Pegasus csillagkep

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Pegasus csillagkep
Adatok
Latin nev Pegasus
Latin birtokos eset Pegasi
Rovidites Peg
Rektaszcenzio 21h 5m ? 0h 15m
Deklinacio +2° ? +36°
Terulete 1121 negyzetfok
Nagysag szerinti helyezes 7
Teljesen lathato eszaki 90°-tol deli 65°-ig
Legfenyesebb csillag ε Pegasi ( Enif )
fenyessege 2,39 m
Szomszedos csillagkepek
A Pegazus csillagkep

A Pegasus egy csillagkep .

Tortenete, mitologiaja [ szerkesztes ]

Nevet Pegaszoszrol kapta (gorogul: forraslo ), a gorog mitologia meses allatarol. Egy szarnyas lo, melyet Poszeidon a gorgok egyikevel, Meduszaval az Okeanosz forrasainal nemzett.

Hesziodosz szerint nyomban szuletese utan az Olumposzra roppent, ahol Zeusz szamara a villamokat es mennykoveket szallitja. Kes?bbieknel Eosz lova, es mint ilyen, a csillagkepek egyike. Bellerophontesz Poszeidontol ajandekba kapta es segitsegevel legy?zte Khimairat , nemkulonben az amazonokat is. Az Andromeda-mondakor egyik valtozata szerint Perszeusz a Pegaszoszon lovagolt akkor is, amikor a Joppe mellett a sziklahoz lancolt Andromedat megmentette Ketosztol, azaz a Cett?l.

A mondak szerint a Pegaszosz a muzsak lova is egyben, mivel a Helikont , mely a muzsak eneke felett erzett gyonyor?segt?l az egbe akart emelkedni, patkoja utesevel a foldhoz szegezte, egyuttal pedig a Hippokrene forrast a foldb?l kicsalta (ezt nemelyek Troizenben kerestek). Az ujabb id?kben Pegazus a kolt?k lova, melyen ihletettsegukben az eg fele emelkednek, modern mitosz, mely a Bellerophonrol es Hippokrener?l szolo mondaknak osszekevereseb?l keletkezett. Az arabok El Feres a'dam -nak, ?nagy lo”-nak neveztek a csillagkepet.

Pegasus kulonosen fenyesebb csillagokbol allo, nagy trapez alakjarol konnyen felismerhet? csillagkep, mely 3 masodrend? csillagon kivul 109, szabad szemmel lathato csillagot tartalmaz.

Latnivalok [ szerkesztes ]

Csillagok [ szerkesztes ]

Melyeg-objektumok [ szerkesztes ]

Irodalom [ szerkesztes ]