Pilisszentivan
A f?ter a romai katolikus templommal
Pilisszentivan cimere Pilisszentivan zaszlaja
Kozigazgatas
Orszag	Magyarorszag
Regio	Kozep-Magyarorszag
Varmegye	Pest
Jaras	Pilisvorosvari
Jogallas	kozseg
Polgarmester	Popprene Revay Gyongyi (fuggetlen) [1] , oktober 1-t?l Richolm Erik (fuggetlen)
Jegyz?	Dr. Peller Gyorgy
Iranyitoszam	2084
Korzethivoszam	26
Nepesseg
Teljes nepesseg	4279 f? (2023. jan. 1.) [2]
Neps?r?seg	514,04 f?/km²
Foldrajzi adatok
Terulet	8,12 km²
Id?zona	CET , UTC+1
Elhelyezkedese
e. sz. 47° 37′ 00″ , k. h. 18° 54′ 00″ 47.616667 , 18.9 47.616667°N 18.900000°E Koordinatak : e. sz. 47° 37′ 00″ , k. h. 18° 54′ 00″ 47.616667 , 18.9 47.616667°N 18.900000°E
Pilisszentivan Pozicio Pest varmegye terkepen
Pilisszentivan weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Pilisszentivan temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Pilisszentivan ( nemetul : Sankt Iwan bei Ofen ) kozseg Pest varmegyeben , a Pilisvorosvari jarasban , a budapesti agglomeracioban . A mai telepules alapitasi szerz?deset 1724 . aprilis 24 -en irta ala a teruletet akkor birtoklo budai agostonosok vikariusa es ot, a mai Nemetorszag teruleter?l hazankba erkezett csaladf?. A telepulesen mindig is jelent?s volt a nemet nemzetiseg?ek szamaranya, es ma is az, koszonhet?en tobbek kozott annak is, hogy a masodik vilaghaboru utan itt nem kerult sor kitelepitesre . A nemetseg altal kepviselt kulturalis jellegzetessegek mellett jelent?sen formalta a telepules arculatat a szenbanyaszat is, mivel a Budai-hegysegnek ezen a reszen, negy szomszedos kozseg kozigazgatasi teruleten alakultak ki a XIX-XX. szazad folyaman a Budapesthez legkozelebb fekv?, hosszu ideig ? jellemz?en evtizedeken keresztul ? m?kod? szenbanyaszati uzemek, es ezen belul is Pilisszentivanon zajlott a leghosszabb id?n at a barnak?szen banyaszata.

Pilisszentivan okologia (botanikai) szempontbol vilagszerte is egyedulallo, mert a hataraban emelked? Szenasok (a Nagy-Szenas , a Kis-Szenas es az ezeket kornyez? kisebb hegyek egyes reszein) el a vilagon csak itt el?fordulo pilisi len , melynek legkozelebbi rokonai csaknek ezer kilometerrel delebbre, Gorogorszag hegyvideki tajain ?shonos lenfajok . Ugyanezen a videken jelent?s szamban fordulnak el? mas, kevesbe ritka, de botanikailag igy is komoly erteket kepvisel? novenyfajok, vedett es fokozottan vedett rovarfajok, koztuk hazank legnagyobb meret? szocskefaja, a posztglacialis reliktum f?reszeslabu szocske .

Elnevezese [ szerkesztes ]

A kozseg neve a XX. szazadig Szent Ivan vagy Szentivan volt; a Pilis- el?tagot a XX. szazad elejen kapta megkulonbozteteskent a telepules. A falu nemet neve Sankt Iwan , ez az elnevezes a telepules nemzetisegi nyelv? onelnevezesekent ma is el, neha Sankt Iwan bei Ofen formaban. A nemet Ofen szo itt Buda t jelent; tehat a Budanal lev? Szentivannak neveztek.

Fekvese [ szerkesztes ]

Pilisszentivan a Pilis es a Budai-hegyseg talalkozasanal, Piliscsaba , Pilisvorosvar , Solymar es Nagykovacsi kozott helyezkedik el az Aranyhegyi-patak , illetve az 1107-es ut menten. Kozigazgatasi teruletenek eszaki reszen gyakorlatilag osszeepult Pilisvorosvarral. Budapest fel?l kozossegi kozlekedessel a Volanbusz harom, az Arpad hid autobusz palyaudvarrol indulo jarataval (a 830-as es 832-es buszokkal) erhet? el, de megkozelithet? a Budapest?Esztergom-vasutvonalon is, a vonatrol a pilisvorosvari vasutallomason , esetleg Vorosvarbanya megallohelyen leszallva; mindket vasuti megallasi helyt?l mintegy tiz-tizenot perces gyaloglassal erhet? el a telepules. Autoval Solymaron keresztul, az 1107. szamu mellekuton, vagy a 10-es f?ut 21-es kilometerszelvenyeben lev? elagazasnal leterve erhet? el a legegyszer?bben.

Telepulesreszei [ szerkesztes ]

A telepules kozponti resze az elmult harom evszazadban alapvet?en szervesen fejl?dott, de egyreszt az egykori szenbanyaszat miatt, masreszt az egykori kulteruletek XX. szazadi beepitese folytan vannak olyan telepulesreszek, amelyek a koznapi hasznalatban is elterjedt, sajat nevvel rendelkeznek. Az oramutato jarasanak megfelel? sorrendben, eszakrol indulva ezek az alabbiak.

• Templomhegy : a patakvolgyben fekv? falukozpont fole Pilisvorosvar fel?l emelked? magaslat utcainak osszefoglalo neve. A Templomhegy beepitetlen reszenek feketefeny?vel beultetett erd?foltja helyi jelent?seg? termeszetvedelmi terulet.

• Joszerencset lakotelep ("Csillagvaros"): a negy epulettombb?l allo lakotelep a kozseg kozpontjatol eszakkeletre, a banyak dolgozoi szamara 1981-1983 kozott epult negy tomb Klapka utca eszaki oldalan allo tagja mar a szomszedos Pilisvorosvarhoz tartozik.
• Banyatelep : az Erzsebet-akna letesitesekor, 1898 korul kialakult, egykor telepszer? kozsegresz, amely a banyaszok korabbi lakhelye volt; helyi szohasznalattal neveztek Kolonianak is. Eredeti epuleteinek nagy reszet a Joszerencset lakotelep felhuzasanak idejen lebontottak, mar csak nehany regi lakohaza all, a terulet mintegy fele beepitetlen, a fennmarado reszen pedig az orvosi rendel?, egy uzem es egy-ket ujabb haz all.
• Pacsirtamez? , Zsiroshegyi-d?l? : zartkerti, egykor hetvegi hazas ovezet a kozponttol delkeletre, a Zsiros-hegy labanal.
• Istvan-akna : nehany hazas lakoterulet az erd? kozepen, lakohazait az egykori Istvan-aknai [1945 el?tti, eredeti neven Szent Istvan-aknai] banyauzem megmaradt epuleteib?l atepitessel letesitettek.
• Szenbanya-d?l? : kifejezetten laza beepites?, hetvegi hazas terulet az erd? kozepen, a falutol delre.
• Hungaria-telep : a telep nevadoja szinten egy egykori banyauzem, de a telep maga ma mar teljesen hetvegi hazas jelleg?, szenbanyaszatra utalo nyom ? egy 2011-ben allitott emlekhelyet leszamitva ? gyakorlatilag nem lathato a teruleten.
• "Rozsadomb" : kivesz?ben lev? elnevezes az 1960-70-es evek kornyeker?l. Akkor a f?uttol delre emelked? dombhat addig kizarolag mez?gazdasagi celra hasznositott, s abban az id?ben kiparcellazott es lassankent beepul? utcait (Fenyves, Pet?fi, Kossuth stb. utcak) jelolte, a budapesti Rozsadomb analogiajara, arra utalva, hogy csak a jobb modu csaladoknak volt lehet?seguk ezen a teruleten uj haz epitesere.
• Feherhegyi d?l? , Magask? d?l? : hetvegi hazas ovezet a Nagy-Szenas labanal.
• "Flanctelep" : szinten kivesz?ben lev? elnevezes, az 1950-es evek kornyeker?l. Akkor a mai Harsfa utcaban, nem sokkal kes?bb a Ret utcaban a banyauzem segitsegevel koltozhettek uj epites? hazakba a szerencsesebbek. A nem igazan pozitiv elnevezes arra utal, hogy a falubeliek szemeben a vallalati segitseggel uj otthonhoz jutas flancolasnak min?sult.
• Karolyhegyi d?l? : hetvegi hazas ovezet a telepules Piliscsaba fel?li vegen.

Tortenete [ szerkesztes ]

A torok id?k el?tt [ szerkesztes ]

A jelenlegi ismeretek szerint a telepules multja csak a XVIII. szazad elejeig vezethet? vissza, korabban err?l a teruletr?l nem ismeretes lakott hely, s?t meg a torok vilag utani els? osszeirasok sem tesznek emlitest Szent Ivanrol . Egyes irott forrasok emlitest tesznek a Budai-hegysegb?l egy Batthaza , ^[3] illetve egy Iwanfelde ^{[4] [5]} nev? falurol, feltevesek szerint ezek a nevek a torok hodoltsag el?tt itt letezett telepulest jelolik, de erre bizonyitek ezidaig nem kerult el?.

Egykoron itt letezett telepulesre utal 1714 -b?l egy 80 eves obudai polgar azon vallomasa, mely szerint egy egykor itt allt regi templom koveit a torokok Vorosvarra vittek es ott epitkezesre hasznaltak fel. ^[6] Ugyanezt valoszin?siti egy 1723 -bol szarmazo irat, ^[7] illetve az is, hogy a kozsegben talalhato, ma is hasznalatban lev? lelekharangon az ontes datuma 1665 , es a regi oregek kollektiv emlekezete szerint a harangot az 1838 -as es?zesek idejen a falu folotti erd?kb?l hozta le a megaradt Vadasz-reti-patak. ^[8]

Lakott helyet valoszin?sitenek meg azok a regeszeti leletek is (igaz, sokkal regebbi korbol), amelyek a 2000-es evek masodik felet?l kerultek el? Pilisszentivan hataraban, a kozsegt?l delre es?, erd?s teruleten. A kerdeses helyen egy kelta eredet?nek gyanitott fal-sanc es mas, epitettnek t?n? falreszek maradvanyai kerultek el?, sok csereptoredekkel, melyek valoszin?leg ugyancsak az id?szamitas el?tti korbol valok, es sokfelesegukkel azt sugalltak, hogy hosszabb id?n keresztul elhettek emberek a teruleten. A falakra utalo ? mashonnan ide szallitott kovekb?l allo ? k?rakasok mellett edenydarabok, egy romai erme, es kis szamban femtargyak is el?kerultek ugyanitt. ^[9]

A nemet betelepules [ szerkesztes ]

A torok hodoltsag utan a budai agostonosok 1708 . december 10-en nadori adomanyozaskent kaptak birtokba Szent Ivant . 1723 -ig csak egy vendegfogado es egy erdeszhaz volt, valamint egy gazdalkodo testver tevekenykedett a mai kozseg teruleten. Az els? betelepul?k 1723 -tol a nemetorszagi Schwarzwald ( Fekete-erd? ) videker?l erkez? nemetek voltak, de kozuluk tobben rovid itt tartozkodas utan tovabb koltoztek. 1724 aprilisabol valo a kozseg els? ismert telepulesi szerz?dese, melyben ot Nemetorszagbol erkezett csalad szentivani letelepedeset foglaltak okiratba.

1750 -ben Tersztyanovszky Janos kapta birtokul Szent Ivant , nadori adomanykent es az Agoston-rendi atyaknak fizetend? 5700 Ft karterites fejeben. ?t kovetve fia, Tersztyanovszky Jozsef lett a birtokos, akinek 1769 -ben bekovetkezett halala utan (nem leven utodja) a birtok tulajdonosa az a Majthenyi Karoly lett, akinek Anna nev? leanyunokaja kes?bb id. Madach Imre kamarashoz ^[10] ment felesegul. Ezutan hazassag reven a Marczibanyi , majd a Karatsonyi csalad lett a birtokos. ?k epitettek az egykori kolostor helyen, annak koveib?l a kastelyt, melyet sajnos a masodik vilaghaboru utan teljesen leromboltak.

Szentivan, mint banyaszfalu [ szerkesztes ]

Valtozast hoztak a falu eletebe a 19. szazad kozepen megnyilt szenbanyauzemek , melyek jo munkalehet?seget kinaltak a falu es a kornyek lakossaganak ? bar a helybeliek eleinte idegenkedtek a fold alatti munkatol, illetve a f?leg Wurttembergb?l es Stajerorszagbol erkezett, els? banyaszoktol. Ekkortajt indult meg a falu lelekszamanak novekedese: az els? magyarorszagi nepszamlalas idejen, 1784 - 1787 -ben a falu nepessege 373 f? volt, 1880 -ra 648, 1910 -re pedig 1222 f?re novekedett a lelekszam. [Ma mintegy 4300-an elnek itt.] A banya egeszen 1970 -ig, az utolso banyauzemek bezarasaig foglalkoztatta a kozseg lakossaganak nagy reszet es segitette a szocialis, kulturalis, valamint egeszsegugyi letesitmenyek letrehozasat.

A kozseg 1894 -ben iskolat, majd 1895 -ben allami ovodat is kapott. Az els? vilaghaboruban 45 ferfi halt h?si halalt, es a kozseg volt az els? az egesz orszagban, mely h?seinek meg 1918 -ban emlekm?vet emelt. Az egyhazkozseg 1919 -ben alakult meg (addig a telepules egyhazjogilag Pilisvorosvar filiaja volt), 1921 -ben pedig Pilisszentivan neven nagykozsegge nyilvanitottak a falut. 1941 -ben a telepules lakossaga mar 2286 f? volt, tulnyomoreszt katolikusok , nemetek es magyarok laktak.

A masodik vilaghaboru utan [ szerkesztes ]

A szovjet csapatok 1944 . december 25-en vonultak be vegleg a kozsegbe. A haboru nem rongalta meg tulsagosan a telepulest, mindossze egy menekul? bombazo altal ledobott bombak romboltak le egy hazat, melyben egy szemely meghalt es a templom ablakai a legnyomastol betortek. A haboruban azonban sok ferfi halt h?si halalt, f?leg az orosz es nemet frontokon. A haboru utan nem kerult sor a nemet lakossag nagyobb aranyu kitelepitesere, nehany tucatnyi csalad azonban a front kozeledte el?l nyugatra menekult, es egy reszuk nem is tert vissza onnan.

A kozsegben ma tobb ipari uzem is talalhato es az orszag egyik legiskolazottabb telepulese az ertelmiseg szamaranyat tekintve.

Noveny- es allatvilaga [ szerkesztes ]

Novenyvilaga [ szerkesztes ]

Pilisszentivan terulete florisztikailag a pannoniai floratartomany ?smatra floravidek pilisi florajarasahoz tartozik; legjellegzetesebb novenytarsulasai a nyilt es zart dolomit sziklagyepek, amik a telepules beepitett teruletet?l delre, a szigoru vedelemnek koszonhet?en tobb helyen is megtalalhatoak meg, nagyjabol eredeti allapotukban. E tarsulasok legfontosabb novenyfaja az egesz vilagon kizarolag itt el?fordulo pilisi len (mas neven pilisszentivani len vagy dolomitlako len ); tovabbi jellegado novenyfajai koze tartozik peldaul a deres csenkesz , a leanykokorcsin , a tavaszi herics , a kisfeszk? hangyabogancs , a naprozsa , a sziklai perje , a feher varjuhaj es sudar rozsnok .

A kozeps? triasz id?szakbol szarmazo dolomit alapk?zet?, igen valtozatos alakulasu felszinen nyilt es zart sziklagyepek , sziklafuves lejt?sztyeppretek, karsztbokorerd?k , elegyes karszterd?k, s?t szarazabb vagy udebb tolgyerd?k, gyertyanos ? kocsanytalan tolgyesek es is kialakulnak; ez utobbi erd?kben, a tarsulas nevet ado fafajok mellett elegyesen madarcseresznye , bukk , kis - es nagylevel? hars , illetve magas k?ris is megtalalhato. Erdekesseg, hogy a pilisszentivani karsztbokorerd?kben a tarsulas egyik legf?bb jellegado cserjefaja, a cserszomorce nem fordul el?, de erdekes az is, hogy az elegyes karszterd? tarsulasokban az egymastol igencsak elter? eghajlati igeny? bukk es viragos k?ris egymas mellett talalhato meg.

A hideg eszaki volgyoldalakban olyan jegkori novenyfajok is fennmaradtak, amelyek a Karpat-medenceb?l mashonnan mar kipusztultak, ma magashegysegi fajoknak szamitanak; ilyen peldaul a lila csenkesz (Festuca amethystina) , a tarka nadtippan (Calamagrostis varia) vagy a szurke bogancs (Carduus crassifolius subsp. glaucus) . Szinten megtalalhato itt az Istvan kiraly-szegf? (Dianthus plumarius ssp. regis-stephani) es a magyar gurgolya (Seseli leucospermum) , amelyek Magyarorszagon csak a Dunantuli-kozephegyseg dolomit sziklagyepjeiben maradtak meg; valamint az ugyancsak ritka novenyfajoknak szamito, bennszulott bibircses vert? (Onosma pseudarenaria) es a homoki n?szirom (Iris arenaria) . ^[11]

Allatvilaga [ szerkesztes ]

A kozseg allatvilagat illet?en a legnagyobb termeszetvedelmi ertekkel a Szenasok Europa Diplomas Terulet allatvilaga bir. A dolomit alapk?zet? sziklagyepes-karszterd?s teruleten els?sorban a gerinctelen fauna sokszin?, fajosszetetelet a mediterran es kontinentalis elterjedes? fajok tulsulya jellemzi. Megfigyelhet? peldaul a teruleten az Europa legnagyobb rovarfajanak szamito f?reszlabu szocske (Saga pedo) , az atlanto-mediterran elterjedes?, Kozep-Europaban igen szorvanyosan el?fordulo vonalkas foldibagoly (Euxoa vitta) , illetve a keleti rablopille (Libelloides macaronius) is, mely lepkeszer? kinezete dacara a recesszarnyuak rendjebe tartozik. ^[12]

A gerinces faunat illet?en f?kent a madarvilag gazdag: az erd?kben szamos ragadozomadar , illetve hollo feszkel, nagy fajb?segben figyelhet?k meg az erdei enekesmadarak es a harkalyfelek egyarant, de a kozseg tavain szorvanyosan gemfelek is el?fordulnak, es talalnak maguknak feszkelesi lehet?seget a gyurgyalagok , elvetve a partifecskek is. A Jagi-toban barna varangy , kecskebeka , voroshasu unka , erdei beka , zold levelibeka , s?t mocsari tekn?s is el?fordul. ^[13]

Nepesseg [ szerkesztes ]

A telepules nepessegenek valtozasa:

A 2011-es nepszamlalas soran a lakosok 88,4%-a magyarnak, 24,8% nemetnek, 0,3% szlovaknak mondta magat (11,5% nem nyilatkozott; a kett?s identitasok miatt a vegosszeg nagyobb lehet 100%-nal). A vallasi megoszlas a kovetkez? volt: romai katolikus 51,3%, reformatus 5,4%, evangelikus 0,8%, gorogkatolikus 0,4%, felekezeten kivuli 12,6% (28,3% nem nyilatkozott). ^[14]

2022-ben a lakossag 89,3%-a vallotta magat magyarnak, 14,7% nemetnek, 0,4% szlovaknak, 0,2% ciganynak, 0,1-0,1% gorognek, bolgarnak, ruszinnak, ukrannak, szerbnek es romannak, 4% egyeb, nem hazai nemzetiseg?nek (10,4% nem nyilatkozott; a kett?s identitasok miatt a vegosszeg nagyobb lehet 100%-nal). Vallasuk szerint 36,7% volt romai katolikus, 4,7% reformatus, 0,8% evangelikus, 0,5% gorog katolikus, 1,3% egyeb kereszteny, 0,7% egyeb katolikus, 12,6% felekezeten kivuli (42,2% nem valaszolt). ^[15]

Nevezetessegei [ szerkesztes ]

• 

  Pilisszentivan teruleten a Budai Tajvedelmi Korzet fokozottan vedett reszen, a Kis-Szenas dolomittormelekes lejt?jen el a vilagon csak e helyr?l ismert novenyritkasag: az aranysarga viragu dolomitlako len (Linum dolomiticum) . A kulonleges novenyfaj el?helye Europa Diplomas Terulet , s mint ilyen, szigoru el?irasok vonatkoznak a latogatasara. Jelenleg a terulet legszigorubban vedett resze egyenileg nem latogathato, vezetett turakat a Duna?Ipoly Nemzeti Park Igazgatosaga, illetve a helyben m?kod? Szenasok Europa Diplomas Terulet Latogatokozpont (Banyasz u. 17.) szervez. A vedett teruleten talalhato az Ordog-torony elnevezes? sziklaformacio is. ^[16]
• Pilisszentivan hataraban emelkedik az 550 meter magas Nagy-Szenas , mely a Budai-hegyseg egyik legkedveltebb, f?varoson kivuli turistacelpontja, els?sorban a csucsarol kinalkozo tokeletes, 360 fokos korpanorama miatt. Kozvetlenul a csucs alatt allt a Nagy-szenasi turistahaz , amelynek egykori letezesere a megsz?nese (~ 1979 ) ota mar csak egy emlekfal es egy tabla emlekeztet. A Nagykovacsibol kiindulo Nagy-Szenas tanosvenyt bejaro vezetett turak kozul a hosszabb turautak vegpontja Pilisszentivan sporttelepenel talalhato.

• A Sz?z Maria, az Isteni Gondviseles Anyja-templomot , a kozseg egyetlen (katolikus) templomat az ismert XVIII. szazadi templomepitesz, Nopauer (Nepauer) Mate tervezte, epiteset 1780 korul kezdtek el, de csak 1796 -ban szenteltek fel. Festett diszablakait Zseller Imre ablakfest? mester, orgonajat Vavro Jozsef orgonaepit? mester, homlokzati fulkeinek szobrait Bicskei Istvan szobraszm?vesz, szembemisez? oltarat Peller Jozsef k?farago keszitette. ^[8] Toronyorajat 1999 . december 31 -en ejfelkor szentelte fel Takacs Nandor szekesfehervari puspok. Festmenyeinek egy resze ? koztuk a korabbi oltarkep ? Feszty Masa alkotasa. ^[17] Legutobbi komolyabb felujitasa 2013-ban tortent, ekkor nyerte el a toronysisak is a korabbi, voroses szint?l jelent?sen elter? jelenlegi, sotetszurke szinet.
• A templom mellett all a kozseg plebaniaja , melynek nagyterme kiallitasok, rendezvenyek helyszineul is szolgal. A plebania kertjeben nehany kegyszobor is talalhato, ezek egyike Arpad-hazi Szent Erzsebetet abrazolja; Manhertz Istvan alkotasa (mely Mariahegyi-Miereisz Janos 1920-as evekben keszult szobranak pontos masolata) 2014 . november 19 -en kerult felavatasra es megaldasra. ^[18]
• A templomtol nehany lepesnyi tavolsagon belul nem kevesebb, mint hat emlekm? talalhato a kozseg f?teren: kulon emlekkove van az els? es a masodik vilaghaborus aldozatoknak es az 1956-os forradalom szentivani aldozatainak, egy kopjafa ?rzi az 1848?49-es forradalom es szabadsagharc emleket, emlekm?vet allitott a kozseg az ezredfordulo emlekere, valamint egy fabol acsolt emlektabla allit emleket a nyolc "-szentivan" nev? Karpat-medencei telepules altal letrehozott Szentivani Charta alapitasanak. Az els? vilaghaborus emlekm? allitasi id?pontja nem ismert, de a helyi szajhagyomany szerint meg 1918-ban vagy 1919-ben kerult ra sor. Azt mindenesetre tobb adat is valoszin?siti, hogy Pilisszentivan volt Magyarorszag els? olyan telepulese, ahol emlekm?vet allitottak az els? vilaghaborus aldozatoknak. (Erdekesseg, hogy az emlekm?vet tortenete soran ketszer is athelyeztek.) A masodik vilaghaborus emlekm?vet 1991 -ben, az 56-os emlekm?vet 1998 -ban emeltek, mig a Szentivani Charta emlektablaja 2002 ota all a kozseg f?teren. A hat emlekm? mellett meg egy emlekfa is all a templom keleti fala mellett, ezt a harsfat a honfoglalas millenniumanak tiszteletere ultettek, a fa mellett talalhato emlekk? felirata szerint 1896 -ban.
• Pilisszentivanon hozzavet?legesen 1902 es 1937 kozott egy banyakapolna is allt, a banyatelep es az akkor m?veles alatt allt banyavagatok fele vezet? ut kozvetlen kozeleben, a banyaszok ved?szentjenek, Szent Borbalanak a nevere felszentelve. Miutan a kapolna szerkezete az altalaj sullyedese (alabanyaszas) miatt megroggyant, az epuletet meg a masodik vilaghaboru el?tt elbontottak, majd a lakossag a pontos helyer?l is elfeledkezett, am 2010-ben egy utepites soran el?kerultek az alapjai. Ezek felhasznalasaval a telepules helytorteneti egyesulete harom reszb?l allo Borbala-emlekhelyet hozott letre a kapolnara es a banyatelepre emlekeztetve. Egyreszt a kapolna korvonalait porfirk? lapokbol beepitettek az uttestbe, a kozeleben egy kisebb meret? kepfulket emeltek a kapolna eredeti koveib?l es egy informacios tablat is kihelyeztek ugyanide. Az emlekhely alkotoi Balogh Zoltan epiteszmernok, Radler Gyorgy epit?mester es Pittner Agnes fest?m?vesz voltak.
• Pilisszentivan vallasi emlekei koze tartoznak azok a kepkovek (keposzlopok, svab nevukon Bildstockok) , amelyekb?l meg ma is 9 darab lelhet? fel a telepules kulonboz? pontjain (terkepi adatok szerint korabban a falu 15-16 pontjan is allhatott ilyen szentkeptarto oszlop). A 2007 -ben alakult Pilisszentivani Helytorteneti Kozhasznu Egyesulet 2008 ?szen kezdte meg meg meglev? keposzlopok felujitasat, ennek soran meg 2008 vegere elkeszult a buszfordulonal lev? keposzlop felujitasa, ^[19] 2009 . els? feleben masik harmat ujitottak fel, a Ret, a Vorosvari illetve a Bem utcakban, 2010 - 2013 folyaman pedig ujabb keposzlopok felujitasa valosult meg a telepules teruleten, szinten az egyesulet szervezeseben, tobb esetben jelent?s lakossagi aldozatvallalassal.
• A kozseg f?utcajan talalhato az 1986 ota m?kod?, s egy regi paraszthazbol kialakitott Tajhaz , melyben ket helyiseg szolgal helytorteneti kiallitohelykent, ket masikat el?adoteremkent, rendezvenyek helyszinekent, illetve probateremkent hasznalnak a helyi civil szervez?desek; ezek mellett rendelkezik a Tajhaz (reszben fedett) szabadteri rendezvenyterekkel is. Ez a letesitmeny ad helyet ? sok egyeb mellett ? a Nemet Nemzetisegi Onkormanyzat altal szervezett rendezvenyek egy reszenek, illetve az elmult evekben rendszeresen megrendezett id?szaki kiallitasoknak is. A Tajhazban berendezett kiallitas el?zetes egyeztetest kovet?en latogathato. Az utcafronti homlokzaton egy Szent Florian -szobor, alatta, az epulet el?tt t?zoltosagi emlekobeliszk lathato.
• A Tajhaz el?tt, a bejarattol nehany lepesre all a helyi nemet nemzetiseg emlekfaja, es a fa 2002-es ultetesenek alkalmabol allitott, fabol acsolt emlektabla.
• A templom es a Tajhaz kozott nagyjabol feluton talalhato Pilisszentivan els? banyasz emlekm?ve , amely a telepulesen 120 even keresztul folytatott szenbanyaszkodasnak allit emleket. Az emlekm?, amelyet a telepulesen el?k 1993 -ban letesitettek oner?b?l, Klinger Janos kezdemenyezesere es jelent?s anyagi aldozatvallalasaval, egy aknakorongbol (kotelkorong), egy csilleb?l es egy aknamelyit? bodonb?l all. [A csille biztosan nem a szentivani banyakban volt hasznalatban, mert nyomtavja elter a pilisszentivani banyavasutak nyomtavjaitol. ^[20] ] Az emlekm? a kozponti helyszine a kozsegben altalaban evente ket alkalommal (szeptember, illetve december elejen) megtartott banyasznapi, illetve Szent Borbala -napi unnepi megemlekezeseknek.
• A faluban a kozponti banyasz emlekm?von felul 2010 ota tobb helyen allitottak emlektablakat es emlekkoveket az egykori fontosabb banyavagatok es banyatelepek helyen is. Ilyen emlekhelyek talalhatok az Istvan-aknanal , a Joremenyseg-altaro es a Hungaria-akna egykori helye kozeleben, legujabban pedig a kozseg uj temet?jeben, az egykori Erzsebet-aknai banyatelep letezesere emlekeztetve. [Ezek soraba tartozik a mar solymari teruleten allo, 2012 szeptembereben letesitett azon emlekhely is, amellyel a Solymar-aknanak es az itteni banyak kozos kuluzemenek allitottak emleket a ket telepules helytorteneti civil szervezetei.]
• A szenbanyaszatnak koszonheti letet a Pilisszentivan es Solymar kozott fekv? halasto, a Slotyi is, mely a kornyek kedvelt horgasztava es tavasztol ?szig nepszer? (bar nem teljesen legalis) furd?helye is. A to az iszapolas t jelent? nemet Schlammung szobol kapta a nevet, hiszen egy id?ben az innen kitermelt homokkal iszapoltak be a szenbanyak korabban lefejtett es felhagyott banyatersegeit.
• A telepules masik tava, a Jagi-to egy kis erdei vizfolyas, a Vadasz-reti-patak felduzzasztasaval jott letre, ez els?sorban kirandulok, termeszetkedvel?k erdekl?desere tarthat szamot, annal is inkabb, mert innen indul a kornyek termeszeti ertekeit bemutato tanosvenyek egyike, a Jagi-tanosveny . A to partjan kialakitott pihen?helyen a Duna?Ipoly Nemzeti Park Igazgatosaganak munkatarsai az ev minden szakaban rendszeresen tartanak madar gy?r?zesi bemutatokat a kornyek ovodasai, iskolasai es feln?tt erdekl?d?i szamara.
• 2009 . aprilis 26 -an tartottak a pilisszentivani svab betelepules 285. evfordulos unnepseget, ennek alkalmabol a kozseg f?utjan tobb helyen allitottak fel a falu multjanak egy-egy fejezetet bemutato ismertet? tablakat. Ezeket az unnepseg utan is a helyukon hagytak, igy altaluk az ide latogatok is tobbet ismerhetnek meg Pilisszentivan multjabol.
• 2012 . junius 23 -an avattak emlekkovet a pilisszentivani Szent Borbala teren a nyari napfordulo emlekere, azzal osszefuggesben, hogy a nyari napfordulo id?pontja (egyben Szent Ivan napja) regota a kozseg egyik legnagyobb unnepe. A ket egymas fole helyezett, es egy forgozsamoly segitsegevel egymason elvileg elfordithato homokk? -tombb?l allo emlekm? Molnar Sandor kornyekbeli vallalkozo kezdemenyezesere, a K?faragok es M?k?keszit?k Orszagos Ipartestulete jovoltabol kerult felallitasi helyere, a rajta talalhato mintakat ? verseny kereteben ? tiz palyakezd? k?farago tervezte es valositotta meg. Ugyanezen a haromszog alaku teren (annak keleti, Solymar fel?li csucsan) 2017 . augusztus 20 -an egy masik hasonlo emlekkovet is felavattak, melyen a Allatov allatovi jegyei jelennek meg; az emlekk? negy fiatal k?szobrasz kozos alkotasakent valosult meg.
• 2016 . junius 12 -en nemet nemzetisegi tanosvenyt avattak a telepulesen, a Magyarorszagi Nemetek Orszagos Onkormanyzatanak palyazati tamogatasaval, az orszag els? ket hasonlo, nemzetisegi tanosvenyenek egyikekent (a masikat ket hettel korabban adtak at a Baranya megyei Sombereken ). A kes?bbiekben meg b?vithet? es b?viteni tervezett tanosveny egyel?re het, interaktiv allomasbol all, melyek a Szent Borbala ter (orvosi rendel?) es a Tajhaz kozott sorakoznak. ^[21]

Kozelet [ szerkesztes ]

Onkormanyzat [ szerkesztes ]

Pilisszentivan rendszervaltas utani kepvisel?-testuletere nem igazan voltak jellemz?k a gyakori szemelyi valtozasok: 1990 -ben megvalasztott, els? polgarmestere, Penzes Gabor el?tte, 1985 es 1990 kozott egy ciklusban mar tanacselnok is volt, es egy haromeves megszakitastol eltekintve ( 2006 es 2009 kozott, amikor Sztilkovics Szavo , a Fidesz egyik alapitoja toltotte be a polgarmesteri tisztseget) egeszen 2016-ig maradt a kozseg vezet?je. Rajta kivul az aktiv kepvisel?k jelent?s resze is harom vagy annal is tobb ciklusban vett reszt a rendszervaltas ota eltelt id?szakban a helyi kozelet iranyitasaban.

2010 -ig a polgarmesterrel egyutt 12 f? alkotta a kepvisel?-testuletet, a 2010-es onkormanyzati valasztasok ota a kepvisel?-testulet tagletszama het f?. A kepvisel?k tulnyomo resze minden ciklusban fuggetlen jeloltkent jutott be a testuletbe; partjeloltet inditani es a testuletbe juttatni az 1990-es evek valasztasain csak a KDNP , az ezredfordulo ota pedig (mind a mai napig) csak a Fidesz, vagy a Fidesz-KDNP partszovetseg tudott.

A rendszervaltas utani kepvisel?-testuletek egyetlen kivetellel kitoltottek mandatumukat, az eddigi egyeduli kivetel a 2006-ban megvalasztott kepvisel?-testulet volt, amely 2009-ben, tobbsegi dontes eredmenyekent feloszlatta onmagat, a kozsegi beruhazasok kapcsan kialakult, akkor feloldhatatlannak t?n? bels? ellentetek miatt. Bar az addigi kepvisel?k nagy resze az id?kozi valasztason is megtartotta poziciojat, a polgarmesteri poszton valtas tortent: Penzes Gabor visszakerult a polgarmesteri szekbe, amit az egy evvel kes?bbi, "rendes" onkormanyzati valasztas is meger?sitett.

2014 -ben Pilisszentivanon negy polgarmesterjelolt indult az onkormanyzati valasztasokon , miutan a hivatalban lev? polgarmester mellett egy Fideszes es ket fuggetlen jelolt is elindult a polgarmesteri szekert, a valasztas eredmenyekent azonban az addigi faluvezet? a kovetkez?, oteves ciklusra is magabiztosan meg?rizte poziciojat. A teljes ciklust azonban Penzes Gabor megsem toltotte ki, mert egeszsegi es egyeb okokbol 2016. januar 7-en (januar 31-i hatallyal) lemondott tisztseger?l. A 2016. majus 8-i id?kozi valasztas eredmenyekent az uj polgarmester Popprene Revay Gyongyi addigi alpolgarmester lett; ? maradt a poszton a 2019-es valasztas utan is, annal is inkabb, mert annak egyeduli polgarmesterjeloltje volt.

A polgarmester-valasztasok eredmenyei

• 1990?1994: Penzes Gabor (fuggetlen) ^[22]
• 1994?1998: Penzes Gabor (fuggetlen) ^[23]
• 1998?2002: Penzes Gabor (fuggetlen) ^[24]
• 2002?2006: Penzes Gabor (fuggetlen) ^[25]
• 2006?2009: Sztilkovics Szavo (fuggetlen) ^[26]
• 2009?2010: Penzes Gabor (fuggetlen) ^[27]
• 2010?2014: Penzes Gabor (fuggetlen) ^[28]
• 2014?2016: Penzes Gabor (fuggetlen) ^[29]
• 2016?2019: Popprene Revay Gyongyi (fuggetlen) ^[30]
• 2019?2024: Popprene Revay Gyongyi (fuggetlen) ^[1]
• 2024? : Richolm Erik (fuggetlen; oktober 1-jen lephet hivatalba)

Polgarmesteri Hivatal [ szerkesztes ]

Pilisszentivan polgarmesteri hivatala az iskolaval kozos epulettombben talalhato, de a XX. szazad els? feleben a ket intezmeny meg kulon epuletben m?kodott (az els? kozseghaza meg 1883 -ban epult, Krachler Janos epit?mester kivitelezeseben, egyszer? foldszintes epuletkent, a mai helyen). Az epuletresz a mai formajat 1996 -ban nyerte el. Hazassagkot? terme a kozsegi rendezvenyek, kiallitasok egy reszenek helyszineul is szolgal, emeleti folyosojan 2008 . februar 17. ota Nemes Attila amat?r szobrasz allando kiallitasa lathato. ^[31]

Generaciok Haza [ szerkesztes ]

A kozsegi onkormanyzat tagintezmenyekent m?kod? kulturalis letesitmeny, amely a korabbi banyatelepi orvosi rendel?intezeti epulet felujitasaval es atepitesevel jott letre 2010-ben. Els?sorban kiberelhet? rendezvenyhelyszinkent funkcional, de a letesitmeny gondnoka, reszint a Pilisszentivani Kulturalis Kozalapitvany kozrem?kodesevel sajat kulturalis es egyeb programokat is szervez.

Konyvtar [ szerkesztes ]

Szinten az onkormanyzat tagintezmenyekent m?kodik 2011 ota a kozsegi konyvtar, amely el?tte viszonylag mostoha korulmenyek es a mainal joval szerenyebb kozott m?kodott, az iskolai konyvtarral kozos, sz?k es zsufolt helyisegben. Onallosulasa ota a konyvtar allomanya folyamatosan gyarapszik, kulonosen gazdag a helytortenettel es a nemet nemzetiseg tortenetevel foglalkozo szekcioja. Evente nehany alkalommal onallo programokat is szervez.

Ved?n?i szolgalat [ szerkesztes ]

A helyi ved?n?i szolgalat ugyancsak az onkormanyzat alarendeltsegeben m?kodik, a szolgalat munkatarsai 2010-ben nyertek allando, vegleges elhelyezest az akkor atadott orvosi rendel?i epulet eszaki reszeben.

Oktatasi intezmenyek [ szerkesztes ]

Altalanos iskola [ szerkesztes ]

A kozseg iskolaja mar a XIX. szazad ota a templom mellett, a mai helyen m?kodik. Az altalanos iskola mellett a XX. szazad masodik feleben zeneiskola is letesult Pilisszentivanon, az 1990-es evekben pedig keteves irodatechnikai szakiskolai kepzes is indult az intezmenyben, melynek kereteben a nyolcadik osztalyt elvegzett diakok tovabbi ket evben gyors- es gepiroi, szamitastechnikai, es tobbfele hasonlo szakismeretre tettek szert. Az intezmeny fenykoraban az iskola f?epulete mellett egy (a kozseghatar kozeleben elhelyezked?, de mar Pilisvorosvar teruleten fekv?) kulonallo epuletben is folyt oktatas. 2009-2010 folyaman az iskola jelent?s b?vitesen esett at, egy eredmenyes europai unios palyazat reven.

Nemet Nemzetisegi Ovoda [ szerkesztes ]

Pilisszentivanon 1894 ota m?kodik ovoda, amely azonban csak 1947-ben koltozott el?szor uj, sajat epuletbe. Az els? ovodaepulet 1957-ben, 1970-ben es 1978-ban is kisebb-nagyobb b?vuleseken esett at, mai formajat ? fennallasa alatti legnagyobb merv? atalakitasaval ? 2009-2010-ben nyerte el, igy jelenleg het csoporttal m?kodik. Az intezmenyben 1970 ota nemet nemzetisegi neveles is folyik.

Egyeb kozsegi intezmenyek [ szerkesztes ]

Tajhaz [ szerkesztes ]

A kozseg tajhazat egy egykori parasztgazda es kocsmaros, Gabeli Jozsef lakohazabol alakitottak ki, avatasa 1986 . augusztus 19 -en tortent, de akkor meg csak a harom utcai helyiseget alakitottak ki helytorteneti kiallitohellye. Az 1990-es evek derekan az epulet hatsobb reszeit es az egykori istallot atepitve tovabb b?vitettek a tajhazat, mely 1995 -os ujboli avatasa ota a Nemet Nemzetisegi Onkormanyzat fenntartasaban m?kodik. Jelenleg az utcai epuletresz helyisegeiben helytorteneti allando kiallitas lathato, hatso resze id?szakos kiallitasok illetve egyeb rendezvenyek helyszinekent, valamint a nemzetisegi csoportok (tanccsoport, zenekar stb.) probahelyszinekent es raktarakent szolgal. Szabadteri resze 2013 nyaran jelent?s b?vulesen esett at, ugyanebben az evben az udvaran oktatasi-helyismereti celu, ket tantermes mellekepulet is epult.

Orvosi rendel? [ szerkesztes ]

A telepules uj orvosi rendel?je az egykori banyatelepi hazak 1978-1982 koruli lebontasaval letrejott kopar, ures teruleten, a kozseg Budapest fel?li vegen epult 2010-ben, a terulet azota a Szent Borbala ter nevet viseli. Itt kapott helyet a kozsegi haziorvosi rendelesek mellett a telepules ved?n?i szolgalata es a fogaszati rendeles is.

Gazdasaga [ szerkesztes ]

Pilisszentivan a 19. szazad kozepeig mez?gazdasagi jelleg? telepules volt, csekely kezm?ves iparral. [A kozseg hataraban nagyon jo min?seg? agyag volt, melyet feltevesek szerint a fazekasok el?szeretettel hasznalhattak fel, bar a hasznositas tenye regeszetileg nincs igazolva. ^[32] ] 1849 -t?l azonban szinte egy csapasra banyaszfaluva valt a kozseg, miutan a hatarban 1848-tol tobb helyen is kitermelesre alkalmas min?seg? es igeretes mennyiseg? barnaszenet tartak fel. A telepules legels? banyauzeme egy kulfejtes? szenbanya volt, majd id?vel egyre tobb ponton nyitottak melym?veles? banyakat is a kozseg hataraban, illetve a szomszedos telepuleseken. A helybeliek jo resze viszont idegenkedett a fold alatti munkatol, ezert a banyauzemekbe az Osztrak-Magyar Monarchia tobb mas videker?l is koltoztek banyaszcsaladok: eleinte f?leg Wurttembergb?l es Stajerorszagbol , kes?bb Magyarorszag mas banyavidekeir?l, koztuk Brennbergbanyarol , Kornyer?l es Ajka ? Csingervolgyb?l . A telepulesen m?kodott fontosabb banyak a Regina-akna , az Irma-akna , az Erzsebet-akna , a Hungaria-akna , az Istvan-akna es a Joremenyseg-altaro voltak, e ket utobbi banya egeszen 1970-ig, az utolso pilisi szenbanyauzemek vegleges bezarasaig foglalkoztatta a kornyek lakossaganak jelent?s reszet.

A 20. szazad kozepen haziipari szovetkezet letesult a kozsegben, a banyak bezarasat kovet?en pedig a F?varosi K?farago es Epuletszobraszati Vallalat vette at a felhagyott telephelyek, illetve a korabbi dolgozok egy reszet. (Az elbocsatott banyaszok mas resze meg Dorog kornyeki banyauzemekben folytathatta korabbi munkajat.) Ugyanebben az id?szakban letesult a PEVDI B?rdiszm?iipari Uzeme a kozseg keleti hataraban, amely hozzavet?legesen a rendszervaltas koruli evekig m?kodott.

Miutan az 1990-es evekben a belterulet es a solymari hatar kozotti, jobbara felhagyott mez?gazdasagi teruletek jelent?s reszet iparterulette nyilvanitotta a kozseg onkormanyzata, szamos vallalkozas telepult meg ezen az Erzsebet ipari park nevre keresztelt teruleten. A 2010-es evtizedben a kozseg legnagyobb ipari vallalkozasainak a Gentherm Hungary Kft. (korabbi neven WET Automotive Systems) es a Tungsram-Schreder Rt. tekinthet?, amik mellett tobb fuvarozasi, szallitmanyozasi es egyeb profilu ceg is tevekenykedik ugyanitt.

Fontosabb civil szervezetei [ szerkesztes ]

Korusok, tanccsoportok, kulturcsoportok [ szerkesztes ]

• Pilisszentivani Vegyeskorus ? 1973 ota m?kod? enekkar, vezet?je Neubrandt Ferenc karnagy, repertoarjukon svab nepdalok es klasszikus korusm?vek is szerepelnek.
• Nemet Nemzetisegi Tanccsoport ? 1994 aprilisaban alakult, azota is megszakitas nelkul m?kod?, els?sorban svab hagyomany?rzesi celokkal letrejott, de magyar tancokat is tancolo tanccsoport; vezet?je 1999-t?l Radler Henriett . ^[33]
• Pilisszentivani Fuvoszenekar ? Tobb korabbi el?zmennyel rendelkez?, jelenlegi formajaban 2007 ota m?kod? fuvoszenekar, vezet?je Spanberger Zsolt .
• Pilisszentivani Asszonykorus ? A Vegyeskorus nehany tagjabol 1986 -ban szervez?dott kamarakorus, szinte kizarolag helyi svab nepdalokat adnak el?, egyik f? celjuk a pilisszentivani zenei hagyomanyok ?rzese es apolasa. Vezet?juk Neubrandt Piroska

Tarsadalmi szervezetek [ szerkesztes ]

• Pilisszentivani Faluszepit? Egyesulet ? 1989 ota m?kod? civil szervezet, mely f?kent a kozteruletek rendben tartasa, a vedett termeszeti ertekek megovasa, tovabba a komposztalas es a hulladekhasznositas nepszer?sitese teren tevekenykedik. Tobb helyi kiadvany megjelenteteseben is resze volt.
• Pilisilen Nagycsaladosok Egyesulete ? 1992 -ben jott letre nagycsalados csoportkent, a Nagycsaladosok Orszagos Egyesulete helyi tagozatakent; az ezredfordulot kovet? evekben valt onallo egyesulette. Els?sorban tagcsaladjaiknak nyujtanak segitseget es szerveznek programokat a szamukra, de rendezvenyeik egy reszet ugy hirdetik meg, hogy szelesebb kozonseget is vonzzon.
• Pilisszentivani Nyugdijas Egyesulet ? 1997 . februar 3 -an alakult azzal a cellal, hogy osszefogja a kozseg nyugdijasait, tartalmas es egeszseges szabadid?s, illetve kulturalis programokat szervezve szamukra. Tobb mint 300 tagjaval a pilisi terseg legnagyobb letszamu civil szervezetei koze tartozik.
• Pilisszentivani Sportegyesulet ? a XX. szazad dereka ota letez?, sportcelu civil szervezet, melynek labdarugo -, tura - es kerekparos szakosztalya van. Fenntartasukban m?kodik a kozsegi sporttelep es az 1964 -ben letesult (majd az 1980-as evekben b?vitett) sportoltoz?, amely a kezdetek ota helyet ad a Villa Negra nev? soroz?nek is. (Erdekesseg, hogy miutan a kozseg nyugati feleben semmilyen mas onkormanyzati letesitmeny nincsen, a valasztasokon a soroz?ben szoktak kialakitani a kozsegi szavazohelyisegek egyiket.)
• Pilisszentivani Helytorteneti Kozhasznu Egyesulet ? 2007 . november 7 -en ^[34] alakult helytorteneti civil szervezet, alapitoinak f? celjai kozott szerepel a kozseg es a kornyekbeli banyak tortenetevel kapcsolatos dokumentumok, fenykepek es egyeb emlekek gy?jtese, valamint ezek bemutatasa. Alakulasuk ota szamos helyi vallasi emlekhely felujitasaban, valamint uj helytorteneti jelleg? emlekhelyek letesiteseben vallaltak jelent?s szerepet; minden evben legalabb ket kiallitast szerveznek, es helytorteneti-helyismereti kiadvanyokat is megjelentetnek.
• Pilisi Banyaszok Horgasz Egyesulet ? Az 1930-as evek vegen alakult, a kornyekbeli szenbanyaszat folytan kialakult, illetve a Vadasz-reti patak menten mestersegesen kialakitott tavak hasznositasara. A szenbanyak bezarasat kovet?en az egyesulet 1979 -ben alakult ujja, hagyomanytiszteletb?l az eredeti neven. Az egyesulet vegzi a Budai-hegyseg egyik legnagyobb tavanak szamito Slotyi-toban a haltelepitest, a horgasztatast es gondoskodik a to kornyekenek rendben tartasarol is; evente valtozo szamu (3-5) horgaszversenyt is szervez.
• Pilisszentivani Polgar?rseg es T?zolto Egyesulet ? A Pilisszentivani Onkentes T?zolto Egyesulet meg a XX. szazad elejen alakult, es a szazad masodik feleben nagyreszt John Janos elnokletevel m?kodott a telepulesen; a Pilisszentivani Polgar?rseg pedig 1991 -ben, az orszag rendszervaltas utani els? polgar?r szervezetei kozott kezdte meg a m?kodeset; megszervezeset Zombori Zoltan rend?rsegi korzeti megbizott kezdte meg, els? elnoke Gatas Jozsef onkormanyzati kepvisel? lett. Ez utobbi egyesuletet ? melynek tagjai a kezdeti evekben csak sajat gepkocsijaikkal es gyalog jar?rozve vigyaztak a telepules biztonsagara ? 1992 . aprilis 27 -en jegyeztek be a cegbirosagon, majd az 1990-es evek kozepen, az orszagban els?k kozt kotottek egyuttm?kodesi megallapodast a teruletileg illetekes ( budaorsi ) rend?rkapitanysaggal, illetve a kozseg onkormanyzataval. A ket egyesulet az 1990-es evek vegen egyesult, de a kozos szervezet alakulo tagsaga szinte kizarolag a Polgar?rseg tagjai kozul kerult ki. 2004 novembereben az egyesulet sajat, a kozsegben allomasoztatott gepjarm?fecskend?hoz jutott, jelenleg negy, t?zoltosagi es polgar?rsegi celokra egyarant hasznalhato jarm?vel rendelkezik; ket epuletuk van (egy szertar es egy hirado-ugyeleti helyiseg) es sajat ifjusagi csoportjuk is m?kodik. T?zoltosagi emlekhely all a faluban 2016. junius 24. ota a Tajhaz el?tt, s ugyanaznap egy ?Polgar?rseg faja” emlekhelyet is letesitettek a Slotyi partjanak delnyugati sarkanal.

Ismert emberek, akik a telepuleshez kot?dnek [ szerkesztes ]

• Borbas Vince botanikus a Pilisszentivan hataraban fellelhet? flora kutatoja volt, a kozseg teruleten fedezte fel es irta le a vilagon egyedul itt el?fordulo pilisi lent . Emleket annak a hegygerincnek a neve ?rzi, amely az egyik legjelent?sebb el?helye ennek a fokozottan vedett novenyfajnak.
• Itt szuletett 1905-ben dr. Zeold Imre Peter ugyved, hungarista orszaggy?lesi kepvisel?.
• Itt szuletett 1906-ban Machovich Viktor pedagogus, gimnaziumi tanar.
• Gyorgy Istvan Balazs Bela-dijas magyar filmrendez?, erdemes m?vesz Pilisszentivanon szuletett 1925 . december 24 -en.
• Itt szuletett Hermann Karoly sebesz f?orvos. ^[35]
• Ajtay Zoltan vezerigazgatokent a pilisszentivani banyam?vek egyik nagy jelent?seg? vezet?je volt a XX. szazad derekan, nevehez kot?dik a kornyek tobb banyaszati fejlesztese.
• Avar Istvan kes?bbi szinm?vesz fiatalon a kozseg banyatelepen elt es dolgozott.
• Santa Ferenc 1947 es 1950 kozott a Dorogi Szenbanyaszati Troszt Pilisszentivani Banyauzemenek alkalmazottjakent a kozsegben elt es dolgozott.
• Sarbu Aladar irodalomtortenesz, iro a tizes evei nagyobb reszet toltotte Pilisszentivanon, az 1950-es evekben (1953-tol egyetemi tanulmanyai kezdeteig), de csaladjanak tobb tagja mar a szuletesekor is itt elt, es egyik testvere reven jelenleg is aktivan kot?dik a telepuleshez. Oneletrajzi ihletes? regenyei mindegyikeben egyertelm?en felismerhet? tobb-kevesebb pilisszentivani vonatkozas. ^[36]
• Bayer Jozsef magyar filozofus, politologus, az MTA Politikatudomanyi Intezetenek 1998 es 2009 kozotti igazgatoja, a Zsigmond Kiraly F?iskola rektora (korabban f?igazgatoja), a Magyar Szocialista Part 1990 -es orszaggy?lesi kepvisel?-jeloltje 1946 . marcius 1 -jen Pilisszentivanon szuletett.
• Itt temettek el 1956-os halala utan Domonkos Laszlo labdarugot, sirja ma is megtalalhato a kozseg 1975 ota nem hasznalt, de sirkertkent meg?rzott regi temet?jeben.
• Revay Ferenc erd?mernok Pilisszentivanon hunyt el 1974 . oktober 27 -en.
• Drapal Janos motorversenyz? a telepules lakoja volt, sirja a kozsegi temet?ben talalhato, emleket 2008 . augusztus 1. ota emlekk? es utcanev ?rzi egykori lakohelye kozeleben. ^[37]
• Reszben itt szolgalt papi palyaja els? 8 eveben, 1972 es 1980 kozott Filo Kristof kes?bbi erdligeti, majd budakeszi plebanos
• Itt elt es alkotott 1993 es 1997 kozott Dumitru Barliga romaniai ( erdelyi ) szarmazasu, 1997 ota Kanadaban el? kortars fest?m?vesz.
• 2017-ben bekovetkezett halala el?tt evtizedeken at itt elt Kovacs Jozsef banyamernok, tanbanya-igazgato.
• A telepules lakoja Erd?s Miklos televizios m?sorvezet?.
• Itt elnek az 1990-es evek ota Acel Anna Kazinczy-dijas radiobemondo, televizios m?sorvezet? es ferje Szilagyi Andor iro, filmrendez?, forgatokonyviro.
• 1995 -t?l halalaig itt elt Varga Csaba filmrendez?, aki diszpolgari cimet is kapott a telepules onkormanyzatatol, s halala utan a kozseg temet?jeben helyeztek vegs? nyugalomra.
• Pilisszentivanon elt 2002 -t?l halalaig Panczel Tivadar nyugalmazott reformatus lelkesz.
• Egy id?ben a kozsegi iskolaban tevekenykedett zenetanarkent Toth Armand fuvolam?vesz?karmester, es jelenleg is ott tanit Eichinger Tibor jazzgitaros. ^[38]
• A telepules lakoja Varro Daniel kolt?. ^[39]

Pilisszentivan kituntetettjei [ szerkesztes ]

Diszpolgarok [ szerkesztes ]

A Pilisszentivan Diszpolgara kituntet? cimet a telepulesi onkormanyzat 1993-ban alapitotta a helyi kozosseg szolgalataban kiemelked? erdemeket szerzett szemelyek melto elismerese erdekeben. A diszpolgari cim azon magyar, vagy kulfoldi allampolgaroknak, szervezeteknek volt adomanyozhato az err?l szolo rendelet ertelmeben, akik, illetve amelyek kiemelked?en jelent?s szellemi alkotasuk, tudomanyos, m?veszi vagy sport eredmenyuk, egyeb kimagaslo munkajuk, vagy eletm?vuk reven, orszagos vagy nemzetkozi viszonylatban olyan altalanos elismerest szereztek, amely hozzajarult a telepules jo hirnevenek oregbitesehez. Az eredeti rendelkezes szerint a diszpolgari cimb?l valasztasi ciklusonkent legfeljebb 10 darab volt adomanyozhato, nemzeti, allami vagy kozsegi unnepen. ^[40] A rendelet 2007-es modositasaval ez akkent valtozott meg, hogy a diszpolgari cim evente egy alkalommal adomanyozhato, a kozseg legnagyobb sajat unnepenek szamito Szentivan-napi unnepseg kereteben (altalaban a junius 24. -hez legkozelebb es? szombati napon). ^[41]

A diszpolgarok nevsora a cim adomanyozasanak datumaval: ^[42]

• Georg Bauer (Bauer Gyorgy), Marktleugast ? 1993 . szeptember 13.
• Manfred Huhs polgarmester, Marktleugast ? 1993. szeptember 13.
• Herbert Hoffmann nyugdijas, Untersteinach ? 1993. szeptember 13.
• nehai Bitvai Istvan orvos, Pilisszentivan ? 1994 . aprilis 26.
• nehai Roderburg Ern? plebanos, Pilisszentivan ? 1994. aprilis 26.
• nehai Szivan Janos iskolaigazgato, Pilisszentivan ? 1994. aprilis 26.
• Neubrandt Ferenc nyugdijas karnagy es kantor, Pilisszentivan ? 1995 . december 27.
• nehai Krizsek Janos tanacselnok, Pilisszentivan ? 1998 . december 14.
• Marlok Gyula ugyvezet? igazgato, Pilisszentivan ? 1998. december 14.
• Penzes Gabor polgarmester, Pilisszentivan ? 2000 . oktober 2.
• Dr. Koczoh Ferencne Bugaci Elvira pedagogus, Pilisszentivan ? 2005 . szeptember 7.
• Varga Csaba grafikus, filmrendez?, Pilisszentivan ? 2006 . oktober 23.
• Hegyeshalmi Ferenc onkormanyzati kepvisel?, Pilisszentivan ? 2010 . junius 19.
• ?ri Lajos onkormanyzati kepvisel?, Pilisszentivan ? 2010. junius 19.
• Metzger Rezs? onkormanyzati kepvisel?, Pilisszentivan ? 2010. junius 19.
• Gatas Ern? onkormanyzati kepvisel?, Pilisszentivan ? 2013 . junius 22.
• nehai Klinger Janos banyamernok, Pilisszentivan ? 2016 . junius 23.
• Neubrandt Ferencne Gatas Piroska korusvezet?, Pilisszentivan ? 2019 . junius 20.

A Pilisszentivanert Emlekerem birtokosai [ szerkesztes ]

A Pilisszentivanert Emlekplakett kituntetest a telepulesi onkormanyzat 1993-ban alapitotta azon termeszetes vagy jogi szemelyek tevekenysegenek honoralasara, akik, illetve amelyek "tevekenysege folytan valamely esetben a kozseg erdekeit, johiret, megbecsuleset szolgalta". Az eredeti rendelkezes szerint az emlekplakettb?l evente 10 darab volt adomanyozhato, melyb?l otot a kepvisel?-testulet, otot a polgarmester adomanyozhatott sajat hataskorben, a helyi civil szervezetek, egyhazak, partok, illetve barmely kepvisel? sajat javaslata alapjan. ^[40] A rendelet 2007-es modositasaval ez akkent valtozott meg, hogy a kituntetes neve Pilisszentivanert Emlekerem nevre modosult, atadasara evente ket alkalommal, marcius 15-en es oktober 23-an kerulhet sor, alkalmankent legfeljebb 3-3, osszesen 6 kituntetett reszere. ^[41] Kiveteles esetben sor kerult mar elter? id?pontban torten? adomanyozasra is, 2013 -ban peldaul az egyik emlekerem atadasara junius 22-en , a Szentivan-napi unnepseg kereteben kerult sor, ^[43] egy masik emlekerem atadasa november 30-an , a Szent Borbala -napi banyasz unnepseget kozvetlenul megel?z?en, annak kereteben tortent meg, ^[44] es tortent mar kozsegi emlekerem-atadas az augusztus 20-i nemzeti unnep helyi programjainak reszekent is.

Az elismeresben reszesitettek nevsora az adomanyozas evevel:

[Az emlekeremben reszesitettekre vonatkozo legkorabbi informaciok 2004-b?l szarmaznak, ^[45] az alapitastol 2004-ig terjed? id?szakbol az elismeres adomanyozasara nem ismeretes publikalt adat.]

• Horvath Gyorgy nyugdijas egyesuleti vezet? (2004)
• Kalloi Lajos es Soos Martonne Szele Erzsebet nyugalmazott pedagogusok (2005)
• Kakas Janos nyugalmazott banyaigazgato (2006)
• Engert Miklosne Gatas Maria nyugalmazott ovon?, neprajzi hagyomany?rz?; Klinger Janos banyasz hagyomany?rz?; Marlok Ferencne Gatas Katalin, a helyi Karitasz-csoport korabbi vezet?je; id. Szekely Jozsef sportegyesuleti vezet?; Wippelhauser Ferencne Schuck Maria sekrestyes (2007)
• Gatas Jozsef zenesz, nyugalmazott pedagogus es sportvezet?; Marlok Gyulane Stocker Erzsebet, a nemet nemzetisegi onkormanyzat elnoke; dr. Nagy Agnes haziorvos; Neubrandt Ferencne Gatas Piroska korusvezet?; Revay Paula nyugalmazott pedagogus (2008)
• Dr. Mirk Maria nemzetisegi onkormanyzati kepvisel?; Nadudvari Rudolf korabbi onkormanyzati kepvisel?, civil aktivista; ?ry Anna nyugalmazott pedagogus; Stocker Ferencne Bossak Marianna konyvel?, civil aktivista (2009)
• Feketene Ziegler Agota helytorteneti egyesuleti elnok; Futo Karoly korabbi sportvezet?; Remenyi Andrea iskolaigazgato (2010)
• Gatas Istvan nyugalmazott m?szakiiroda-vezet? (posztumusz); Nadai Bela , a helyi cserkeszcsapat alapitoja; Szanyi Tiborne Haber Irma nyugalmazott vb-titkar (2011)
• Meggyesi Rezs? nyugalmazott pedagogus; Radler Gyorgy korabbi onkormanyzati kepvisel? (2012)
• Csovics Balazs helytorteneti egyesuleti alelnok; Radler Henriett tanccsoport-vezet?; id. Szekely Jozsef sportegyesuleti vezet? [masodszor], Norbert Volk marktleugasti polgarmester (2013)
• Kertesz Peter korabbi plebanos (2014)
• Gatas Erzsebet Judit nyugalmazott pedagogus; Komp Karolyne Metzger Maria hagyomany?rz?, civil aktivista; Kovacs Gabor, a helyi cserkeszcsapat alapito parancsnoka (2015)
• Pilisszentivani Asszonykorus, 944. szamu Szent Borbala Cserkeszcsapat (2016)
• Ulicsnik Gyulane Bauer Erzsebet es Ulicsnik Gyula civil aktivistak, Harnisch Akos sportolo, Brandhuber Janos nyugalmazott karmester, zenekarvezet? (2017)
• Marlok Tamas hitoktato, a katolikus egyhazkozseg vilagi elnoke; Poppre Vilmos zenesz, a helyi kutyaiskola alapitoja; Szilvasi Laszlo nyugalmazott iskolaigazgato, Franz Uome marktleguasti polgarmester, Michael Laaber marktleugasti jegyz?, Pilisszentivani Vegyeskorus (2018)
• Pilisszentivani Nemet Nemzetisegi Tanccsoport, Pilisszentivani Fuvosegyuttes (2019)

Pilisszentivan testverkozsege [ szerkesztes ]

• Marktleugast , Nemetorszag ( 1988 )

Pilisszentivanrol mintegy 50 csalad menekult a masodik vilaghaboru utolso id?szakaban (1944. decembereben) Bajororszagba , a Kulmbachi jaras telepuleseire (tulnyomoreszt Kupferbergbe , Ludwigschorgastba es Marktleugastba), a front kozeledese el?l. A Marktleugasttal valo partnerkapcsolat a telepulesen el?, ugyancsak pilisszentivani szuletes? Bauer Gyorgy (Georg Bauer) kezdemenyezesere jott letre 1988 -ban, a partnersegi megallapodas megkoteset pedig a Pilisszentivani Vegyeskorus egy nemetorszagi latogatasa alapozta meg, melynek soran a korus Marktleugastban is eltoltott nemi id?t.

A ketnyelv? okiratot 1988 . oktober 21-en irtak ala Pilisszentivanon, majd 1989 . junius 16-an egy marktleugasti alairassal is meger?sitettek azt. Ez volt a legels? alkalom, hogy az akkor meg a szovjet blokkhoz tartozo Magyarorszag egy varosi ranggal nem rendelkez? telepulese, es egy nyugat-europai telepules kozott hivatalos partnerkapcsolat johetett letre, meg a magyarorszagi rendszervaltast megel?z?en. [Hozzavet?leg ugyanekkor kotott hasonlo megallapodast ket masik, varosi joggal nem rendelkez? magyarorszagi telepules is.] A partnerkapcsolat letrejotteben jelent?s resze volt a kulmbachi kerulet (jaras) akkori vezetesenek, Franz Josef Strauss bajor miniszterelnoknek es Grosz Karoly , a magyarorszagi Minisztertanacs akkori elnoke szemelyes kozbenjarasanak is.

A Pilisszentivan es Marktleugast kozti partnerkapcsolat a hasonlo hazai testvertelepulesi kapcsolatok tobbsegenel joval intenzivebb, tobb mint ket evtized multan is: a ket kozseg kulturcsoportjai, sport- es t?zolto egyesuletei rendszeresen ? olykor evente tobbszor is ? latogatjak egymast, a csaladok es maganszemelyek egy resze kozt pedig meg elenkebb a kapcsolattartas. A partnersegi megallapodas kerek evforduloit rendre megunneplik mindket telepulesen: a 25 eves jubileum 2013 . junius 19. es 23. kozt Pilisszentivanon megrendezett esemenyei jelent?s (mintegy 17 000 euro osszertek?) Europai Unios tamogatassal valosultak meg, ^[46] a jubileum marktleugasti fordulojara pedig 2014. augusztus 27. es szeptember 1. kozott kerult sor. Ez utobbi rendezvenyen Magyarorszag kormanyzati szinten is kepviseltette magat, dr. B. Szabo Dezs? kulturalis diplomaciaert felel?s helyettes allamtitkar reszvetelevel.

Helyi lapok [ szerkesztes ]

Szentivani Ujsag [ szerkesztes ]

Els?, meg 1990 vegen megjelent probaszamat kovet?en 1991 -t?l jelenik meg rendszeresen, kereskedelmi forgalomban terjesztett helyi kiadvanykent, mindvegig havilap jelleggel, a magyar cim mellett a Sanktiwaner Zeitung nemet nyelv? cimmel, es sok esetben ket nyelven, vagy kizarolag nemetul publikalt cikkekkel. Kiadoja a kezdetekt?l egeszen az ezredfordulo utani evekig a mindenkori polgarmester (ezen id?szak alatt mindvegig Penzes Gabor) volt, megjeleneset altalaban a kozsegi onkormanyzat is tamogatta valamilyen formaban. Miutan azonban a lap szerkeszteset a kozrem?kod?k nagyon sokaig dijazas nelkul vegeztek, egy-egy szerkeszt?segi stab tobbnyire csak nehany evig vallalta a lappal kapcsolatos teend?ket. Ily modon mar az 1990-es evekben , majd kes?bb is szamos atalakulason, illetve a szerkeszt?seg osszetetelet erint? valtozason ment keresztul, a f?szerkeszt?k, illetve felel?s szerkeszt?k is gyakran valtottak egymast a lapnal.

Megjeleneseben 2004 utan hosszabb szunet allt be, miutan a telepulesi onkormanyzat ugy dontott, hogy ingyenesen terjesztett, minden haztartasba eljuttatott, informacios lapot szeretne inkabb latni a telepulesen, ezert a Szentivani Ujsagot megszuntetve uj kiadvany alapitasarol hatarozott Szentivani Kisbiro neven. Ez utobbi kiadvany 2009-ig m?kodott, amikor is az onkormanyzat, az el?z? evek tapasztalatait kiertekelve arra az allaspontra helyezkedett, hogy ujbol a Szentivani Ujsag legyen a telepules hivatalos ujsagja. A 2010 marciusatol ujrainditott (a korabbi Szentivani Ujsagokhoz hasonloan penzert arusitott) lap annyiban kulonbozott el?djeit?l, hogy a felel?s kiadojakent ? korabbi jogszabalyi valtozasok miatt ? mar nem lehetett a hivatalban lev? polgarmestert megjelolni, ezert a kiado es a f?szerkeszt? szemelye azonos volt. A lap kiadoja es f?szerkeszt?je a 2010-es ujraindulasatol majdnem tiz evre Heged?s Andras lett. A 2019-es magyarorszagi onkormanyzati valasztast kovet?en az uj pilisszentivani kepvisel?-testulet ugy dontott, hogy a korabbiakhoz kepest mas formaban kivanja megoldani a lakossag tajekoztatasat a helyi ugyekr?l, ezert a Szentivani Ujsag az addigi felallasaban 2019 oktobereben jelent meg utoljara.

Szentivani Tukor [ szerkesztes ]

2003 -tol indult meg magankiadasu helyi lapkent, nem sokkal azt kovet?en, hogy a Szentivani Ujsag el?z? f?szerkeszt?je ( Klotz Maria ) es szerkeszt?segi stabja kenytelen volt tavozni a hivatalos kozsegi lap eler?l, miutan az onkormanyzat palyazatot irt ki ez utobbi kiadvany megjelentetesere es szerkesztesere, amely palyazaton Klotz Maria alulmaradt egy nem helybeli lakos palyazoval szemben.

Az ujonnan alapitott maganlap temai mar kezdett?l fogva csak reszben voltak helyi vonatkozasuak, a lap terjedelmenek jelent?s resze az akkor ellenzekben lev? nagypolitikai jobboldal szamara fontos temakkal foglalkozott, illetve rendszeresen kozolt hosszu interjukat ilyen kot?des? kozeleti szemelyisegekkel, akar politikusokkal is. Nyilvan reszben erre vezethet? vissza az is, hogy terjesztesi terulete tulnyult Pilisszentivan hatarain: a lap kaphato volt Solymar, Pilisvorosvar es nehany mas kornyekbeli telepules bizonyos uzleteiben is.

A Szentivani Tukor f?szerkeszt?je mindvegig Klotz Maria maradt (aki id?kozben elnyerte a kozsegi Fidesz -szervezet elnoki tisztseget is); a lap a 2010-es onkormanyzati valasztasok ota nem jelenik meg.

Szentivani Kisbiro [ szerkesztes ]

A kozsegi onkormanyzat ingyenesen terjesztett, igen egyszer? kivitel?, de minden pilisszentivani haztartasba eljuto, havi megjelenes? ujsagja volt a 2000-es evtized masodik feleben. Els? lapszama 2004 . junius 27-i datummal jelent meg, utolso szama pedig 2009-ben kerult a pilisszentivani lakosok postaladajaba, szerkeszteset dr. Balogh Marta vegezte nehany segit?vel, akiknek nevsora id?r?l id?re valtozott kisebb-nagyobb mertekben.

A Szentivani Kisbiro (nemet neven Sanktiwaner Kleinrichter) megjelenese idejen a kereskedelmi forgalomban arusitott Szentivani Ujsag megjelenese szunetelt, ett?l fuggetlenul ebben a hat evben szinte mindvegig ket helyi lapja volt Pilisszentivannak, leven hogy ebben az id?szakban m?kodott telepulesi szint? kiadvanykent a magankiadasu Szentivani Tukor is.

Szentivani Harangszo [ szerkesztes ]

A romai katolikus egyhazkozseg ingyenesen, illetve adomany fejeben terjesztett, kis formatumu (A5-os oldalmeret?), de teljes terjedelmeben szines kivitel? kiadvanya, amely a 2010-es evtized eleje ota jelenik meg, valtozo, 1~3 havonkenti gyakorisaggal.

Pilisszentivan az irodalomban, filmm?veszetben [ szerkesztes ]

• Egy Pilisszentivanhoz nagyon hasonlito, hegyvideki banyasztelepulesen jatszodik a szentivani kot?des? Sarbu Aladar eletrajzi elemeket es szemelyes elmenyeket is tartalmazo, Toredek cim? regenye. ^[47]
• Reszben itt keszult az 1960-as evekben a Germinal cim? film.
• Itt keszult, es cselekmenye szerint is itt jatszodik a Szekondlajf cim? dokumentum-reality film. ^[48]
• Reszben az itteni erd?kben forgattak a cselekmenye szerint Eszak-Olaszorszagban, az Isonzo videken jatszodo, Szurke senkik cim? els? vilaghaborus tematikaju televizios jatekfilmet. ^[49]

Kiadvanyok a telepulesr?l [ szerkesztes ]

• Fogarasy Attila (szerk.): A Pilisszentivani Nemet Nemzetisegi Altalanos Iskola es M?veszeti Iskola centenariumi evkonyve 1894-1994. Pilisszentivani Nemet Nemzetisegi Altalanos Iskola es M?veszeti Iskola, Pilisi-medence Kulturalis Alapitvany, 1994.
• Tozsa Istvan (szerk.): Pilisszentivan termeszeti ertekei . Pilisszentivanert Faluszepit? es Kornyezetvedelmi Egyesulet, 2000.
• Tozsa Istvan (szerk.): Pilisszentivan tarsadalmi ertekei . Pilisszentivanert Faluszepit? es Kornyezetvedelmi Egyesulet, 2000.
• Georg Bauer : Egy nepcsoport sorsfordito utja Szentivanrol a kulmbachi jarasba . (Sorozatszerkeszt? dr. Mirk Maria.) Nemet Nemzetisegi Onkormanyzat Pilisszentivan, 2006. december
• Feketene Ziegler Agota : Volt egyszer egy kastely . (Sorozatszerkeszt? dr. Mirk Maria.) Nemet Nemzetisegi Onkormanyzat Pilisszentivan, 2006. december
• Hegyeshalmi Hajnalka : A pilisszentivani romai katolikus templom tortenete . (Sorozatszerkeszt? dr. Mirk Maria.) Nemet Nemzetisegi Onkormanyzat Pilisszentivan, 2007. marcius
• Engertne Gatas Maria : Multunk a jelenben ? Pilisszentivan tajhaza . (Sorozatszerkeszt? dr. Mirk Maria.) Nemet Nemzetisegi Onkormanyzat Pilisszentivan, 2007. december
• Feketene Ziegler Agota: Szul?foldem szep hatara 1. ? Pilisszentivan regi foldrajzi nevei. Pilisszentivan teruletenek kialakulasa es valtozasai .(Sorozatszerkeszt? dr. Mirk Maria.) Nemet Nemzetisegi Onkormanyzat Pilisszentivan, 2009. februar
• Feketene Ziegler Agota: Szul?foldem szep hatara 2. ? Pilisszentivan regi foldrajzi nevei. Pilisszentivan hatar- es d?l?nevei (Sorozatszerkeszt? dr. Mirk Maria.) Nemet Nemzetisegi Onkormanyzat Pilisszentivan, 2009. februar
• Gatas Erzsebet Judit : Fuvoszenekarok Pilisszentivanon . (Sorozatszerkeszt? dr. Mirk Maria.) Nemet Nemzetisegi Onkormanyzat Pilisszentivan, 2009. februar
• Frigyesy Andras ? Mirk Maria (szerk.): Wurzeln und Flugel ? Gyokerek es szarnyak . Nemet Nemzetisegi Onkormanyzat Pilisszentivan, 2009. junius
• Feketene Ziegler Agota? Csovics Balazs ? Fogarasy Attila (szerk.): Pilisszentivan Anno... Pilisszentivani Helytorteneti Kozhasznu Egyesulet, 2009. december
• Mirk Maria (szerk.): Dalkincsunk 1. ? A pilisszentivani nemetek dalai . Nemet Nemzetisegi Onkormanyzat Pilisszentivan, 2011. december
• Wittmann Viktoria (szerk.): Pilisszentivan ? Kozerdek? informaciok . Pilisszentivan Kozseg Polgarmesteri Hivatala, 2012. junius
• Feketene Ziegler Agota?Fogarasy Attila? Heged?s Andras (szerk.): Egyszer volt, regen volt... Pilisszentivani Helytorteneti Kozhasznu Egyesulet, 2012. december
• Heged?s Andras (szerk.): Ezustlakodalom. A telepulesi testverkapcsolat 25 eve ? Silberhochzeit. 25 Jahre Gemeindenpartnerschaft . Pilisszentivan Kozseg Onkormanyzata, 2013. augusztus
• Mirk Maria (szerk.): Dalkincsunk 2. ? A pilisszentivani nemetek dalai . Nemet Nemzetisegi Onkormanyzat Pilisszentivan, 2013. december
• Heged?s Andras: Seta Pilisszentivanon ? Spaziergang in Sanktiwan. . (Szerkesztette Heged?s Andras es Feketene Ziegler Agota.) Pilisszentivani Helytorteneti Kozhasznu Egyesulet, 2013. december ^[50]
• Feketene Ziegler Agota?Heged?s Andras (szerk.): Unokainknak szeretettel ? Komp Karolyne Metzger Maria visszaemlekezesei . Pilisszentivani Helytorteneti Egyesulet, 2014. december
• Toth Arpad: A pilisi szenbanyaszat tortenete 1848?1970 . (Szerkesztette Ovari Sandor.) Pilisszentivani Helytorteneti Egyesulet, 2015. november

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Pilisszentivan az utazom.com honlapjan
• Pilisszentivan.lap.hu ? linkgy?jtemeny
• Pilisszentivan Weblink ? linkek