Poprad (telepules)

	Poprad (Poprad)
	Poprad setaloutcaja
; Poprad cimere	; Poprad zaszlaja
	Kozigazgatas
Orszag	Szlovakia
Kerulet	Eperjesi
Jaras	Popradi
Rang	varos
Els? irasos emlites	1250
Polgarmester	Jozef ?vagerko
Iranyitoszam	058 01
Korzethivoszam	052
Forgalmi rendszam	PP
Testvervarosok	Lista Szarvas ; Usti nad Orlici ; Zakopane ; Omi? ;
	Nepesseg
Teljes nepesseg	49 855 f? (2021. jan. 1.)
Neps?r?seg	839 f?/km²
	Foldrajzi adatok
Tszf. magassag	684 m
Terulet	63,01 km²
Id?zona	CET , UTC+1
	Elhelyezkedese
	e. sz. 49° 03′ , k. h. 20° 18′ Koordinatak : e. sz. 49° 03′ , k. h. 20° 18′
	Poprad weboldala
	A Wikimedia Commons tartalmaz Poprad temaju mediaallomanyokat.
	Sablon • Wikidata • Segitseg
	Adatok forrasa: Szlovak Statisztikai Hivatal , http://obce.info

Ez a szocikk a telepulesr?l szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Poprad (folyo) .

Poprad ( szlovakul Poprad , nemetul Deutschendorf ) varos Szlovakiaban , az Eperjesi kerulet Popradi jarasanak szekhelye. A Magas-Tatra kapuja es egyik idegenforgalmi kozpontja.

Nevenek eredete [ szerkesztes ]

A varos a rajta keresztulfolyo Poprad folyorol kapta a nevet.

Fekvese [ szerkesztes ]

Kesmarktol 15 km-re delnyugatra, a Popradi-medence delnyugati reszen, a Poprad folyo mellett, annak egy nagy kanyarulataban fekszik.

Tortenete [ szerkesztes ]

Mar az ?skorban lakott hely volt, a tatarjaras el?tt jobbara szlavok laktak.

A varos a tatarjaras utan indult lassu fejl?desnek, amikor IV. Bela nemeteket telepitett ide. Oklevelben el?szor 1244 -ben emlitik ? villa Theutonicalis ” neven, mai neven pedig 1256 -ban ? Poprad ” neven. 1300 -ban ? Popprat ”, 1310 -ben ? Villa Tedescha ”, 1328 -ban ? Teutschendorff ”, 1346 -ban ? Popradzaza ” 1412 -ben ? Dewchendorff ” neven emlitik. F?kent mez?gazdasagi jelleg? telepules volt, mely lentermesztesevel, lenvasznaival es kit?n? kaposztajaval szerzett maganak hirnevet. 1412 -ben Zsigmond ezt is elzalogositotta 15 masik szepesi varossal egyutt. A 16. szazadban hataraban rezercet banyasztak, banyaja a 18. szazadig m?kodott. Papirgyarat 1692 -ben alapitottak, kivalo min?seg? papirt allitottak itt el?. Csak a 18. szazadban indult nagyobb fejl?desnek vasari joganak elismerese es a kezm?vesseg fejl?dese ? kulonosen a rezm?vesseg ? reven. Ekkor mar vasartartasi joga is volt. 1772 -ben visszakerult Magyarorszaghoz es a 16 szepesi varoshoz tartozott.

A 18. szazad vegen Valyi Andras igy ir rola: ? POPRAD, vagy Popradhaza, Deutsendorf. Szepes Varmegyeben, egygy a’ 16 Szepessegi Varosok kozz?l, foldes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, ’s masfelek is, fekszik Popradvize mellett igen szep helyen; minekel?tte 1718-dikban el nem egett, sokkal gazdagabb Varos vala. Tornyan ezek olvastathatnak: IVnIVs apposIte posVIt fVnDaMIna tVrrIs prospere; at aVgVstVs ContInVaVIt opVs. Ispotallya is van. Poprad-vize gyakran meg szokta onteni legel?jit, ’s ollykor Gomor Varmegyeben is kart szokott szerezni, mas javai ugyan meglehet?sek, masodik osztalybeli. ” ^[2]

Fenyes Elek 1851 -ben kiadott geografiai szotaraban igy ir a varosrol: ? Poprad, Deutschendorf, Szepes vgyeben, vagyonos szepesi varos a Poprad jobb partjan, ut. p. Kesmarkhoz delre 1 1/2 mfdnyire egy ronasagon: 425 kath., 745 evang. nemet lak., kik gyolcsot sz?nek, palinkat f?znek, s hires rezmuvesek. Kath. es evang. anyatemplom. K?hid a Popradon. Vendegfogado. Liszt- es papiros-malom. Eleg erd?. Sok es jo kaposzta. ? A XVI szepesi varosokhoz tartozik. ” ^[3]

Egymas utan alapitottak uzemeit: 1856 -ban peldaul sorf?zdeje nyilt. 1870 -ben a Kassa?Oderbergi Vasut egyik fontos allomasa lett, jelent?sege ekkor n?tt meg. 1876 -ban gabonaraktar epult. A 19. szazad vegere fejlett iparvaros lett. 1904 -ben alapitottak azt a lakatosm?helyt, melyb?l kes?bb kifejl?dott a Tatrai Vagongyar. 1907 -ben penzintezet, 1908 -ban villanytelep es konzervgyar epult, valamint ekkor alapitottak a Tatrai villanyvasutat is. Ekkor epultek ki a Tatra turistautjai. Lakoi kozul sokan a novekv? turizmusbol eltek, fiakeresek, fuvarozok voltak. 1913 -ban alapitottak onsegelyez? egyletet.

A trianoni diktatumig Szepes varmegye Szepesszombati jarasahoz tartozott rendezett tanacsu varoskent .

1945 utan lakossaga megtizszerez?dott, reszben a hozzacsatolt Szepesszombat , Felka , majd az 1960-ban csatlakozott Strazsa es az 1974-ben csatlakozott Mateoc lakossaganak, reszben az iparfejlesztesnek es a nagy lakotelepek felepitesenek koszonhet?en.

Nepessege [ szerkesztes ]

1910 -ben 2283-an laktak, ebb?l 818 nemet, 758 szlovak es 689 magyar.

2011 -ben 52 862 lakosabol 43 020 f? szlovak volt.

2021-ben 49 855 lakosabol 46 166 szlovak, 326 cseh, 205 cigany, 121 ruten, 101 magyar (0,2%), 73 ukran, 58 lengyel, 56 vietnami, 41 nemet, 32 orosz, 26 kinai, 12 olasz, 11 morva, 9 alban, 8 zsido, 6 horvat, 6 kanadai, 6 szerb, 6 angol, 4 bolgar, 3 roman, 2 francia, 1 osztrak, 1 szileziai, 1 koreai, 1 torok, 1 ir, 73 egyeb, 2499 ismeretlen nemzetiseg?. ^[4]

Nevezetessegei [ szerkesztes ]

Szent Egyed temploma 13. szazadi eredet?, a 15. szazadban gotikus stilusban atalakitott epulet, korabeli freskokkal (erdekesseg, hogy a freskokon Szent Laszlo kiraly is jol felismerhet? ). A harangtorony 1685 -ben epult reneszansz stilusban .
A Maria-oszlop 1834 -ben keszult barokk stilusban .
Evangelikus temploma 1829 ? 34 -b?l szarmazik, klasszicista stilusu .
Hetfajdalmu Sz?zanya temploma az 1940-es evek elejen epult.
A Tatra Muzeumban ? amelyet 1886 -ban a Magyarorszagi Karpat-egyesulet alapitott ? a Tatra termeszetrajzi es neprajzi gy?jtemenye lathato. A muzeum el?tt talalhato a Magyarorszagi Karpat Egyesulet (MKE) valasztmanyi tagjanak, a Tatra Muzeum egyik alapitojanak es mecenasanak, Husz Davidnak (1813?1889) emlekm?ve.
A Varoshaza a 18-19. szazadban epult klasszicista stilusban .
Zsinagogaja 1830 -ban epult, klasszicista epulet.
Delre a hegyipark kornyezeteben van Viragvolgy (Kvetnica) gyogy- es udul?telep. Az els? epuleteket a Magyarorszagi Karpat Egyesulet emeltette 1875 -ben az egykori varosi erdeszlak kornyeken. Mai legnagyobb epulete 1932 -ben epult fel.

Hires emberek [ szerkesztes ]

Itt szuletett 1745-ben Bogsch Janos mehesz, kerteszeti szakiro, evangelikus tanar.
Itt szuletett Lenhardt Samuel (Poprad, 1790 tajan ? Pest, 1840 utan) rez- es acelmetsz?.
Itt szuletett 1823 -ban Alexy Karoly szobraszm?vesz.
Itt szuletett Kiss Laszlo (Leslie Kish) (1910?2000) amerikai magyar statisztikus, a mintaveteli eljarasok modszertani fejleszt?je, az MTA tagja.
Itt szuletett 1870 -ben Krompecher Odon magyar orvos, patologus, egyetemi tanar.
Itt szuletett 1886 -ban Hanko Bela magyar zoologus, ichthiologus , termeszettudomanyi szakiro.
Itt szuletett 1963 -ban Miroslav Laj?ak szlovak diplomata, politikus.
Itt szuletett 1983 -ban Daniela Hantuchova szlovak hivatasos teniszez?.

Testvervarosok [ szerkesztes ]

Szarvas , Magyarorszag ( 1980 )

Jegyzetek [ szerkesztes ]

↑ The 2021 Population and Housing Census . Szlovak Statisztikai Hivatal
↑ Valyi Andras : Magyar Orszagnak leirasa I?III. Buda: Kiralyi Universitas. 1796?1799.
↑ Fenyes Elek : Magyarorszag geographiai szotara, mellyben minden varos, falu es puszta, beturendben korulmenyesen leiratik. Pest: Fenyes Elek. 1851.
↑ SODB2021 - Population - Basic results . www.scitanie.sk . (Hozzaferes: 2022. januar 27.)

Forrasok [ szerkesztes ]

Lau, N. ? Carnap-Bornheim, C. 2021: Grabkammer, Totenhaus, Ritualraume. Uberlegungen zum Kammergrab von Poprad-Matejovce. Slovenska archeologia ? Supplementum 2.
Rodzi?ska-Nowak, J.: More Light? Some Remarks on the Function of a Roman Mortarium from the ‘Princely’ Grave in Poprad-Matejovce. Slovenska archeologia ? Supplementum 2.
Mikula? Argalacs 2008: Prechadzky starym Popradom.
Ivan Chalupecky 1998: Dejiny Popradu.
Jakob Melzer : A Poprad partjain fekv? s megjegyzesre melto nemelly varosokrol, falukrol es omladekokrol valo topographico-historico-statistical jegyzesek

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Poprad varos hivatalos honlapja
Poprad a Magas-Tatra turisztikai honlapjan (magyarul)
Poprad es a Magas-Tatra (magyarul)
Telepulesinfo
Poprad a terkepen
E-obce

Lasd meg [ szerkesztes ]

Foldrajzportal ? osszefoglalo, szines tartalomajanlo lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census . Szlovak Statisztikai Hivatal

[2] Valyi Andras : Magyar Orszagnak leirasa I?III. Buda: Kiralyi Universitas. 1796?1799.

[3] Fenyes Elek : Magyarorszag geographiai szotara, mellyben minden varos, falu es puszta, beturendben korulmenyesen leiratik. Pest: Fenyes Elek. 1851.

[4] SODB2021 - Population - Basic results . www.scitanie.sk . (Hozzaferes: 2022. januar 27.)

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Popradi jaras m v sz A Popradi jaras telepulesei
Poprad (Poprad)
Alsoerd?falva (Nova Lesna) · Batizfalva (Batizovce) · Csorba (?trba) · Erzsebethaza (Kravany) · Ganoc (Ganovce) · Gerlachfalva (Gerlachov) · Hernadfalu (Spi?ske Bystre) · Hernadf? (Vikartovce) · Javorina (Tatranska Javorina) · Landzsasotfalu (Horka) · Lucsivna (Lu?ivna) · Magastatra (Vysoke Tatry) · Malompatak (Mlynica) · Menguszfalva (Mengusovce) · Nagyszalok (Ve?ky Slavkov) · Oszelec (Hozelec) · Savnik (Spi?sky ?tiavnik) · Stola (?tola) · Szepfalu (?u?ava) · Svabfalva (?vabovce) · Szepesjanosfalva (Janovce) · Szepestapolca (Spi?ska Teplica) · Szepesveghely (Hranovnica) · Szvit (Svit) · Teplicska (Liptovska Tepli?ka) · Vernar · Vedfalu (Vydrnik) · Zar (?diar)