel foglalkoznak: [14]

Szerz?i megrendeles:

  • Alkotoknak, szerz?knek kinalnak lehet?seget, akik kis peldanyszamban kivanjak m?veiket megjelentetni;
  • oktatoknak, akik sajat jegyzeteikb?l kivanjak diakjaikat tanitani;
  • tudomanyos fokozatra aspiraloknak, egyetemi hallgatoknak es diakoknak, akiknek tobb peldanyban, kotott formatumban kell leadniuk munkajukat.

Kiadoi megrendeles:

  • A tervezett konyv megjelenese el?tt 50-100 peldany kinyomtatasa es megkuldese piackutatasi celbol;
  • hagyomanyos technikaval kinyomott mennyiseg potlasa ideiglenesen, vagy hosszu tavon;
  • ajandekozasi, unnepi alkalmakra tervezett dokumentumok konyv alakban valo megjelentetesre.

Ceges megrendeles:

  • evkonyvek
  • eves jelentesek
  • helytorteneti kiadvanyok
  • tankonyvek
  • oktatasi segedanyagok
  • programfuzetek
  • marketing kiadvanyok

Hagyomanyos kiadoi tevekenyseg:

A POD technologiat alkalmazo szolgaltatok tevekenysegi koreben megjelenhetnek hagyomanyos konyvkiadoi feladatok is, ugy mint szerz?i jogok vasarlasa, a szoveg gondozasa (szerkesztes, korrektura, lektoralas) vagy digitalizalasa. Hazankban az els? ilyen ceg a mar emlitett fapadoskonyv.hu , amely a POD szolgaltatasok mellett f?profilkent konyvkiadoi es konyvterjeszt?i feladatokat lat el. 2010 ev vegeig kinalatukban mintegy 1000 konyvcim szerepel, melyet sajat online feluletukon, es mas internetes konyvaruhazon keresztul ertekesitenek, es igeny szerint barmelyik cimet mar akar egyetlen peldanyban is el?allitjak. [15]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Kerekes 2010, 122.
  2. ↑ Kleper, Michael L. ”The Handbook of Digital Publishing”. Vol. II., Rochester Institute of Technology, Prentice Hall, 2000, ISBN 0-13-029371-7 , part of the Encyclopedia of Printing Technologies in 2. Vol.
  3. ↑ Scott Jaschik (31 July 2007). "New Model for University Presses" (electronic). insidehighered.com. http://www.insidehighered.com/news/2007/07/31/ricepress . Hozzaferes ideje: 14 August 2007.
  4. ↑ Snow, Danny (Jan-February 2001). "Print-on-Demand: The Best Bridge Between New Technologies and Established Markets". BookTech: The Magazine for Publishers.
  5. ↑ a b Kerekes 2010, 123.
  6. ↑ Archivalt masolat . [2011. januar 1-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. december 7.)
  7. ↑ Uristen, POD-ozom! ? Igy keress milliokat online riziko nelkul (2022). ISBN 978-615-01-6840-1  
  8. ↑ http://www.ondemandbooks.com
  9. ↑ Kerekes 2010, 124.
  10. ↑ Ad Librum Kiado honlapja [ halott link ]
  11. ↑ Blog Digitalis Konyvkiado honlapja [ halott link ]
  12. ↑ fapadoskonyv.hu honlapja [ halott link ]
  13. ↑ Revai Digitalis Kiado honlapja [ halott link ]
  14. ↑ Kerekes 2010, 124-125.
  15. ↑ Lasd a fapadoskonyv.hu ingyenes terjesztes? magazinjat VanMas cimen, vagy a kiado honlapjat: [1]

Irodalom [ szerkesztes ]

Magyarul [ szerkesztes ]

Angolul [ szerkesztes ]

  • 2007.5 Writer's Market , Robert Lee Brewer & Joanna Masterson. (2006) ISBN 1-58297-427-6
  • The Fine Print of Self-publishing: The Contracts & Services of 48 Major Self-publishing Companies , Mark Levine. (2006) ISBN 1-9335385-6-2
  • Print on Demand Book Publishing , Morris Rosenthal (2004) ISBN 0-9723801-3-2

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A POD szolgaltatasrol angolul [ szerkesztes ]

A magyar POD szolgaltatok honlapjai [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Print_on_demand&oldid=26852740 ”