A valasztasokon a jelolesi szabalyok szabalyozzak, hogy egy jelolt vagy politikai part milyen feltetelek mellett jogosult indulni a valasztason. A valasztasokon valo indulas jogat neha passziv valasztojog nak nevezik, megkulonboztetve az aktiv valasztojogtol , amely a szavazati jogot jelenti. A jeloltseg feltetelei az adott jogrendszert?l fuggenek. Ezek koze tartozhat a jelolt eletkora, allampolgarsaga, valamely politikai part altali tamogatasa es szakmaja. Egyes torvenyi korlatozasok, mint peldaul a kompetencia vagy az erkolcsi alkalmassag, diszkriminativ modon alkalmazhatok. A korlatozo es diszkriminativ jelolesi szabalyok negativan erinthetik a jeloltek, a politikai partok es a valasztok polgari jogait.

Europai Parlament [ szerkesztes ]

Az EU tagallamai sajat maguk hatarozhatjak meg a jelolesi szabalyaikat az europai parlamenti valasztasokon. Daniaban , Nemetorszagban , Gorogorszagban , Esztorszagban , Hollandiaban , Svedorszagban es Csehorszagban politikai partoknak kell jelolteket allitaniuk. A tobbi tagallamban meghatarozott szamu alairasra van szukseg. Az Ir Koztarsasagban jelolteket egy bejegyzett politikai part vagy az erintett valasztopolgarok 60 tagja allithat. ^[1]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Nomination rules cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.