| Poroszorszag
|
 |
| Altalanos adatok
|
| Terulet
| 36993 km²
|
|
 |
A
torteneti Poroszorszag
, maskepp
O-Poroszorszag
egy ma nagyobbreszt
Lengyelorszaghoz
, kisebbreszt
Oroszorszaghoz
tartozo (
Kalinyingrad
es
korzete
) tortenelmi terulet. Kes?bbi elnevezese
Kelet-Poroszorszag
, amelynek terulete a tortenelem soran tobbszor modosult. Tortenelmi Poroszorszagnak azt a regiot szokas nevezni, ahol a kihalt
balti
poroszok
eltek. Ez a
Balti-tenger
partjan, a
Visztula
es a
Nyeman
menten talalhato. Terulete 36 993 km².
Porosz regiok
(hajdani porosz torzsi teruletek)
:
A torteneti Poroszorszag
Litvaniaval
hataros keleti hatarai bizonytalanok. Egyes torteneszek szerint
Nadruvia
,
Galindia
,
Suduva
keleti vegeit a lovagrend a
litvanoktol
foglalta el, akarcsak
Skalva
tartomanyt (a
Memel-videk
).
A
poroszok
egeszen a
XIII. szazadig
zavartalanul birtokoltak a teruletet. Mivel poganyok voltak, szamos kiserletet tettek teritesukre. Katonai jelleg? (keresztes-hadjarat) teritesukre
1226
-tol kerult sor, amikor a
Szentfoldr?l
es
Magyarorszagrol
el?zott
Nemet (Teuton) Lovagrendet
betelepitettek a
poroszokkal
szomszedos
Kulmba
. A poroszok hosszu id?n at ellenalltak a kereszteseknek, s komoly vesztesegeket szenvedtek a harcokban. A teruletek benepesitesere nagyszamu nemet telepes erkezett, ami lassan asszimilalta a
poroszsagot
. Maga a porosz nev azonosult a nemettel, poroszoknak szamitottak a nemet telepesek is.
Teruletileg
Poroszorszag
is egeszen mas fogalmat takart.
1309
-ben a Nemet Lovagrend meghoditotta az addig
Lengyelorszag
reszet kepez?
Kelet-Pomeraniat
. Igy mar azt az orszagot is Poroszorszagnak neveztek. A lengyelek kes?bb visszaszereztek Kelet-Pomeraniat es meg a lovagrend porosz teruleteinek nyugati es kozeps? reszet is birtokukba vettek. A keleti felen a lovagok h?bereskent birtokoltak allamukat, egesz addig, amig
Brandenburgi Albert
protestans hercegseget nem alapitott rajta.
Lengyelorszag els? felosztasakor
a
Porosz Kiralysag
megkapta a torteneti Poroszorszagbol a lengyelek altal birtoklott felet es Kelet-Pomeraniat. A
masodik felosztaskor
a teljes terulet a birtokaba jutott. A torteneti terulet ekkor
Kelet-Poroszorszag
neven szerepelt,
Konigsberg
kozponttal, Kelet-Pomeraniat pedig
Nyugat-Poroszorszagnak
neveztek, annak szekhelye
Danzig (Gda?sk)
volt.
Az
els? vilaghaboru
utan Lengyelorszagot helyreallitottak, Kelet-Poroszorszag pedig
Nemetorszag
resze maradt. Szarazfoldi osszekottetes
1939
-ben jott letre, amikor a
naci Nemetorszag
elfoglalta Lengyelorszagot es a
Szovjetunioval
kozosen felosztotta. A haboru vegeztevel a szovjetek nem mondtak le a kelet-lengyel teruletekr?l, amelyek ma
Feheroroszorszaghoz
,
Ukrajnahoz
es
Litvaniahoz
tartoznak. Lengyelorszagot ezekert cserebe nyugaton nemet (
szileziai
,
brandenburgi
,
pomeraniai
) teruletekkel es Kelet-Poroszorszag nagy reszevel karpotolta, mig a
Sambia
,
Skalva
es
Nadruvia
videke (Konigsberggel egyutt) a
Szovjetuniohoz
kerult es ma is az
Oroszorszagi Foderacio
resze.
1945
utan az osszes
nemetet
kitelepitettek az orszagbol.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]