Penza (Пенза)
A varos uj szinhazepulete (2010)
Penza cimere Penza zaszlaja
Kozigazgatas
Orszag	Oroszorszag
Foderacios alany	Penzai terulet
Alapitas eve	1663 [1]
Polgarmester	Roman Boriszovics Csernov
Iranyitoszam	440000
Korzethivoszam	8412
Testvervarosok	Lista Bekescsaba Ramat Gan Omszk Jipin Csebokszari Tambov Mahiljov Lancsou Julienne Puszan Bordighera Alba Orjol
Nepesseg
Teljes nepesseg	492 376 f? (2023. jan. 1.)
Foldrajzi adatok
Id?zona	UTC+03:00
Elhelyezkedese
Penza Pozicio Oroszorszag terkepen
e. sz. 53° 12′ , k. h. 45° 00′ 53.2 , 45 53.200000°N 45.000000°E Koordinatak : e. sz. 53° 12′ , k. h. 45° 00′ 53.2 , 45 53.200000°N 45.000000°E
Penza Pozicio a Penzai terulet terkepen
Penza weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Penza temaju mediaallomanyokat.

Penza ( oroszul : Пенза ) varos Oroszorszag europai reszen, Moszkvatol delkeletre. A Penzai terulet kozigazgatasi, gazdasagi es kulturalis kozpontja.

Lakossaga: 517 311 f? (a 2010. evi nepszamlalaskor). ^[2]

A varos neve valoszin?leg a Penza, Penzjatka folyo neveb?l szarmazik; a folyonev eredete azonban nincs tisztazva. ^[3]

Fekvese [ szerkesztes ]

A Volgamenti-hatsag nyugati reszen, a Szura folyo ket partjan, a Penza folyo torkolatanal fekszik. A Szuran foljebb, a varostol 10 km-re az 1970-es evekben nagy viztarozot alakitottak ki.

Torteneti attekintes [ szerkesztes ]

A telepules el?djet az orosz allam akkori delkeleti hataran, a vedelmi rendszer egyik ?rhelyekent alapitottak 1663 -ban, a Penza folyo partjan. 1708 -tol a Kazanyi kormanyzosaghoz tartozott, 1719-t?l egy kisebb kozigazgatasi egyseg kozpontja volt. 1801-ben kormanyzosagi varossa nyilvanitottak, ekkor indult fejl?desnek mint kormanyzosagi szekhely.

Miutan az orszag hatara tavolabbra kerult, a telepules strategiai szerepe a 18. szazad els? harmadaban megsz?nt, es a korzetben a szazad masodik feleben jelent?s nemesi foldbirtokok jottek letre. Az 1781-ben jovahagyott varosi es kormanyzosagi cimerben a harom gabonakeve a mez?gazdasag (f?kent a rozs es az arpa) fontossagara utalt. Penza els?sorban a szesz- es gabonakereskedelem, a malomipar kozpontja lett, az itt ?rolt lisztet hajon szallitottak az eszaki orosz nagyvarosokba. Ekkoriban Penzat a ?keresked?k varosanak” is neveztek. Fejl?deset el?segitette, hogy 1874-ben ide is elerkezett a vasut. A 19. szazad vegen a varosban 160 kisebb-nagyobb uzem, gyar m?kodott; kiemelhet? kozuluk a papirgyar, melyet 1850-ben az egyik leggazdagabb helybeli gabonakeresked? alapitott.

Az alapvet? iskolakon kivul itt alakult meg 1882-ben az orszag egyik els? zeneiskolaja. A kormanyzo altal a varosra hagyott gazdag kep- es konyvtar kepezte alapjat az 1892-ben megnyitott keptarnak es konyvtarnak, valamint a nagy osszeg? adomanybol eletre hivott, az orszagban egyik legkorabbi kepz?m?veszeti iskolanak (1898).

A szovjet hatalom idejen, 1928-ban a Penzai kormanyzosagot megszuntettek, ekkortol Penza el?bb a Kozeps?-Volga videkhez, kes?bbi neven Kujbisevi videkhez, majd a Tambovi terulethez tartozott. 1939-ben az akkor kialakitott Penzai terulet szekhelye lett. ^[4]

A masodik vilaghaboruban a harcok el?l Penzaba telepitett gyarakban tobbek kozott aknavet?k gyartasat szerveztek meg. A haboru utan az attelepitett es reszben itt is hagyott uzemek kepeztek az alapjat az ipar tovabbi er?teljes fejlesztesenek. A varos ujabban letesitett negyedeit tobbsegeben a Szura jobb partjan alakitottak ki.

Gazdasag, kozlekedes [ szerkesztes ]

Penza gazdasagi eleteben a gepipar jatssza a vezet? szerepet. Legnagyobb gepgyarai:

• Dizelmotorgyar (Penzdizelmas, alapitva 1948-ban): vontatojarm?vekhez dizelmotorok , tengeri es folyami hajokhoz dizelgeneratorok; jarm?-dizelmotorokhoz, h?er?m?vekhez turbofeltolt?k gyartasa.
• A varos nagy vegyipari gepgyarat (Penzhimmas) 1952-ben alapitottak. Itt keszultek az 1950-es evek kozepen az els? szputnyikoknak , majd Gagarin 1961. aprilisi ?rrepulesenek raketaindito berendezesei. Nagymeret? k?olaj- es gazipari berendezesek, olajfinomito- es furotornyok gyartasa jellemzi; gyartmanyai kozott legh?t? berendezesek, h?cserel?k, vakuumos sz?r?k, a petrolkemia - es a gaziparban hasznalatos magas h?merseklet? cs?kemencek emlithet?k.
• Az ipari cs?szerelvenyek gyaranak f? termekei: gombcsapok, nyomasszabalyozok, biztonsagi- es egyeb szelepek atom- es h?er?m?vekben, olaj-, gaz- es vegyipari cs?vezetekeknel valo felhasznalasra.
• Kompresszorgyar: ipari kompresszorok , szivattyuk gyartasa.
• A Penzai Kerekpargyar el?djet 1915-ben eredetileg l?szergyarkent alapitottak, el?szor 1928-ban tert at kerekparok keszitesere. A Szovjetunio egyik legnagyobb kerekpargyarakent volt ismert.

Az Elektromehanyika a korai szamitogepek epiteser?l hiresse lett vallalat. A 21. szazad elejen tobbek kozott atom- es h?er?m?vek technologiai folyamatainak ellen?rzeset es szabalyozasat vegz? rendszereket keszit, valamint programvezerles? forgalomiranyitasi eszkozoket, f?kent a vasuti kozlekedes szamara.

A Penzaban 1946-ban alapitott egykori analitikus szamologepek gyara, (ahol az Ural?2 is keszult), az 1990-es evek kozepen atallt haztartasi gepek gyartasara; villanybojlereket es kulonfele f?z?lapokat keszit lakossagi felhasznalasra.

A varos gyogyszergyara (Bioszintez) korabban f?kent antibiotikumok el?allitasara rendezkedett be, ez a 21. szazad elejen sokfele gyogyszer keszitesevel egeszult ki. Egy 1994 ota m?kod? helyi vallalat mesterseges szivbillenty?k keszitesere specializalodott.

Penzaban van Oroszorszag legregebben m?kod? papirgyara , az 1850. evi alapitasu Majak (jelentese: 'vilagitotorony'). A mar tobb onallo gazdasagi tarsasagga atszervezett vallalatcsoport min?segi papirral nem csak a nyomdaipart szolgalja ki, hanem hullamkartont, csomagoloanyagokat es kulonfele tapetakat is gyart.

A varostol 12 km-re keletre fekszik Zarecsnij zart varos (korabbi neven Penza-19 ), a szovjet es orosz nuklearis fegyverkezes egyik kozpontja. Epitesenek kezdeten, 1954-ben a terulet meg Penzahoz tartozott, 1958 vegen lett onallo varos.

Kozlekedes [ szerkesztes ]

Penza jelent?s vasuti csomopont. Eszakon Szaranszkba , nyugati iranyban Morsanszk ? Tula fele, keleten a Volga parti Szizranyba vezet vasutvonal.

A varos az M5-os ?Ural” f?ut menten fekszik. Nehany kilometernyire a varostol vezet az eszak?del iranyu (P158 jel?) Szaratov ? Nyizsnyij Novgorod f?ut, a nyugatra fekv? Tambovba pedig a 209-es uton lehet eljutni.

Repul?terer?l (Tyernovka) Moszkvaba es Szentpetervarra , nyaron pedig Szocsiba is rendszeres jaratok kozlekednek.

Tavolsagi autobuszjaratok kotik ossze a Penzai terulet jarasi kozpontjaival es a szomszedos regiok nagyobb varosaival. A varosi kozossegi kozlekedese f?kent auto- es trolibuszokon bonyolodik, villamospalyak nem epultek.

Kultura, fels?oktatas [ szerkesztes ]

A varos a Penzai terulet oktatasi es kulturalis kozpontja is. Legfontosabb fels?oktatasi intezmenyei:

• Penzai Allami Egyetem. 1943-ban alapitottak; 1958-tol m?szaki f?iskola, 1993-tol m?szaki egyetem, 1998. januartol Penzai Allami Egyetem
• a Belinszkij nevet visel? tanarkepz? (pedagogiai) egyetem
• epiteszeti egyetem
• tuzersegi mernokkepz? f?iskola
• egy mez?gazdasagi es egy technologiai fels?oktatasi intezmeny (akademia)

Tovabbi tudomanyos kutato- es fels?oktatasi intezetek is m?kodnek a varosban.

Az 1895-ben alapitott keptarat els? igazgatojarol, Konsztantyin Apollonovics Szavickij fest?m?veszr?l neveztek el. A varos els? helytorteneti muzeumat 1891-ben nyitottak meg; a Penzai terulet helytorteneti muzeuma az 1911-ben letesitett termeszetrajzi muzeumbol n?tt ki.

A kozponti szinhaz regi epulete 2008 januarjaban teljesen kiegett, ezert le kellett bontani. A helyen emelt uj szinhazepuletben 2010 tavaszan tartottak az els? el?adast.

Nevezetessegek [ szerkesztes ]

A tortenelmi varosmag a Szura magas nyugati (bal) partjan jott letre. F?utjai a folyoval parhuzamos iranyban futnak. A 18. szazad vegen emelt es kes?bb atalakitott epitmenyei kozul fennmaradt a kormanyzo palotaja es a nemesi gy?les epulete; a korhaz epuletegyuttese az 1830-as evekben epult kes? klasszicista stilusban. A 19. szazad vegen a varosnak meg kozel harminc temploma volt. Ezek tobbseget, koztuk a 19. szazad els? negyedeben emelt klasszicista stilusu szekesegyhazat az 1930-as evekben leromboltak, illetve veszni hagytak.

Penza szulotte Vszevolod Pudovkin filmrendez? es Vszevolod Mejerhold neves szinhazrendez?. Mejerholdek fabol epult egykori udvarhazaban 1984-ben, a rendez? szuletesenek 110. evfordulojan emlekmuzeumot nyitottak. 2003 ota a Mejerhold-haz szinhazm?veszeti kozpontkent m?kodik, de nehany helyisegeben Mejerhold penzai tartozkodasanak emlekeit mutatjak be.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• szerk.: G. M. Lappo: Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izdatyelsztvo Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopedija (1994). ISBN 5-85270-026-6  
• Penza tortenelme (orosz nyelven). A varos hivatalos honlapja. [2012. majus 4-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2012. majus 13.)
• Penza ipara (orosz nyelven). A varos hivatalos honlapja. [2012. majus 4-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2012. majus 13.)
• Isztoricseszkij ocserk (orosz nyelven). A penzai televizio portalja. [2012. aprilis 23-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2012. majus 13.)
• Isztorija doma (orosz nyelven). A Mejerhold-haz honlapja. [2012. januar 7-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2012. majus 13.)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• A Wikimedia Commons tartalmaz Penza temaju kategoriat.