A Pitot-cs? nyomaserzekel? m?szer , ami aramlasok sebessegenek meresere alkalmazhato. A Pitot-csovet Henri Pitot francia mernok talalta fel 1732 -ben. A mai formajat Henry Darcy francia tudos alakitotta ki a 19. szazad kozepen. A fizikajat, illetve a matematikai torvenyszer?segeit Daniel Bernoulli fogalmazta meg. (Lasd: Bernoulli torvenye .)

A mindennapi eletben leginkabb mint a repul?gepek sebessegenek meresere hasznalt eszkozzel, az un. Pitot?Prandtl-cs? vel talalkozhatunk, de az iparban az anemometer mellett a leggyakrabban hasznalt aramlasmer? eszkoz.

M?kodese [ szerkesztes ]

Felepitese [ szerkesztes ]

Az egyszer? Pitot-cs? egy aramlasba szemb?l behelyezett aramvonalas homlokfalu cs?idom, amelynek bels? furataban keletkezik az aramlas hatasara a torlonyomas , mikozben a furat masik vegen (tobbnyire az aramlas helyet?l tavolabbra elvezetve) egy nyomasvaltozas meresere alkalmas eszkoz talalhato. Fontos, hogy a nyomasvaltozas merteket mindig a kornyezethez kepest merik, igy az egesz rendszer tartalmaz egy statikus nyomast erzekel? pontot is. A repulesi gyakorlatban ez egy apro furatot jelent vagy kozvetlenul a Pitot-csovon, vagy valahol a repul?gep oldalan. A furat kialakitasa minden esetben aramlas-semleges pozicioban tortenik, ez annyit jelent, hogy a mindenkori aramlas iranyara mer?legesen helyezkedik el. Sok esetben a legcelszer?bb rogton a Pitot-csovon megoldani, ekkor az elvezetes koaxialis megoldassal tortenik, azaz duplafalu csovekben, egyutt utazik a ket nyomasertek a m?szer fele. A fentiek ertelmeben a rendszerben merhet? nyomas ket ertekb?l tev?dik ossze: a mindenhol jelenlev? kornyezeti statikus nyomasbol es az aramlasbol adodo dinamikus nyomasbol .

A repul?gepek Pitot-csoveit kulon f?t?rendszerrel is ellatjak, hogy jegesedes-veszelyes id?ben a rarakodo jeg ne okozhasson durva mereshibat. A gep leallitasa utan szokas a Pitot-cs?re ved?huzatot tenni, hogy megovjak a paratol, az apro rovaroktol es egyeb szennyez?desekt?l.

Sebessegmeres [ szerkesztes ]

A repulesben a Pitot-csoves m?szer az ugynevezett IAS ( I ndicated A ir s peed ) sebesseget adja, ami relativ sebesseg, mivel a szel sebessege is megjelenik a meres kozben: hatszel eseten negativ, szembeszel eseten pozitiv el?jellel. Emellett az IAS tartalmazza a m?szerek beepiteseb?l, meresi pontatlansagabol ered? hibakat, - amiket a CAS ( C alibrated A ir S peed ) mar kikuszobol. Ha tehat a merend? aramlas nem allando, illetve az aramlo kozeg sem az, ezenkivul a m?szer is mozog, figyelembe kell venni az osszes sebessegtenyez?t a megfelel? el?jellel es ezek ered?je lesz a m?szeren leolvashato ertek. A magassaggal es h?merseklettel (a leveg? s?r?segvaltozasa) is korrigalt valodi legsebesseg a TAS (true air speed). A szel ismereteben szamithato, vagy GPS -el merhet? a GS ( G round S peed), a foldhoz viszonyitott sebesseg. Tovabbi reszletek a Repulesi alapfogalmak: Helyzetmeghatarozas szakaszban talalhatoak.

Jelent?sege [ szerkesztes ]

Az ateses szocikkben targyalt fogalmak tukreben els?dleges szerepet kap a repules kozben mert sebesseg, mivel a pilota szamara ez kiemelked?en fontos adat a tul lassu, illetve a tul gyors repulesb?l ered? veszhelyzetek elkerulesehez. A repul?gep egyes mechanikus reszei csak megadott sebessegtartomanyban ereszthet?ek ki, peldaul a fekszarny vagy a futom? .

Osszefuggesek [ szerkesztes ]

A mert egyensulyi nyomas nem alkalmas az aramlo kozeg sebessegenek kozvetlen megallapitasara, annak ellenere, hogy Bernoulli torvenye kijelenti:

Kiegyenlitett nyomas= statikus nyomas + dinamikus nyomas

Ami maskeppen felirhato:

${\displaystyle p_{t}=p_{s}+\left({\frac {\rho V^{2}}{2}}\right)}$

Amib?l a sebesseget kifejezve:

${\displaystyle V={\sqrt {\frac {2(p_{t}-p_{s})}{\rho }}}}$

FONTOS: Ez az egyenlet csakis osszenyomhatatlannak tekinthet? kozegekre alkalmazhato, mint altalaban a folyadekok. A gazokra csak szels?seges esetekben ervenyes.

Ahol:

• ${\displaystyle V}$ a folyadek sebessege;
• ${\displaystyle p_{t}}$ kiegyenlitett, vagyis teljes nyomas ;
• ${\displaystyle p_{s}}$ a statikus nyomas;
• and ${\displaystyle \rho }$ a folyadek s?r?sege .

A merhet? nyomaskulonbseg erteke ${\displaystyle p_{2}}$ ? ${\displaystyle p_{1}}$, vagy ${\displaystyle \Delta p}$ a ${\displaystyle \Delta h}$-nak megfelel?, ahogy a nyomasmer?n olvashato:

${\displaystyle \Delta p=\rho g\Delta h}$

Ahol:

• ${\displaystyle \rho }$ a nyomasmer?ben lev? folyadek s?r?sege
• ${\displaystyle \Delta h}$ a manometer (nyomasmer?) kiterese

Gyakorlati alkalmazasai [ szerkesztes ]

• 
  Egy Boeing 777 -es utasszallito Pitot-csovei (sarga nyilak jelolik)
• 
  Egy Renault Formula?1-es autora szerelt Pitot-cs?
• 
  Kamov Ka?26 helikopter Pitot-csove
• 
  Pitot-csovet hasznalo szeler?ssegmer? (Pitot anemometer)
• 
  Egy tesztrepul? orrara szerelt Pitot-csovon legaramlas-iranyjelz?k
• 
  Eljegesedes ellen f?thet? Pitot-cs?

Forrasok [ szerkesztes ]

• NASA - Pitot Tube
• Repul?gepvezet?k kezikonyve (keszitettek: Dr. Doka Istvan (szerkeszt?), dr. Takacs Laszlo (lektor), Kovacs Arpad (szerz?), Pusztai Laszlo (lektor), Szilagyine Gajdos Eva (szerz?)), Nyiregyhaza, 1984.

A Wikimedia Commons tartalmaz Pitot-cs? temaju mediaallomanyokat.