A
podcasting
technologia lehet?ve teszi
digitalis
hang-, video- es mas allomanyok sorozatszer? kozzetetelet az
interneten
, ugy, hogy a felhasznalok feliratkozhatnak az adott m?sor epizodjait tartalmazo csatornakra. Az ilyen technologiaval kozzetett m?sorok neve a podcast.
[1]
A hordozhato zenelejatszok egyre szelesebb kor? elterjedesevel a podcastok kovetese is
2004
vege korul valt nepszer?ve.
[2]
A ?Podcast” szo az
iPod
es a
broadcast
(jelentese: kozvetit, sugaroz) szavak osszeolvadasabol keletkezett,
[3]
(Esetleg a program on demand (illetve a
video on demand
VOD) lehet a szo eredete, mely a nemlinearis m?sorszolgaltatasra utal (szo szerint): m?sor igeny szerint vagyis a szemelyek sajat szandek szerint valaszthatnak podcastokbol tema szerint, illetve sajat id?beosztasuknak megfelel?en fogyaszthatnak tartalmat.) a ?podcasting” kifejezes az ilyen jelleg? m?sorok kesziteset, illetve hallgatokent, nez?kent valo fogyasztasat takarja. A kifejezes felrevezet? lehet, mert a podcasting technologia hasznalatanak nem feltetele egy iPod vagy barmilyen specifikus hordozhato zenelejatszo meglete.
A videoallomanyokat kozzetev? podcastokat szokas ?vodcast” neven is emlegetni, amely a ?video on demand”, es a ?broadcast” szavak osszeolvadasabol keletkezett.
[4]
A felhasznalo egy erre alkalmas kliensszoftver hasznalataval feliratkozik a podcast
XML
-hircsatornajara (
RSS
vagy
Atom
feed), mely hivatkozasokat tartalmaz a podcastot kozzetev? szerveren talalhato digitalis mediaanyagokra. A
szoftver
? egy feedolvasohoz hasonloan ? id?r?l id?re automatikusan ellen?rzi az XML-csatornat uj epizodokert, es letolti az
MP3
vagy video-allomanyokat, melyek ezutan internetkapcsolat nelkul is meghallgathatoak.
A szamitogepen m?kod? podcastkezel? programok egy resze kepes ezeket automatikusan atmasolni a csatlakoztatott hordozhato medialejatszokra. A legtobb
okostelefon
platformra is elerhet?ek podcastok kozvetlen letoltesere es meghallgatasara, megtekintesere szolgalo alkalmazasok.
[5]
Az
Apple Inc.
az
iOS
rendszer? keszulekein sajat fejlesztes? alkalmazast is kinal ?Podcasts” neven.
[1]
Interju podcastek: Ez tulajdonkeppen a legnepszer?bb podcast formatum. A csabito benne az alapfelallasa: egy host leultet egy fontos iparagi szerepl?t, vagy egy ismertebb szakert?t es jol kikerdezi.
Scripted nonfiction: A scripted nonfiction idehaza nagyon ritka. A lenyege, hogy egy el?re megirt, nagyon reszletes forgatokonyv alapjan valos esemenyeket dolgoznak fel. Ebben lehetnek megszolalok, de sohasem egy, es nem kifejezetten interju jelleggel. A host szerepe itt az, hogy osszefogja es osszeszervezze a megszolalok/elemek kozott a logikai szalakat.
Hir(alapu) podcast: Ebben a formatumban egy konkret terulet, vagy iparag legfontosabb hireit dolgozza fel a m?sor. Ugy lehetne jobban leirni, mint egy kvazi hirm?sort, amely a legfontosabb esemenyeket dolgozza fel a szamara kijelolt teruletr?l.
Oktatasi podcastek: Tipikusan a tanit valamit podcast. Uj ismertet ad at a hallgatoinak. Egy megkozelitesb?l ilyesmi a TED beszedeket osszegz? m?sor is, vagy akar celjat tekintve maguk a TED Talk-ok is.
Scripted fiction: Az utolso kategoria a megszerkesztett, ?igazi” forgatokonyvbe ontott kitalalt tortenet.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]