A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A
Pegasus
egy
csillagkep
.
Tortenete, mitologiaja
[
szerkesztes
]
Nevet
Pegaszoszrol
kapta (gorogul:
forraslo
), a
gorog mitologia
meses allatarol. Egy szarnyas lo, melyet
Poszeidon
a
gorgok
egyikevel,
Meduszaval
az
Okeanosz
forrasainal nemzett.
Hesziodosz
szerint nyomban szuletese utan az
Olumposzra
roppent, ahol
Zeusz
szamara a villamokat es mennykoveket szallitja. Kes?bbieknel
Eosz
lova, es mint ilyen, a csillagkepek egyike.
Bellerophontesz
Poszeidontol ajandekba kapta es segitsegevel legy?zte
Khimairat
, nemkulonben az
amazonokat
is. Az Andromeda-mondakor egyik valtozata szerint
Perszeusz
a Pegaszoszon lovagolt akkor is, amikor a Joppe mellett a sziklahoz lancolt
Andromedat
megmentette Ketosztol, azaz a Cett?l.
A mondak szerint a Pegaszosz a
muzsak
lova is egyben, mivel a
Helikont
, mely a muzsak eneke felett erzett gyonyor?segt?l az egbe akart emelkedni, patkoja utesevel a foldhoz szegezte, egyuttal pedig a Hippokrene forrast a foldb?l kicsalta (ezt nemelyek Troizenben kerestek). Az ujabb id?kben Pegazus a kolt?k lova, melyen ihletettsegukben az eg fele emelkednek, modern mitosz, mely a Bellerophonrol es Hippokrener?l szolo mondaknak osszekevereseb?l keletkezett.
Az
arabok
El Feres a'dam
-nak, ?nagy lo”-nak neveztek a csillagkepet.
Pegasus kulonosen fenyesebb csillagokbol allo, nagy
trapez
alakjarol konnyen felismerhet? csillagkep, mely 3 masodrend? csillagon kivul 109, szabad szemmel lathato csillagot tartalmaz.