|
|
Ez a szocikk vagy szakasz
lektoralasra
, tartalmi javitasokra szorul.
A felmerult kifogasokat
a szocikk vitalapja
reszletezi (
vagy extrem esetben a szocikk szovegeben elhelyezett, kikommentelt szovegreszek
).
Ha nincs indoklas a vitalapon (vagy szerkesztesi modban a szovegkozben), batran tavolitsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejere ezt a sablont, ha az egesz cikk megszovegezese hibas. Ha nem, az adott szakaszba tedd, igy segitve a lektorok munkajat!
|
- Ez a szocikk az
amerikai
varosrol szol, az okori gorog varost a
Philadelphia
szocikk targyalja.
| Philadelphia
|
 |
Philadelphia zaszlaja
|
Philadelphia pecsetje
|
|
Becenev:
?City of Brotherly Love”, ?Philly”, ?The Cradle of Liberty”, ?The Quaker City”, ?The Birthplace of America”, ?The Cradle of the Nation”.
Motto:
?Philadelphia maneto” ? ?Let brotherly love continue”
|
| Kozigazgatasi adatok
|
| Orszag
| 
Amerikai Egyesult Allamok
|
| Allam
| Pennsylvania
|
| Megye
| Philadelphia megye
|
| Alapitas eve
| 1682
.
oktober 27.
1701
.
oktober 25.
|
| Iranyitoszam
| |
| Korzethivoszam
| |
| Testvervarosai
| |
| Nepesseg
|
| Nepesseg
| 1 603 797 f?
(2020. apr. 1.)
[1]
|
| Neps?r?seg
| 4201,8 f?/km²
|
| Foldrajzi adatok
|
| Tengerszint feletti magassag
| 12 m
|
| Terulet
| 369,4 km²
|
| - ebb?l vizi
| 19,6 km²
|
| Id?zona
| EST
(
UTC
-5)
|
| Azonositok
|
| GNIS
| |
| GeoNames
| |
| Elhelyezkedese
|
 |
 e. sz. 39° 57′ 10″
,
ny. h. 75° 09′ 49″
39.952777777778
,
-75.163611111111
39.952778°N 75.163611°W
Koordinatak
:
e. sz. 39° 57′ 10″
,
ny. h. 75° 09′ 49″
39.952777777778
,
-75.163611111111
39.952778°N 75.163611°W
|
 |
| Philadelphia honlapja
|
 |
| Sablon
•
Wikidata
•
Segitseg
|
Philadelphia
a legnagyobb varos
Pennsylvaniaban
. A varos koznyelven Phillykent, es Brotherly Love Citykent ismert. (A nev a gorog Φιλαδ?λφεια, /fi.la.?d?l.f?j.a/, testveri szeretet szobol ered.). Ez lakossagban es teruletben az otodik legnepesebb varos az Egyesult Allamokban es a legnagyobb Pennsylvaniaban. A varos Washington, D.C. el?tt az
Egyesult Allamok
f?varosa volt.
A varos lakossaga (a 2000. evi nepszamlalas szerint) 1 517 550, bar a 2005 U.S. Census ugy becsli, hogy 1 463 281.
Philadelphia lakossag szerint a masodik legnagyobb varos a keleti parton, es jelent?s oktatasi es kulturalis kozpont. Philadelphia csak 46 merfold
New York
delnyugati peremet?l (a belvarosok hozzavet?leg 80 merfold tavolsagra vannak egymastol).
A philadelphiai agglomeracio a negyedik legnagyobb az USA-ban, mintegy 5,8 millio emberrel.
A
Fairmount Park
a szomszedos
Wissahickon Valley Parkkal
egyutt a legnagyobb egybefugg? varosi park az
Amerikai Egyesult Allamokban
.
[2]
Philadelphia az egyik legregebbi es tortenelmileg legjelent?sebb varos az Egyesult Allamokban.
A 18. szazadban az Egyesult Allamok legnepesebb varosa, es London utan a masodik legnagyobb angolul beszel?k lakta telepules volt a vilagon.
Miel?tt az europaiak megerkeztek, a Delaware (Lenape Shackamaxon) ?slakos varos volt itt.
Philadelphia egy megtervezett varos, amit
William Penn
alapitott,
1682
-ben.
A varos neve
ogorog eredet?
(Φιλαδ?λφια), jelentese
testveri szeretet
. Penn remelte, hogy a varos az uj gyarmatanak, amit a szabadsag es vallasos tolerancia elvein alapitottak, ennek a filozofianak modellje lesz. Az Egyesult Allamok els? allatkertjenek es korhazanak is Philadelphia nyujtott otthont.
Philadelphia az
amerikai fuggetlensegi haboru
alatt a fuggetlensegi mozgalom egy jelent?s kozpontja volt. Itt irtak a fuggetlensegi nyilatkozatot es az amerikai alkotmanyt, a varosban van az Independence Hall. A Tun Tavernt a varosban hagyomanyosan annak a helyszinnek tartjak, ahol
1775
-ben az Egyesult Allamok tengereszgyalogsagat alapitottak.
1926
-ban a varos tartotta a Sesquicentennial Expositiont, hogy megunnepelje a nemzet 150. szuletesnapjat. 1976-ban Philadelphia a reszt vev? varosok kozul az egyik volt azokban az United States Bicentennial unnepsegekben, amelyek orszagszerte zajlottak.
Az United States Census Bureau szerint a varos teljes terulete 369,4-es km².
Ebb?l 349,9 km² szarazfold es 19,6 km² (5,29%) viz.
A vizfeluletek: a Delaware folyo, Schuylkill folyo, a Cobbs Creek, Wissahickon Creek, es Pennypack Creek. Philadelphiatol eszakra van Montgomery megye; Bucks megye az eszakkeletre; Burlington County keletre; Camden County, New Jersey delkeletre; Gloucester County, New Jersey delre; es Delaware megye nyugatra.
Philadelphia eghajlatarol ugy velik, hogy beleesik a paras szubtropusi eghajlatzonaba, bar ez talan az az Egyesult Allamokban lev? legeszakibb varos, ami ide sorolhato. Mivel Philadelphia ennek az eghajlatzonanak a messzi eszaki vegen van, kulonosen a tavoli kulvarosai kozul nehany eszakra es nyugatra, ugy velik, hogy beleesik a paras kontinentalis zonaba. A nyarak jellemz?en forrok es fulledtek, az ?sz es tavasz altalaban enyhek, es a tel hideg, bar ritkan nagyon hideg. Csapadekeloszlas az even keresztul majdnem egyenletes.
Philadelphia eghajlati jellemz?i
| Honap
| Jan.
| Feb.
| Mar.
| Apr.
| Maj.
| Jun.
| Jul.
| Aug.
| Szep.
| Okt.
| Nov.
| Dec.
| Ev
|
|---|
| Atlagos
max.
h?merseklet (°C)
| 4,6
| 6,6
| 11,5
| 17,7
| 23,2
| 28,2
| 30,6
| 29,6
| 25,6
| 19,2
| 13,3
| 7,1
| 18,2
|
|---|
| Atlagos
min.
h?merseklet (°C)
| ?3,6
| ?2,5
| 1,3
| 6,7
| 12,2
| 17,6
| 20,6
| 19,9
| 15,7
| 9,1
| 4,0
| ?1,1
| 8,4
|
|---|
| Atl. csapadekmennyiseg (mm)
| 77
| 67
| 96
| 91
| 94
| 87
| 111
| 89
| 96
| 81
| 76
| 90
| 1054
|
|---|
| Havi napsuteses orak szama
| 155
| 155
| 201
| 216
| 245
| 270
| 275
| 260
| 219
| 204
| 156
| 136
| 2492
|
|---|
|
A legmagasabb h?merseklet rekordon 41 °C volt
1918
.
augusztus 7-en
. A korai ?sz es kes?i tel altalaban legszarazabbak. Februar 69,8 mm atlagos csapadekkal a legszarazabb honap.
Demografiai jellemz?k
[
szerkesztes
]
| Nepesseg kulonboz? evekben
|
| Ev
|
Nepesseg
|
|
Valt. (%)
|
| 1790
| 28 522
| | ?
|
| 1800
| 41 220
| | 44,5%
|
| 1810
| 53 722
| | 30,3%
|
| 1820
| 63 802
| | 18,8%
|
| 1830
| 80 462
| | 26,1%
|
| 1840
| 93 665
| | 16,4%
|
| 1850
| 121 376
| | 29,6%
|
| 1860
| 565 529
| | 365,9%
|
| 1870
| 674 022
| | 19,2%
|
| 1880
| 847 170
| | 25,7%
|
| 1890
| 1 046 964
| | 23,6%
|
| 1900
| 1 293 697
| | 23,6%
|
| 1910
| 1 549 008
| | 19,7%
|
| 1920
| 1 823 779
| | 17,7%
|
| 1930
| 1 950 961
| | 7%
|
| 1940
| 1 931 334
| | ?1%
|
| 1950
| 2 071 605
| | 7,3%
|
| 1960
| 2 002 512
| | ?3,3%
|
| 1970
| 1 948 609
| | ?2,7%
|
| 1980
| 1 688 210
| | ?13,4%
|
| 1990
| 1 585 577
| | ?6,1%
|
| 2000
| 1 517 550
| | ?4,3%
|
| 2010
| 1 526 006
| | 0,6%
|
A
2010. evi nepszamlalas
szerint 1 526 506 szemely, es 577 488 haztartas el a varosban. A neps?r?seg 4337,3/km². A varos etnikai osszetetele 41,0% feher, 43,4%
afroamerikai
, 6,3% azsiai, 0,5%
amerikai ?slakos
. A
latin-amerikai
szarmazasu emberek a lakossag 12,3%-at tettek ki.
Philadelphia ket jelent?s napilapja The Philadelphia Inquirer es a Philadelphia Daily News, mindkett?t a Philadelphia Media Holdings L.L.C birtokolja. A Philadelphia Inquirer, amit 1829-ben alapitottak, a harmadik legregibb eletben marado napilap az USA-ban.
A varosban talalhatunk sok muzeumot, mint peldaul a Fine Arts Pennsylvania Academyjet es a Rodin Museumot, amely
Auguste Rodin
m?veinek a
Franciaorszagon
kivuli legnagyobb gy?jtemenye. A varosnak jelent?s keptara van, a Philadelphia Museum of Art, az Egyesult Allamokban lev? keptarak kozul az egyik legnagyobb. Philadelphia jelent?s tudomanyos muzeumai kozott tartjak szamon a Franklin Institute-ot, ami tartalmazza a Benjamin Franklin National Memorialt, valamint az Archaeology and Anthropology Pennsylvania Museum Egyetemet. A tortenelmi muzeumok: a National Constitution Center es az
Eastern State Penitentiary
.
1985
.
julius 13-an
Philadelphia rendezte a
Live Aid koncertet
a JFK Stadionban.
Philadelphiaban jatszodo filmek:
Philadelphiaban jatszodo sorozatok:
Ket repul?ter szolgalja Philadelphiat: a Philadelphia International Airport (PHL) a varos deli hataraban, es Northeast Philadelphia Airport (PNE). A Philadelphia International Airport menetrendszeri hazai es nemzetkozi legi kozlekedest nyujt, amig Northeast Philadelphia Airport altalanos es vallalati repulest szolgal.
Philadelphianak tizenot testvervarosa van.
Philadelpia belvarosanak egy kepe
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo oldalak
[
szerkesztes
]