A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A
parnasszizmus
(vagy parnasse) Franciaorszagban keletkezett
l’art pour l’art
m?veszeti iranyzat volt a 19. szazad masodik feleben.
A ’’Parnasszus’’ a gorog mitologiaban a muzsak lakohelye volt. A parnasszistak nevuket a ?Jelenkori Parnasszus" cim?,
Leconte de Lisle
szerkesztett folyoirattol kaptak.
Theophile Gautier
(1811-1872) francia kolt?, iro es kritikus esztetikai nezeteivel a ’’’parnasszizmus’’’ kolt?i gyakorlatat igyekezett igazolni. Szerinte a m?veszet az erkolcsi erdekt?l es a hasznossagtol fuggetlen oncel
(l’art pour l’art)
. A m?alkotas legf?bb alkoto elemenek a forma csiszoltsagat tekintette. Gautier szerint csak az lehet szep, ami nem valo semmire, a hasznos eleve rut, mert valamilyen szuksegletet elegit ki.
Egyeb f?bb kepvisel?i
[
szerkesztes
]
A parnasse f? kepvisel?i Gautier mellett
Leconte de Lisle
, kovet?je
Leon Dierx
,
Francois Coppee
,
Jose Maria de Heredia
,
Sully Prudhomme
,
Anatole France
,
Paul Verlaine
.
Charles Algernon Swinburne
(1837-1909) a preraffaelitakhoz kozel allo kolt? koltemenyei es verses dramai mellett jelent?s kritikai irasokat tett kozze angol irokrol, koztuk William Blake-r?l.
- Akademiai Kislexikon. L ?Z. Budapest, 1990. 398. old.
