Ez a szocikk nem tunteti fel a fuggetlen forrasokat , amelyeket felhasznaltak a keszitese soran. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits megbizhato forrasokat talalni az allitasokhoz! Lasd meg: A Wikipedia nem az els? kozles helye .

Petrezselyem-sziget
az afrikai part fel?l nezve
Orszag	vitatott terulet
Nepesseg
Teljes nepesseg	0 f?
Foldrajzi adatok
Fekvese	Foldkozi-tenger
Terulet	0,15 km²
Hosszusag	0,5 km
Szelesseg	0,3 km
Tengerszint feletti magassag	74 m
Legmagasabb pont	74
Id?zona	UTC+01:00
Elhelyezkedese
Petrezselyem-sziget Pozicio Marokko terkepen
e. sz. 35° 54′ 49″ , ny. h. 5° 25′ 09″ 35.913611111111 , -5.4191666666667 35.913611°N 5.419167°W Koordinatak : e. sz. 35° 54′ 49″ , ny. h. 5° 25′ 09″ 35.913611111111 , -5.4191666666667 35.913611°N 5.419167°W
A Wikimedia Commons tartalmaz Petrezselyem-sziget temaju mediaallomanyokat.

A Petrezselyem-sziget ( spanyolul Isla del Perejil ) Ceuta es Melilla mellett egyike az Afrika eszaki reszen talalhato 5 szuveren teruletnek ( plaza de soberania ) , azon belul is un. kis terulet (?plaza menora”) , de az utobbi id?ben inkabb senkifoldje (wd) statuszt elvez.

A sziget maga egy sziklas folddarab szemben Gibraltarral , attol kb. 8 km-re, a marokkoi partoktol kb. 250 meterre. Csak nehany vadkecske lakja, nevet az ott term? vad petrezselyemr?l kapta.

Foldrajzi adatok [ szerkesztes ]

• Meretek: 500 m hosszu, 300 m szeles (kb. 15 ha , a Margit-sziget egyhatoda).
• Legnagyobb tengerszint feletti magassag: 74 m.

Tortenete [ szerkesztes ]

A napoleoni haboruk idejen a Petrezselyem-szigetet az angolok megszalltak azzal az uruggyel, hogy a francia?spanyol veszely ellen jobban meg tudjak vedeni a korabban mar kezukon lev? Gibraltart . A megszallashoz a marokkoi szultan ?beleegyezeset” is megkaptak. A haborut lezaro beke nem foglalkozott a szigettel, igy nemzetkozi helyzete nem tisztazodott.

Marokko 1956 -os fuggetlenedese ota igenyt formal a szigetre, es utoljara 2002 -ben katonailag is megprobalta megszerezni. A csempeszet elleni harcra hivatkozva nehany marokkoi katona julius 11-en partra szallt a szigeten, es kit?zte a marokkoi zaszlot. ?ket tengereszkadetok ^[1] valtottak fel, akik mar allando telepet is kialakitottak.

A kirobbant vitaban velemenyt nyilvanitott az Europai Unio , amely teljes tamogatasarol biztositotta az EU-tag Spanyolorszagot , bar Franciaorszag es Portugalia mindossze ?sajnalkozasukat” fejeztek ki. A masik oldalon az Arab Liga (AL) szallt be a nyilatkozathaboruba Marokko mellett, bar a spanyol kereskedelmi kapcsolatokban (gazimport) er?sen erdekelt Algeria inkabb a spanyoloknak adott igazat.

Vegul, julius 18-an a legier? es haditengereszet altal tamogatott spanyol kommandosok rohamoztak meg a szigetet (?Romeo-Sierra hadm?velet”) es foglyul ejtettek az ott allomasozo marokkoi ?rseget. Fegyver nem dordult, a maroknyi megszallot helikopterrel Ceutara szallitottak, es az ottani spanyol?marokkoi hataron atadtak orszaguk hatosagainak. A konfliktus lezarasaban az USA is (nev szerint Colin Powell akkori kulugyminiszter) kozvetitett. A felek vegul a status quo ante meg?rzese mellett dontottek, vagyis fenntartjak a korabbi ( senkifoldje ) allapotot.

Jegyzetek [ szerkesztes ]