A
poszttraumas stressz zavar
(post-traumatic stress disorder,
PTSD
) vagy
poszttraumatikus stressz szindroma
egyfajta vedekezesi mechanizmus, amely traumatikus esemenyek utan lep fel. Korabbi kriminalis, borzalmas, vagy egyeb okbol traumatikus hatasu esemenyekhez kapcsolodo emlekkepek nem kivant, tudatban valo ismetelt megjelenese.
Samuel Pepys
angol haditengereszeti tudosito az 1666-os londoni t?z utan irt el?szor a tulel?knel jelentkez? PTSD tuneteihez hasonlo tunetekr?l. Kes?bb a
19. szazad
kozepe fele Trimble irt vasuti balesetet elszenved? egyenekr?l, akik kulonboz? poszttraumas tuneteket produkaltak (
hiszteria
). A ?shell shock” mas neven tuzersegi (lovedek) sokk (a shell ebben az esetben az angol hadseregben alkalmazott tuzersegi lovedekek, tuzersegi granatok osszefoglalo neve) kifejezest az
els? vilaghaboruban
hasznaltak a harc soran keletkezett stressz okozta tunetek megnevezesere, mint faradtsag, lassu reakcioid?, hatarozatlansag.
[1]
Ezekre a katonakra jellemz? volt, hogy gyorsan lekapcsoltak ?ket es sokszor keptelenek voltak a megfelel? rangsorolasra. A harcteri idegsokk nem tevesztend? ossze mas akut stressz zavarokkal. A
masodik vilaghaboru
utan jelentkezett a
koncentracios tabor
szindroma, majd a
vietnami haboru
utan is szamos eset szamolt be a veteranok kulonboz? pszichiatriai betegsegeir?l.
Stressz-okok lehetnek egyszeri vagy tobbszori, rovid vagy elhuzodo, ember altali (baleseti katasztrofa vagy szandekosan okozott), termeszeti katasztrofa.
A trauma feldolgozasa
[
szerkesztes
]
Horowitz szerint a trauma feldolgozasa 5 fazisbol all
[
szerkesztes
]
- megdobbenes, siras
- elkerul? viselkedes
- oszcillacio (ingadozas) az intruzio (behatolas) es az elkerules kozott
- atmenet
- integracio
A poszttraumas
stressz
betegsegben szenved?k ujra es ujra atelik a traumat, gyakran visszater? gondolatok, traumas almok gyotrik ?ket. Jellemz? rajuk a psziches kozony es elkerules, kerulik a traumaval kapcsolatos erzeseket, helyzeteket, helyeket, csokken az altalanos erdekl?desuk, a tanult keszsegek visszafejl?dnek. Emelkedett arousal szintjuk miatt joval ingerlekenyebbek az atlagnal.
Harom formaja lehet. Akut PTSD-r?l akkor van szo, mikor a tunetek kevesebb mint 3 honapja allnak fent. Kronikus PTSD-nek nevezzuk, mikor a tunetek mar tobb mint 3 honapja allnak fent. Ha a tunetek a traumat kovet?en 6 honapon tul jelentkeznek, akkor kesleltetett kezdet? PTSD-r?l beszelunk.
Kisdedkorban ritkan alakul ki felismerhet? tunetegyuttes, ovodas korban a verbalizacio csokkenese, kognitiv zavarok, szorongasos kotodes, pszichoszomatikus tunetek, generalizalt remalmok, repetitiv jatekok, regresszio, ingerlekenyseg utalhatnak a PTSD-re. Iskolaskorban inkabb valtozatos viselkedesi es erzelmi tunetek, koncentraciocsokkenes, szomatikus tunetek jelentkezhetnek es sokszor a jov?kep is megvaltozik. Fokozott dependencia, a fuggetlenne valas siettetese es acting out viselkedes jellemz? a serdul?kre.
Differencial diagnozis
[
szerkesztes
]
- Alkalmazkodasi zavar
- Depresszio
- Szomatoform zavar
- Generalizalt anxietas
- Disszociativ konverzios zavar
- Viselkedes zavar
- Specifikus fobiak
- Panikbetegseg
Gyakran alkohollal vagy mas szerrel valo visszaeles is egyutt jar a PTSD-vel.
A PTSD kezelesere szamos terapias lehet?seg van. Egyenre tervezett terapia, egyeni es csoportos pszichoterapia, jatekterapia, kognitiv-viselkedesterapia, expozicios terapia, melynek soran a beteg tobbszor ujra ateli a felelemkelt? elmenyt kontrollalt korulmenyek kozott, hogy feldolgozza a traumat. A gyogyszerek segithetnek a depresszio es a szorongas tarstuneteinek enyhiteseben es az alvas el?segiteseben. Korabban ugy gondoltak, hogy a PTSD kialakulasanak eselyet csokkenti az emberek kikerdezese roviddel a trauma utan (un. "debriefing"), mara azonban kiderult, hogy ez az eljaras nem hasznos, s?t potencialisan karos, lassithatja a termeszetes felepulest.