A
populacio
valamilyen vizsgalati szempont szerint azonosnak tekintett
el?lenyek
halmaza; altalaban valamely
fajnak
vagy az
embereknek
egy bizonyos jol korulhatarolhato csoportja. Az emberi populaciot
nepessegnek
nevezik. Biologiai vonatkozasban: Egy adott faj azon egyedei, amelyek terben es id?ben egyutt elnek.
A populacio az
okologus
vizsgalodasainak alapegysege,
adott el?lenyfeleseg valamely ter- es id?intervallumban
. Az
intervallum
barmekkora lehet, ez ugyanis mindig az adott
okologiai
vizsgalat celszer? megfontolasaibol adodik; onkenyes. A
Margit-sziget
szencinegei
, ha kulon vizsgaljuk ?ket, akkor egy populaciot alkotnak, de
Budapest
osszes szencinegejet is tekinthetjuk egy populacionak. Azert hasznaljuk a definicioban az "el?lenyfeleseg" megnevezest az "
egyedek
"halmaza" helyett, mert nem feltetlenul egyedszamban merjuk a populaciot. Kifejezhetjuk: akar bizonyos mennyiseg?
biomasszakent
, vagy barmely mas,
abundancia
kifejezesere alkalmas mertekkel. Az okologia szempontjabol nem tartozik a populacio definiciojahoz, hogy egyedei egy
fajhoz
tartozzanak, tehat szaporodokozosseget alkossanak.
A
novenyi
- es
allati
-, illetve
mikrobapopulaciok
id?beli valtozasaival a
populacio-dinamika
(a
szunfenobiologia
egyik resz tudomany terulete) foglalkozik.
Nepessegszamlalo Varsoban a Kopernikusz muzeumban
A populacio (nepesseg) altalanos jellemzesenel tobbfele informaciora van szukseg. Igy fontos annak ismerete, hogy milyen korulmenyek kozott fordul el?, milyen a szerkezete, a terben hol es hogyan helyezkedik el egy eletkozossegen belul, milyen az ivararany, a koreloszlas es a merete is.
Ez utobbi kulonosen fontos a
veszelyeztetett fajok
meg?rzesevel kapcsolatos vedelmi intezkedesekkel osszefuggesben, de szerepet jatszik annak eldonteseben is, hogy szukseg van e vegyszeres vedelemre valamely rovarkartev?vel szemben.
Egy populacio nagysaga viszonylagos ertek: lehet nagy, kozepes meret? vagy eppen kicsi. Az, hogy ezek milyen valos ertekeket takarnak, magatol a populaciotol fugg, kizarolag annak ismereteben ertekelhet?. Egeszen mas jelentestartalmu, ha nagyeml?s, izeltlabu vagy valamilyen plankton populaciojarol van szo. Nem mindegy, hogy a szaporodasi kozosseget alkoto nepesseg tagjai mekkora teruleten elnek.
A populacio pontos merete egyedszamaval vagy egyeds?r?segevel jellemezhet?. Az egyedszam abszolut ertek, amely pontosan kifejezi a populacios kozosseg darabszamat. Ezzel szemben az egyeds?r?seg teruletegysegre vonatkoztatott viszonyszam. Hogy melyik adatra van szukseg az attol fugg , hogy a tovabbiakban milyen celra lesz felhasznalva.
Szamlalas es becsles
[
szerkesztes
]
Egy populacio jellemzesehez darabra pontos egyedszamra ritkan van szukseg. Csak kivetelesen fontos esetekben kell a nepesseget ilyen mertekben ismerni. Ilyen lehet egy kihalas szelere jutott nagyeml?s termeszetben el? allomanyanak merete. Peldaul a
szumatrai orrszarvu
jelenleg el? populacioinak egyedszama nem eri el a szazat.
Egy evszazaddal ezel?tt az
europai bolenyek
szama - az allatkerti peldanyokat is beleszamitva - nem erte el az otvenet a vilagon. A ket vilaghaboru kozotti id?szakban oriasi er?feszitesek tortentek e faj megmentesere es ebben a programban Magyarorszag is reszt vett. A faradozasokat siker koronazta, ugyanis napjainkban mar tobbezres europai bolenypopulacio el Lengyelorszagban.
Fontos lehet egy-egy ritka feszkel? madarunk eseteben is a nepesseg meretenek pontos ismerete. Peldaul a
vizirigo
vagy az
urali bagoly
populacioi szinte darabra ismertek. A szinte azt jelzi, hogy rendszerint elegend? - egy bizonyos hibahataron belul - a nepesseg meretenek becslese.
Peldaul tiz feszkel? par urali bagoly eseten- ismerve az atlagosan felnevelt fiokaszamot es figyelembe veve a felnov? madarak esetleges elvandorlasat - a populacio egyedszam nagy pontossaggal megbecsulhet?.
A mindennapos gyakorlatban azonban a legtobb esetben elegend? az ennel kevesbe pontosan becsult ertek is. Ezt egyszer?bb esetekben - pl. madaraknal - a megfigyelt vagy esetenkent gy?r?z?haloba kerult peldanyok szama alapjan lehet megtenni.
Egyszer?bb a helyzet, ha egy nepesseg jellemzesekor az egyeds?r?seg kerul vizsgalatra. Az egyeds?r?seg adatoknal tobb minta szukseges, mivel a nepessegek terbeli eloszlasa altalaban nem egyenletes, ezert tobb esetenkent kulonboz? helyekr?l szarmazo sorozatmintak adatai alapjan tortenik a becsles. A terfogatertek merteke a vizsgalt populaciotol fugg. A talajlako fonalfergek becslesere altalaban tiz-husz kobcentimeter talaj elegend?, mig a gy?r?sfergek populacioinak jellemzesere altalaban nagyobb terfogategysegre van szukseg.
Hasonlokeppen lehet eljarni kertekben, gyumolcsosokben a kartev?-populaciok becslese esten is. Peldaul permetezes szuksegessegenek megitelesehez. A gyumolcsosben kihelyezett szex-feromonos csapdak a rajzo himeket befogjak igy egyedszamukbol a populacio meretere , abbol pedig a permetezes szuksegessegere lehet kovetkeztetni.
Az egyeds?r?seg teruletegysegre is megadhato. Peldaul egy termeszetes elegyes erd? valamelyik szinez?elemenek a populacioja teruletegysegre vonatkoztatva is becsulhet?. A teruletegyseg, a vizsgalt novenytarsulas tipusatol fugg. A kulonboz? gyepek eseteben eleg egy 2x2- vagy 4x4 m-es kvadratokbol allo sorozat mintavetel. Erd?kben azonban a legkisebb is legalabb 10x10 m-es kell hogy legyen.
A teruletegysegre vonatkoztatott s?r?segadatok allatpopulaciokra is megadhatok, de helyvaltoztatasuk noveli a hiba lehet?seget. Ezen populaciok egyedszam becslese mas modszereket igenyel.
A populaciogenetikaban
[
szerkesztes
]
A
populaciogenetikaban
a populacio
okologiai
definiciojahoz
hozza kell tennunk, hogy olyan
egyedekb?l
all, amelyek tenyleges
szaporodasi
kozosseget
kepeznek. (Peldaul foldrajzilag vagy id?ben is elkulonulnek a faj mas populacioitol.)
A populaciogenetika a populacion belul egyes
genek
illetve
allelok
gyakorisaganak valtozasaival foglalkozik.
A populaciogenetika fontos alapmodellje, a
Hardy-Weinberg-modell
egyenletei ugynevezett
idealis populaciokra
ervenyesek. Ezek jellemz?i, hogy allando meret?ek, nincs
mutacio
, nincs
szelekcio
, sem ki- es bevandorlas.
Tarsadalmi vonatkozasban
[
szerkesztes
]
A
vilag orszagai
nepesseg nagysaga szerint
Tarsadalmi ertelemben a populacio; egy adott (
varos
,
regio
,
orszag
,
foldresz
stb.) el? emberek osszessege.
Mivel ilyen szamba vett nepesseg nemcsak a helyben elesnek ? hanem peldaul egy bizonyos minta tagsagat alkoto egyedek ? viszonyaban is letezik, gyakran a populaciot hasznaljak helyette (l. peldaul novenypopulacio).
Az emberi nepesseg megszamlalasaval, meretevel (novekedesevel, fogyasaval), osszetetelevel es mozgasaval a
demografia
vagy nepessegtudomany foglalkozik. Mas szempontbol vizsgalja az emberi populaciokat a
szociologia
, a
kozgazdasagtan
es a
gazdasagfoldrajz
.
Magyarorszagon
a
Kozponti Statisztikai Hivatal
foglalkozik a
nepszamlalas
(census)
lebonyolitasaval es az adatok feldolgozasaval. A nepszamlalasra haztartasonkent, tobb ev utan kerul sor, kozben
reprezentativ mintavetel
alapjan vizsgaljak a valtozasokat.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]